A Media1 birtokába került az a levél, amelyet Grósz Judit, a közmédiáért felelős miniszteri biztos küldött bizonyos médiaszakmai, újságíró-szakmai és tartalomgyártói szervezetek vezetőinek a közmédia átalakításáról.
A 2026. július 8-án kelt dokumentum tárgya: „Tájékoztatás a közmédia átalakításáról”. A levélben Grósz Judit arról tájékoztatta a címzetteket, hogy a közszolgálati média átalakításának első, átmeneti szakasza lezárult, a következő időszakban pedig szakmai és társadalmi egyeztetés indul a közmédia jövőjéről.
A miniszteri biztos azt írta: az ideiglenes vezetés megkezdte munkáját, és átvette a közszolgálati médiaszolgáltatás folyamatosságának biztosításához, a napi működés fenntartásához, valamint az átmeneti intézményi működéshez kapcsolódó feladatokat.
Grósz Judit szerint ezzel a miniszteri biztosi koordináció eddigi fő feladata, vagyis az átalakítás első szakaszának rendezett és jogszerű lebonyolítása teljesült.
A levélben azt is hangsúlyozta, hogy a közmédia napi működéséhez, szerkesztőségi döntéseihez és operatív irányításához kapcsolódó valamennyi feladat a továbbiakban teljes egészében az ideiglenes vezetés hatáskörébe tartozik.
Szakmai és társadalmi egyeztetést szerveznek
A Media1 által megszerzett levél szerint a következő időszakban a miniszteri biztosi munka a szakmai és társadalmi egyeztetés megszervezésére irányul.
„Célunk, hogy a közmédia jövőbeni működésével, szakmai garanciáival és társadalmi feladatával kapcsolatban széles körű, érdemi párbeszéd induljon a médiaszakmai, civil, piaci és társadalmi szereplőkkel” – írta Grósz Judit.
A levél szerint a közmédia új irányítási rendszere a tervek szerint három pillérre épülne. Ezek közé tartozna a tulajdonosi jogokat gyakorló Független Közmédia Testület, a társadalmi szempontokat megjelenítő Közszolgálati Tanács, valamint a felügyeleti hatóságként működő Médiatanács.
A miniszteri biztos szerint a cél az, hogy a közmédia működésében egyszerre jelenjen meg a parlamenti legitimáció, a szakmai kontroll és a társadalmi részvétel.
A Független Közmédia Testület választhatná ki a vezetőket
Grósz Judit a levélben külön is kitért arra, hogy a közmédia vezetésének kiválasztása nem a miniszteri biztos, és nem is a minisztérium hatásköre lenne.
A dokumentum szerint az új rendszerben ezt a feladatot a tulajdonosi jogokat gyakorló Független Közmédia Testület látná el, nyílt, átlátható és érdemalapú pályázati eljárás keretében.
A miniszteri biztos azt írta: a jelenlegi átmeneti időszak célja éppen az, hogy létrejöjjenek azok az intézményi és eljárási garanciák, amelyek a közmédia hosszú távú, független és elszámoltatható működését biztosíthatják.
Írásos javaslatokat várnak a médiaszervezetektől
A levél alapján a médiaszakmai, újságíró-szakmai és tartalomgyártói szervezeteket be kívánják vonni a közmédia jövőjével kapcsolatos szakmai párbeszédbe.
Grósz Judit azt írta: ez nem a médiatörvény módosításához kapcsolódó hivatalos társadalmi egyeztetés része, hanem a közszolgálati média hosszú távú működését és szakmai garanciáit érintő konzultáció.
A miniszteri biztos azt kérte a címzettektől, hogy szervezetük írásban ossza meg azokat a szempontokat, tapasztalatokat és javaslatokat, amelyeket a közszolgálati média jövőbeni működése, feladatellátása, tartalmi és szakmai garanciái, valamint a hazai médiapiaci környezet szempontjából fontosnak tartanak.
