Egyes uniós tagállamokban elszaporodtak az olyan perek, melyek célja, hogy úgy tántorítsák el az újságírókat és az emberi jogi aktivistákat a közéletben történő részvételtől, hogy megannyi pert, megalapozatlan vagy túlzott jogi eljárást akasztottak a nyakukba. A SLAPP-ek elterjedése néhány tagállamban komoly aggodalomra adott okot, 2020-tól kezdődően. Különösen igaz ez Görögországra, Máltára és Horvátországra.
Mi fán terem a SLAPP?
Más megfogalmazás szerint ezek a közérdek védelmében dolgozó személyek ellen irányuló különösen káros zaklatások és megfélemlítési formák. Ezen „stratégiai pereskedésektől”, avagy SLAPP-eljárásoktól védené őket az előterjesztett jogszabály.
SLAPP-eket rendszerint hatalmas befolyással rendelkező személyek, nyomásgyakorló csoportok, vállalatok és állami szervek indítanak olyan felek ellen, akik kritikát fogalmaznak meg vagy olyan üzeneteket közvetítenek közérdekű ügyekben, melyek zavaróak a felperesek számára.
A SLAPP-eket indítók célja az, hogy megfélemlítsék a vádlottakat és kiürítsék anyagi forrásaikat. A cél az, hogy elhallgattassák a vádlottakat és elrettentsék őket a köz érdekében végzett munkájuk folytatásától.
A SLAPP-ek tipikus célpontjai az újságírók és az emberi jogi aktivisták. Ezek az ügyek nem csak az egyénekre terjednek ki, hanem akár teljes szerkesztőségekre és kiadókra is, valamint a környezetvédelmi aktivizmussal foglalkozó civil társadalom különféle szervezeteire.
Gyakran a közvélemény részvételével foglalkozó más személyek, például kutatók és akadémikusok is célponttá válhatnak
Az SLAPP-pereskedések kezdeményezői különféle alapokra támaszkodhatnak igényeik alátámasztásához. A perek gyakran a rágalmazás törvényi tényállását használják ki, de kapcsolódnak más szabályok vagy jogok megsértéséhez is (például az adatvédelem vagy a magánélet törvényei). Ezeket gyakran kártérítési peres igényekkel vagy időnként rendeleti utasításokkal (közzétételt tiltó vagy legalábbis késleltető rendelkezések) kombinálják.
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve
Sok SLAPP belföldi környezetben fordul elő, és nincsenek határokon átnyúló következményei. Azonban a SLAPP-eknek gyakran van határokon átnyúló jellegük, és amikor határokon átnyúló következmények vannak, bonyolultabb és költségesebb helyzetet teremtenek, ami még kedvezőtlenebb következményekkel jár a vádlottak vagy alperesek számára.
Az irányelv szerint a tagállamoknak fel kell hatalmazniuk a bíróságokat arra, hogy gyorsított eljárást alkalmazzanak az olyan nyilvánvalóan megalapozatlan bírósági eljárások teljes egészében vagy részben történő elutasítására, amelyek torzítják a nyilvános vitát. Ha a vádlott kérelmezte az eljárás korai elutasítását, a bizonyítékok terhe, hogy a követelés nem nyilvánvalóan megalapozatlan, a felperesre, azaz a SLAPP elindítójára hárul.
A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy
- biztosítsák, hogy az a fél, aki visszaélő bírósági eljárást indított a nyilvános részvétel ellen, kötelezhető legyen az eljárások teljes költségeinek viselésére, beleértve a vádlott által felmerült teljes jogi képviseleti költségeket is, kivéve, ha ezek túlzóak;
- és hogy a nyilvános részvétel elleni visszaélő bírósági eljárások következtében kárt szenvedő természetes vagy jogi személy teljes kártérítést követelhet és megkaphat ezen kárért.
Az a bíróság, amely a nyilvános vitát torzító visszaélő jogi eljárásokkal foglalkozik, hatékony, arányos és elrettentő szankciókat szabhat ki az eljárást kezdeményező félre.
Védelem harmadik országbeli ítéletekkel szemben
A tagállamoknak meg kell tagadniuk egy harmadik országbeli ítélet elismerését egy tagállamban lakó személlyel szemben, ha az eljárást annak a tagállamnak a jogrendje szerint nyilvánvalóan megalapozatlannak vagy visszaélő jellegűnek találták.
Továbbá, amennyiben a nyilvános részvételt sértő, visszaélő bírósági eljárásokat egy harmadik ország bíróságában indították meg egy tagállamban lakó természetes vagy jogi személy ellen, az illető személy kártérítést követelhet és kaphat azzal kapcsolatos károk és költségek tekintetében, amelyek az eljárással kapcsolatban felmerültek, függetlenül a követelő lakóhelyétől a harmadik ország eljárásában.
