
Ezentúl akár 3 év börtönt is kaphatnak a „dezinformációt” terjesztő újságírók Törökországban – visszaélésekre adhat lehetőséget az új szabályozás
Egyre nagyobb bajban van a szabad sajtó az országban.

Egyre nagyobb bajban van a szabad sajtó az országban.

Jelenleg 10, jellemzően nem uniós országban zajlik hasonló megfigyelési eljárás.

A Hatvani Járásbíróság tegnapi, keddi ítélete szerint jogszerű, hogy az MTI OS a Magyar Újságírók Országos Szövetségével kötött érvényes szerződés ellenére nem továbbítja a médiumoknak a MÚOSZ azon közleményeit, amelyekben bírálatot fogalmaz meg a közmédia működésével kapcsolatban. Nyilatkozott az ítéletről a Media1-nek a MÚOSZ elnöke.

Perre megy az orosz gázóriással, a Gazprommal kötött szerződések nyilvánosságáért az Átlátszó, mivel az állami cég titkolni próbálja a gázellátással kapcsolatos, tavaly megkötött hosszútávú szerződés tartalmát.

Idén már tizedik alkalommal a címlapon is Dézsi Csaba András szerepel.

Tizennyolc újságírót vettek őrizetbe a hatóságok Iránban a közel két hete zajló tüntetések alatt – közölte hétfőn a Bizottság az Újságírók védelmére (CPJ) nevű, New-York-i újságíró-jogvédő szervezet.

Egy, a Magyar Közlönyben éjszaka megjelent rendelet értelmében tovább szűkült Magyarországon az információszabadság. A rendelet beavatkozik a HVG az Operatív Törzs elleni bírósági perébe.

Cenzúrával reagált az állami hírügynökség a közmédiát ért bírálatra, amit a MÚOSZ azután fogalmazott meg, hogy a Szabad Európa tényfeltáró cikksorozatban mutatta be, hogy a magyar állami médiaszolgáltatónál senki nem vállalja a felelősséget azért a tartalomért, ami a közmédia hírműsoraiban elhangzik.

„Leírhatatlan volt az a veszteség, amit akkor éreztünk, amikor le kellett kapcsolni három és fél évvel ezelőtt az adásunkat. Olyan volt, mint amikor egy gyerektől elveszik a csörgőjét” – többek között ezekkel a szavakkal emlékezett vissza a Media1-nek adott interjúban Roczó-Nagy Zoltán, a Budaörs Rádió ügyvezetője arra, ami a budaörsi médiaszolgáltatóval történt azután, hogy a Médiatanács 2019-ben megfosztotta a rádiót a további működésétől. Több év pereskedés után végül tavaly mondta ki a Kúria, hogy mindez törvénytelenül történt, de csak néhány hete, idén kapcsolhatták vissza az adást. Vajon kárpótolhatja-e bármi az elmúlt éveket, és hogyan tovább most? Roczó-Nagy Zoltánnal erről is beszéltünk, de szóba került az is, hogyan tudnak rádiózni úgy, hogy közben már nincs stúdiójuk ehhez.

A szerkesztőség jogi képviselője szerint aránytalanul szigorú ítélet született, és kilátásba fellebbezést helyezett kilátásba. Korábban a print kiadást már ellehetetlenítték az orosz hatóságok.