„Meggyőződésünk, hogy a közmédia megújítása csak akkor lehet tartós és hiteles, ha annak kialakítása nyitott szakmai párbeszéden, átlátható intézményi megoldásokon és széles társadalmi részvételen alapul” – olvasható a levélben.
Grósz Judit szerint az egyeztetési folyamat hozzájárulhat egy függetlenebb, nyitottabb, szakmailag megalapozottabb és a közbizalmat erősítő közszolgálati médiarendszer kialakításához.
A miniszteri biztos a levelet azzal zárta: nyitottak a konstruktív szakmai párbeszédre.
Viharos napok után érkezett Grósz Judit levele
A levél azért is figyelemre méltó, mert a közmédia átalakítását az elmúlt hetekben több szakmai és politikai vita is kísérte.
A médiatörvény módosítását három tiszás országgyűlési képviselő egyéni indítványként terjesztette be az Országgyűlésnek június 12-én, majd június 23-án, a szakmai szervezetekkel történő hivatalos egyeztetés, javaslataik figyelembevétele nélkül fogadták el. Kritikát fogalmazott meg az egyeztetés hiánya miatt és a szöveg tartalmával kapcsolatban Sajtószakszervezet, a MÚOSZ, az MNMSZ. Előzőleg több elismert médiajogász, köztük dr. Bayer Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabályban több rejtett akna is benne maradt, ilyen például, hogy a Független Közmédia Testületben nagy többségben lesznek a pártok által jelöltek és csak kisebbségben lesznek a szakmai jelöltek.
Az észrevételekkel kapcsolatban Grósz Judit még korábban, egy LinkedIn bejegyzésben azt ígérte, hogy ősszel újabb médiatörvényt fogadhat el az Országgyűlés, és annak elkészítését immáron megelőzi majd társadalmi, szakmai párbeszéd.
A médiatörvény-módosítás egyébként visszavonta a Médiatanács addigi tagjainak megbízását, másrészt megszüntette az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató korábbi vezérigazgatóinak megbízatását, majd néhány nappal később az Országgyűlés Művelődési Bizottsága – a TISZA és a Mi Hazánk ideiglenes vezérigazgató-jelöltjeinek meghallgatása nélkül – a TISZA jelöltjét, a médiaipari vezetői tapasztalatokkal nem rendelkező jogász-egyetemi oktatót, dr. Horváth P. Andrást bízta meg a több ezer fős két állami médiacég ideiglenes irányításával. Ezt azzal indokolta Radnai Márk, a bizottság TISZA párti alelnöke, hogy a feladata csak átvilágítás és a két cég összeolvasztása lesz az átmeneti időszakban.
Már Horváth P. András munkába állásának kezdete előtt felmondott az ATV-ben Bodacz Balázs műsorvezető, akiről már akkor ismertté vált, hogy a leendő ideiglenes vezérigazgató felkérte őt a közmédia hírigazgatójának. Már akkor megjelent a sajtóban az is (a 24.hu írta meg elsőként), hogy Kerényi György lesz a Kossuth Rádió igazgatója, és Mészáros Zsófia az online területért felelős igazgató. Erről azonban eleinte Horváth P. András mb. vezérigazgató azt nyilatkozta, csak találgatás.
Ezután Pikó András, Józsefváros polgármestere, a köztévé és a Klubrádió egykori műsorvezetője, családapaként arra hívta fel a nyilvánosság figyelmét, hogy Bodacz még a HírTV munkatársaként középiskolás gyerekekről, Rózsa Milánról és Pikó Fruzsináról, illetve a Hallgatói Hálózatról készített lejárató riportot a Célpont című műsornak: a riportban bajnaigárdázás és fletózás is volt. Bodacz ezt követően, 13 év után kért bocsánatot Pikó Andrástól és lányától, amire Pikó András azt mondta, hogy ilyen nagy idő távlatában ez már nehezen értelmezhető, az okozott károkat pedig már nem teszi meg nem történté, de tudomásul veszi. A Bodacz által lejáratott Pikó Fruzsina is üzent: azt írta, sajnálja, hogy Rózsa Milán ezt a bocsánatkérést már nem élhette meg, mivel ő öngyilkosságot követett el. A HírTV-n sugárzott, Pikót és Rózsát támadó egykori riportot egyébként a Fidesz-közeli csatorna a napokban újra elérhetővé tette a neten.