A SLAPP-ellenes irányelv olyan minimumszabályokat tartalmaz, amelyek célja az újságírók és az emberi jogok védelmezőinek védelme a nyilvános részvétel elleni, elhallgattatásukat célzó stratégiai perekkel szemben.
Az új szabályok olyan határokon átnyúló ügyekben lesznek alkalmazandók, amelyekben az alperes, a felperes és a bíróság székhelye nem ugyanabban a tagállamban van, vagy amikor a per tárgya több országot érint.
A szabályok olyan biztosítékokat tartalmaznak a sértettek védelme érdekében,
- mint például az ügy idő előtti elutasításának lehetősége,
- vagy hogy a felperesnek kell viselnie az összes költséget,
- a költségek megtérítése, beleértve a jó hírnév és a pszichológiai károk megtérítését,
- valamint a harmadik országbeli ítéletek el nem ismerése az EU-ban lakóhellyel rendelkező sértettekkel szemben.
A képviselők azt is szeretnék, ha a tagállamok jogi, pénzügyi és pszichológiai segítséget nyújtanának a SLAPP-ügyek célpontjainak.
Orbán Viktor agyával gondolkozni
Lapunk tudósítója részt vett azon a strasbourgi sajtóbeszélgetésen, melyen Ramona Strugariu romániai európai parlamenti képviselő (Renew képviselőcsoport, Liberálisok), véleményező jelentéstevő elmondta, nyomás alá kell helyezni a tagállamokat, hogy minél pontosabban ültessék át a jogszabályt a tagállami jogba.
Strugariu EP-képviselő azt is elmondta, hogy az Európai Bizottságban egyértelmű a támogatása az anti-SLAPP-nek, ugyanakkor a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban (ennek tagja Orbán Viktor magyar miniszterelnök is) többen nem támogatják azt.
A véleményező jelentéstevő szerint úgy lehet a legegyszerűbben összefoglalni a jogszabály célját, hogy azt a félelmet akarja megszüntetni, ami a közszerepléssel jár.
A Media1 rákérdezett a román európai parlamenti képviselőnél, hogy nem tartanak-e attól, hogy a magyar kormány majd a saját propagandistái védelme érdekében használja a jogszabályt. Hiszen lapunk is többször foglalkozott a közelmúltban a „lex lakájmédiaként” illetve „lex-PestiSrácokként” is emlegetett jogszabállyal, mely esetében a hazugságaik miatt bajba került kormánymédia-munkások, Marsi Anikó, Gönczi Gábor és mások segítségére sietve módosította a magyar Országgyűlés fideszes-KDNP-s többsége a Büntető Törvénykönyvet, megszüntetve a sajtóbeli rágalmazás és becsületsértés büntethetőségét.
A képviselőnő erre úgy reagált, hogy egyrészt senkinek sem ajánlja, hogy Orbán Viktor agyával gondolkozzon, másrészt szerinte nem lehet a teljes EU-s törvényhozást egy renitens tagállamra szabva működtetni. Az európai jogszabályok segíthetnek, de a magyaroknak maguknak kell megoldaniuk a problémáikat.
Ugyanezen a sajtóeseményen Tiemo Wölken, német szocialista EP-képviselő, az anti-SLAPP európai jelentéstevője kiemelte, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (az EU „alkotmánya”) 4. cikke szerint a tagállamok joga lesz ezt az európai irányelvet átültetni a saját jogrendjükbe. A jogszabály pozitív hozadékaként említette a SLAPP áldozatainak járó ingyenes jogi tanácsadást.
Dermesztő hatás, öncenzúra, kiszipolyozás
A témában Roberta Metsola, az Európai Parlament néppárti (kereszténydemokrata) elnöke is megszólalt. Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a visszaélésszerű perek elleni küzdelem olyan kérdés, amely különösen közel áll a szívéhez.
Az ilyen ügyek esetében a felperesek hatalmi pozíciójukat kihasználva képesek elrettenteni az ellenőrzést. Céljuk, hogy célpontjaikat anyagilag és érzelmileg kiszipolyozzák, öncenzúrára kényszerítve az újságírókat és dermesztő hatást gyakorolva a visszaélésekről történő tudósításra. Lényegében az egyetlen cél az elhallgattatás.
A meggyilkolt máltai újságírónő emlékére
„Ez a Ház nagyon erős többséggel megszavazta az újságírók, aktivisták, akadémikusok, művészek és kutatók elhallgattatását célzó jogi lépésekkel szembeni védelmére vonatkozó szabályokra vonatkozó álláspontunkat”
– mondta Metsola elnök, aki azt is leszögezte, hogy a jogszabály európai parlamenti elfogadása egyben Daphne Caruana Galizia máltai újságíró emlékének is szól, aki ellen több mint 40 per volt folyamatban, amikor 2017 októberében kegyetlenül, pokolgépes merénylettel meggyilkolták. (Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egyébként szintén máltai.)
