Valós időben nézhetjük végig Grúziában (Georgia), mi történik a putyini szuverenitásvédelmi kampány eredményeként az oknyomozó sajtómunkásokkal.
A firenzei European University Institute Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központja idén is elkészítette éves országjelentését hazánkról. A magyarországi helyzet 2023-ban sem javult, sőt, újabb kockázatok is megjelentek.
A DK elnöke Facebook-posztjában azt írja, a 444 leleplezte magát a csütörtökön megjelent cikkével, hogy az „a romlottság és a rombolás fertőző góca”, és bár joguk van létezni mint újság, de ő a továbbiakban szennylapként tekint rá, újságírójukra pedig egy „becstelen firkászként”. Az ügy előzménye, hogy a portál egyik munkatársa, Herczeg Márk olyan kifejezésekkel illette az egykori kormányfőt mint például „Gyurcsány Balegyenes El Qro Fleto Fletonovics Ferenc”, „Őszödi Böszme”, „paprikajancsi”. Tegnap este Uj Péter, a 444 főszerkesztője egy rádióinterjúban azt mondta, szerinte a megjelentekkel nincs gond, az indokolt volt.
Az amerikai kormányzat azután szólalt meg újra a Szuverenitásvédelmi Hivatal ügyében, hogy a Lánczi Tamás vezette hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál és a Transparency International Magyarország ellen.
Mint megírtuk, a 444-et bírálta, a főszerkesztő lemondását és Herczeg Márk újságíró elbocsátását követelte, valamint a portál pénzügyi támogatásának megvonását szorgalmazta a nyíltan baloldali, de magát egyébként általában DK-kritikusnak valló, Bartus László nevével fémjelzett Amerikai Népszava, amiért a 444 újságírója a Demokratikus Koalíció (DK) elnökét „El Qro”-nak (elkúró), „őszödi böszmének” és „paprikajancsinak” nevezte a Rónai Egonnak adott Gyurcsány-interjúról szóló cikkében. A 444 erre reagálva közölte, hogy nem bocsátják el Herczeg Márkot, Uj Péter is a helyén maradt. Egyúttal újabb Gyurcsányt bíráló írást tettek közzé az üggyel kapcsolatban. Bírálják a Nyugati Fényt is, amiért a DK-hoz közelálló lap egyetértőleg számolt be az Amerikai Népszava kezdeményezéséről és botrányosnak jellemezte a 444 cikkét.
Reagált a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által évekkel ezelőtt jogellenesnek talált orosz idegen ügynök törvény mintájára, nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére elfogadott szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal arra, hogy a legnagyobb hazai újságírószervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban tiltakozik amiatt, hogy a hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatal tagadja, hogy azért vizsgálják az oknyomozó portált, mert az korrupciós visszaéléseket tárt fel.
A baloldali Amerikai Népszava úgy érzi, hogy a 444 olyan alpári stílusban és olyan szavakat használva írt Gyurcsány Ferenc DK-elnök Rónai Egonnak adott interjújáról, ami teljes mértékben elfogadhatatlanul ocsmány és egyúttal önleleplező. Bartus László, az Amerikai Népszava főszerkesztője azt szorgalmazza, hogy mások is kövessék a példáját és ne támogassák többé a 444-et, valamint lemondásra szólította fel Uj Pétert, a lap főszerkesztőjét. Azt is követeli, bocsássák el Herczeg Márkot, a cikket jegyző munkatársat.
A WikiLeaks-alapító ellen azért zajlott hajtóvadászat, mert titkosított katonai dokumentumokat tett közzé. Öt évnyi jogi huzavona zárult le most.
A Media1 megtudta, hogy másodfokú, jogerős ítéletében a Pécsi Ítélőtábla kimondta, hogy Orbán Viktor megalapozatlanul támadta meg a Pécsi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely a Pécsi Stopnak adott igazat Hans Reisch, a Spar vezérigazgatójának Orbán oligarcháival kapcsolatban megjelent nyilatkozatának szemléje ügyében. A bíróság megint arra jutott, jogszerűen jelent meg, hogy „Hans Reisch közölte: Orbán Viktor már kérte a a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalásban tiltakozik az ellen, hogy a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetetlen szuverenitásvédelmi törvény alapján működő Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított az Átlátszó oknyomozó portál ellen.
