„Így hamisította az MTI a híreket” címmel tett közzé dokumentumokat kedden a közmédia júliusban kinevezett ideiglenes vezetése. A publikált anyag szerint a korábbi időszakban kormányzati szereplők közvetlenül utasították a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársait, egyes hírek megjelenését megtiltották, más tudósításokat pedig politikai szempontok alapján csonkítottak meg vagy írattak át.
A közmédia közleménye szerint az MTI néhány munkatársa egy összesen 482 oldalas dokumentumgyűjteményt adott át az új vezetésnek. A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint tíz éven keresztül gyűjtötték az általuk hírhamisításnak és manipulációnak minősített esetek bizonyítékait.
A legkorábbi irat 2015-ből, az utolsó pedig a 2026-os választást megelőző napról származik. A Duna Médiaszolgáltató vezetése a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg belső vizsgálatot rendelt el.
Havasi Bertalan levele is bekerült a dokumentumok közé
A közmédia egyelőre nem a teljes, 482 oldalas iratanyagot, hanem annak egy 15 oldalas, reprezentatívnak nevezett válogatását hozta nyilvánosságra pdf-ben. A dokumentum első példája egy 2019. november 20-án kelt levél, amelyet Havasi Bertalan, Orbán Viktor akkori sajtófőnöke küldött Németh Zsoltnak, az MTI hírigazgatójának.
Havasi az e-mailben egy, az Európai Zsidó Szövetség elnökének leveléről szóló, előre megírt szöveget továbbított, és ezt írta:
„Szia, ebből tudnátok írni egy MTI-hírt, forrásként rám hivatkozva? Köszi.”
A közmédia új vezetése az esetet úgy foglalta össze: „Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke diktál az MTI-nek.”
A Havasi Bertalan kérésére készült hír azután meg is jelent az MTI híreiben, máig fellelhető az interneten.
A nyilvánosságra hozott válogatás egy másik példája szerint 2021 januárjában az MTI operatív vezetése a Rogán Antal vezette Kormányzati Tájékoztatási Központtól, valamint a Pénzügyminisztériumtól kapott, illetve várt közvetlen utasítást egy Varga Mihállyal az Indexre készült interjú szemlézéséhez.
Egy 2022 júliusából származó üzenetváltás szerint pedig Paczolay Máté akkori külügyi szóvivő egy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti moszkvai találkozó előtt közölte az MTI tudósítójával, hogy az orosz féltől nem kérdezhet, és a Lavrovról szóló részt is a tárca közleménye alapján kell megírnia.
Magyar kémekről, korrupcióról és orosz tiltakozásokról szóló hírek maradhattak ki
A PRO DOMO dokumentumai szerint rendszeresen megcsonkították vagy visszatartották azokat a híreket, amelyek kedvezőtlenek lehettek az Orbán-kormány számára, illetve rossz színben tüntethették fel a miniszterelnök politikai szövetségeseit.
A nyilvánosságra hozott példák szerint:
- egy 2022-es, oroszországi háborúellenes tiltakozásról szóló hírből kihúzták, hogy szentpétervári képviselők hazaárulásra hivatkozva kezdeményezték Vlagyimir Putyin elmozdítását;
- nem került be az MTI hírei közé a Transparency International 2023-as megállapítása, amely szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb állama;
- 2025 májusában nem lehetett feldolgozni az Ukrán Biztonsági Szolgálat bejelentését a feltételezett magyar kémek őrizetbe vételéről;
- nem jelent meg a Kreml által támogatott orosz trollközpont leleplezéséről elkészített tudósítás;
- Németh Zsolt hírigazgató (Pitbull) nem engedte kiadni a németországi Szputnyik V-vakcina beszerzésének elakadásáról szóló hírt;
- nem dolgozhatták fel a román kormányfő Orbán Viktor „fajok keveredéséről” szóló tusnádfürdői kijelentésére adott bírálatát;
- kimaradt Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő kijelentése arról, hogy elváltak Lengyelország és Magyarország útjai.
A dokumentum szerint bizonyos témákat előzetes vezetői ellenőrzéshez kötöttek. Ilyenek voltak az ukrajnai háborúval, a USAID-del, később pedig az Izraellel kapcsolatos hírek. Egyes sajtótermékeket és szervezeteket tiltólistára is tettek: a Die Weltet 2018-tól nem lehetett szemlézni, az Amnesty International és a Human Rights Watch pedig 2019-ben került tiltólistára.