Volt rádiósok pedig Kerényi György személye kapcsán fogalmaztak meg kritikát: volt, aki a Kerényi által végrehajtott korábbi tömeges elbocsátásokat és azok mikéntjét kifogásolta a Magyar Rádióban. Váradi Júlia, a Magyar Rádió volt munkatársa, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője, úgy fogalmazott, „egyik percről a másikra”, minden előzmény és indoklás nélkül bocsátották el, és Váradi szerint a döntés a „Fidesz részéről érkezett utasítás” volt, amelyet Such György, a Magyar Rádió akkori, frissen kinevezett elnöke utasítására hajtottak végre. Váradi szerint Kerényi szolgalelkű, ezért nem alkalmas a közrádió vezetésére. Ezzel egyetértve Ördögh Csilla és Cs. Kádár Péter régi rádiósok is megszólaltak. Cs. Kádár azt idézte fel, hogy Kerényi felelt a Krónikáért, amikor 2006-ban a Kossuth Rádió műsorában erősen megvágott formában mutatták be Gyurcsány Ferenc elhíresült balatonőszödi beszédét, amivel az állami média eltorzította az akkori miniszterelnök szavait és ezzel hozzájárulhatott a tévészékház ostromához, az utcai zavargásokhoz, valamint később a NER létrejöttéhez és annak 16 éves fennállásához. (Az ügyben az egykori ORTT nem állapított meg jogsértést, az akkori médiahatóság szerint helyénvaló volt, hogy nem a teljes beszédet adták le, csak annak részeit: ezt szerkesztői munkának minősítették.) Kerényi a vele szemben megfogalmazott kritikákra nem kívánt reagálni, de több egykori alkalmazottja viszont védelmébe vette őt, mivel szerintük remek volt Kerényivel együtt dolgozni.
Ezt követően Horváth P. András kedden végül hivatalosan is bejelentette, hogy Bodacz Balázs lett a közmédia ideiglenes hírigazgatója, Kerényi György a Kossuth Rádió hírigazgatója, Mészáros Zsófia pedig az online terület vezetője – vagyis a korábbi, a sajtóban megjelent, általa még találgatásnak minősített névsor a leendő vezetőkről mégiscsak helytálló volt.
Ekkor több addigi vezetőt, műsorvezetőt és riportert felfüggesztettek vagy elbocsátottak az állami médiánál. Így járt például Németh Zsolt (Pitbull), az M1 csatornaigazgatója, Császár Attila M1-es riporter, Siklósi Beatrix a Kossuth Rádió csatornaigazgatója, Csete Beáta és Kakuk L. Tamás, akik Magyar Péterrel a megválasztása utáni, szakmailag aggályos tartalmú interjúkat készítették, de Törőcsik Zsolt műsorvezetőt is felmentették, aki Orbán Viktorral készítette a heti interjúkat. Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét elbocsátották. (A lap jövője egyelőre kérdésesnek tűnik, de Borsány-Gyenes András médiavállalkozó, a Network4 tulajdonosa a Media1-nek megerősítette, hogy szeretné felvásárolni és megmenteni. Korábban a HVG arról írt, hogy Varga Zoltán, a Central Médiacsoport vezérigazgatója is érdeklődik a lap iránt.)
A Kossuth Rádió műsorát kedd óta szüneteltetik és a közrádió többi csatornáján, például a Petőfi Rádióban sincsenek most óránkénti hírek. Ezzel egyébként egyes vélemények szerint a közmédia megsérti a médiatörvényben foglalt hírszolgáltatási kötelezettségét – ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos körülmény, hogy a közmédia hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát és szakmai működését az elmúlt években több szakmai és politikai bírálat is érte.
Kedden 16 órától az M1 nemzeti hírcsatorna működése is teljesen leállt egy időre, majd néhány órával később filmeket kezdtek el sugározni – a hírszolgáltatás ugyanakkor azóta sem biztosított. A hirado.hu és a Teletext hírszolgáltatását is felfüggesztették. A következő felirat jelent meg a hirado.hu-n, a Teletexten és eleinte az M1 adása helyett:
Az állami médiából kiszivárgó nem hivatalos információk szerint várhatóan még augusztus 15-ig nem lesz adás a Kossuth Rádióban. A hivatalos tájékoztatás ugyanakkor egyelőre csak annyit tartalmazott, hogy fokozatosan várható a hírszolgáltatás visszatérése, de konkrét időpontot nem említettek.
Grósz Judit bemutatta a közmédiumok új irányítási rendszerét
Grósz Judit eközben szerda este LinkedIn-oldalán bemutatta, hogyan néz ki a közmédia új irányítási rendszere.
Független Közmédia Testület (FKT)
A Független Közmédia Testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közmédia felett. A szervezet feladata a vezérigazgatók megválasztása, a költségvetés jóváhagyása és a gazdálkodás ellenőrzése.
A testület tagjait az Országgyűlés választja:
- 6 főt 4 évre: 3 jelöltet a kormánypárti, 3 jelöltet az ellenzéki képviselőcsoportok állítanak;
- 3 főt médiaszakmai szervezetek jelölnek 2 évre.
A parlamenti jelölteket az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja, majd az Országgyűlés egyenként szavaz róluk. A szakmai jelöltek kiválasztása szintén nyilvános meghallgatással történik, amelyen civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, valamint a közmédia szakszervezeteinek képviselői is részt vesznek.
A testületbe nem jelölhető olyan személy, aki az elmúlt öt évben pártpolitikai tisztséget töltött be. A tagok egyszer választhatók újra. Arra Grósz Judit nem tért ki, hogy mikorra várható a tagok megválasztása, és a közmédia vezetőire vonatkozó pályázat.
Közszolgálati Tanács (KSzT) — a társadalom hangja
A 18 tagú Közszolgálati Tanács feladata, hogy a társadalom különböző csoportjainak szempontjai megjelenjenek a közmédia működésében.
A testület alapját a jelenlegi Közszolgálati Testület adja, de három új terület is képviseletet kap:
- a gyermekjogi és gyermekjóléti szervezetek,
- az élővilág és a környezet védelméért dolgozó szervezetek,
- valamint a kulturális és művészeti élet egy további képviselője.
Így a tanácsban a tudományos, egyházi, önkormányzati, sport- és civil szervezetek mellett ezek a területek is közvetlenül megjelennek.
A tagok megbízatása 3 évre szól, ugyanaz a személy legfeljebb kétszer delegálható egymást követően. A testület elnökét saját tagjai választják.
Médiatanács – a felügyeleti hatóság
A Médiatanács 7 tagból áll, és az NMHH önálló szerveként működik. A törvénymódosítás szerint a jelenlegi Médiatanács mandátuma megszűnt, és új választásra kerül sor. Hat tagot a parlamenti képviselőcsoportok jelölnek (3 kormánypárti és 3 ellenzéki jelöltet), megbízatásuk 4 évre szól. Az elnököt nyílt pályázattal választják ki, mandátuma 5 évre szól. A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben az NMHH elnöke is lesz. Ha a Médiatanács elnöki megbízatása megszűnik, az NMHH elnöki tisztsége is automatikusan megszűnik.
***
Videón az utolsó pillanatok, mielőtt elsötétült az M1 és lekapcsolták a Kossuth Rádiót
A Fidesz-közeli Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint a közmédia adása nem szünetelhet
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