Az AfD eredményét jobbnak kellett feltüntetni
A válogatás olyan utasításokat is tartalmaz, amelyek a közmédia mostani vezetése szerint kifejezetten az olvasók politikai befolyásolását szolgálták.
Egy 2025 februárjában kiadott instrukció alapján a németországi választási eredményt úgy kellett bemutatni, hogy az AfD szereplése kedvezőbbnek tűnjön. Egy másik szerkesztői utasítás a németországi, önmeghatározáshoz való jogot szabályozó törvény következetes „nemváltó törvényként” való megnevezését írta elő.
Egy 2022 szeptemberében született üzenet szerint pedig ha egy anyagban nem lehetett a szankciók által okozott károkról beszélni, akkor inkább az egész tudósítást el kellett hagyni.
A dokumentumban Bende Balázs neve is szerepel: a közzétett anyag szerint 2022 novemberében nem engedte, hogy Joe Bident megválasztott elnökként nevezzék meg az MTI tudósításaiban.
Havasi Bertalan visszautasította a vádakat
A dokumentumok nyilvánosságra hozatala után Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Nemzeti Közleménytárban közreadott közleményben reagált. A politikus-kommunikációs vezető szerint három évtizedes sajtószakmai pályafutása során – amelyből másfél évtizedet a kormányzati kommunikációban töltött – kizárólag jogszerű és szakmailag elfogadható kéréseket fogalmazott meg.
„Három évtizedes sajtószakmai pályafutásom során, amiből másfél évtizedet a kormányzati kommunikációban töltöttem, mindig csakis olyan dolgokat kértem a sajtó munkatársaitól, és csakis olyan kéréseiket teljesítettem, amelyek megfeleltek a törvényeknek, a sajtóetika szabályainak és a napi szintű, szakmai együttműködés sztenderdjeinek” – közölte Havasi.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az Európai Néppárt (EPP) csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2018. december 13-án. A kormányfő mellett Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (b) és Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Mögöttük Rahói Zsuzsanna miniszterelnöki főtanácsadó.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A Fidesz kommunikációs igazgatója ezután támadásba lendült, és azt írta:
„Nem tőlem kell félteni a (köz)médiát, hanem attól, aki Facebook-kommentben üzeni meg, ki lehet, vagy ki nem lehet az M1 Híradó új főszerkesztője, posztjában előre meghatározza, mi lesz az újrainduló M1 műsorán, vagy éppen a kormányzati bársonyszékéből határozná meg, hogy mi jelenhet meg a Mandinerben.”
Havasi közleménye ugyanakkor nem tért ki részletesen a közzétett 2019-es levélre, annak valódiságát nem vitatta, és a közmédia által bemutatott többi konkrét esetet sem cáfolta tételesen.
A teljes iratanyag feldolgozása még tart
A közmédia vezetése hangsúlyozta, hogy a most közzétett 15 oldal csak válogatás a birtokába került, összesen 482 oldalas dokumentumgyűjteményből. A teljes anyag feldolgozása és a közlésével kapcsolatos jogi kockázatok értékelése még folyamatban van.
A közlemény szerint az esetek egy részét Wirth Zsuzsanna, a Direkt36 munkatársa már 2022-ben bemutatta egy oknyomozó cikksorozatban (erről a Media1 is beszámolt). A közmédia most elsősorban az azóta keletkezett dokumentumokból válogatott, és közölte, hogy a publikálás előtt meggyőződött az iratok hitelességéről.
A Duna Médiaszolgáltató vezetése azt ígéri, a múlt működésének feltárásával olyan hírszolgáltatást akar kialakítani, amelynek alapja a hitelesség, a szakmai autonómia, a sokoldalúság és a közszolgálati felelősség.
Az MTI és a közmédia ügyeiről, cenzúrákról, személyi kinevezésekről ITT és ITT érhetők el a Media1 anyagai.
MTVA előtti dulakodás: Az állami média elhallgatta a Momentum közleményét a történtekről
Megszólalt a közmédia a Bárándy-ügyről, és közben elárulta, ki vezeti most az MTI szakmai munkáját
Lázadnak a közmédiások: az MTI-sek azt követelik, hogy újra szakmai alapon dolgozhassanak
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
Borító: A közmédia hírhamisításai. A kép illusztráció