Ugyanezen a sajtókonferencián lapunk is kérdezett az európai parlamenti raportőrtől, Tiemo Wölken EP-képviselőtől. Azt feszegettük, hogy vajon a jelentés és a jogszabály előkészítése során elgondolkodtak-e azon, hogy mit fog jelenteni, milyen hatásokat fog okozni ez a jogszabály Magyarországon, ahol megpróbálják az összes európai jogszabályt a másik oldalról felhasználni.
Wölken EP-képviselő általánosságokkal reagált a Media1 kérdésére, hogy
„Magyarországon is működik az Európai Unió igazságügyi képzése, amelyet európai szinten tartanak, ahová a bírákat meghívják. Minden országnak van egy bírákból és bírákból álló szövetsége. Az volna az elvárásom, hogy ez a képzés erre is kiterjedjen. A rendszerek már léteznek.”
Wölken hozzátette, hogy megpróbálják biztosítani, hogy tagállamok, így Magyarország is valóban átültesse a jogszabályt, és gondoskodnak arról, hogy a jogalkalmazók képzést kapjanak ebben a kérdésben, amire szerinte nagy szükség van.
A Media1 kérdése és Tiemo Wölken válasza az alábbi videóban látható.
Fidesz: a „nyílt társadalom ügyét képviselő” NGO-k
Szerettük volna megismerni a legnagyobb európai parlamenti delegációval bíró Fidesz álláspontját is az ügyben, ám a 12 fideszes képviselő közül egyik sem vállalta, hogy mikrofonunk elé álljon és tájékoztassa álláspontjukról olvasóinkat, illetve a közvéleményt.
A magyar kormánypártnak az ügyben kialakított véleményéről ugyanakkor némi támpontot adhat az a csupán egy perces felszólalás, melyet a vitában a Szájer József európai parlamenti helyére az ereszcsatornás botrány után beülő Schaller-Baross Ernő fideszes EP-képviselő tartott.
Mathieu CUGNOT Copyright: © European Union 2023 – Source : EP
Schaller-Baross szerint a közép-kelet-európaiaknak ismerős lehet az anti-SLAPP intézménye, az osztályharc formájában.
A magyar EP-képviselő szerint a „nyílt társadalom ügyét képviselő” NGO-kat, jogvédőket (az újságírókat nem említette) kiemelik a tagállami bíráskodás alól, és ezért ők kiváltságosak lesznek, „elsők az egyenlők között”.
Schaller-Baross Ernő felszólalása:
Cseh Katalin: Perhadjáratok
Az ellenzék részéről Cseh Katalin (Renew, Momentum) EP-képviselő készségesen válaszolt a SLAPP-direktíva kapcsán a Media1 kérdéseire. A képviselőnő szerint egy olyan országban, ahol egy újságíró munkájának minőségét abban lehet mérni, hogy megfigyelik-e titkosszolgálati eszközökkel, vagy alaptalan perhadjáratokat indítanak-e ellene, ennek a most elfogadott európai jogszabálynak kiemelt jelentősége van.
„Orbán Viktorra és kormányára bizony komoly veszélyt jelentenek a független, elhivatott oknyomozó újságírók, hiszen akadályozzák a korrupt működési rendszerük gördülékenységét: nyilvánosságra hozzák a visszaéléseket Magyarország és az Európai Unió előtt. Az Európai Parlamentben nagyon fontosnak tartjuk, hogy az újságírói szakma képviselőit ne tántorítsa el, hogy kiszolgáltatottnak érzik magukat. Az EP által most elfogadott jogszabály (SLAPPs) célja a médiaszabadság és a médiapluralizmus megerősítése, azzal, hogy megakadályozza az újságírók elhallgattatását, zaklatását.”
Cseh Katalin EP-képviselő szerint a direktíva ugyanis különböző biztosítékokkal megakadályozza-nehezíti az újságírók és emberi jogi aktivisták elleni alaptalan perek indítását és az igazságügyi rendszerrel való visszaélést.
A Momentum európai politikusa kiemelte, hogy ez a jogszabály csak a megalapozatlan jogi támadások ellen véd: abban az esetben, ha például propagandatámadás ér egy közszereplőt, aki a személyiségi jogait szeretné megvédeni, akkor az „újságíró” minősül a támadó félnek, és a per egyfajta védekezés, tehát bizonyítható a bíróság előtt a védekezési kérelem megalapozottsága.
A magyar európai parlamenti képviselő a Media1.hu-nak hozzátette, hogy természetesen, ha abból indulunk ki, hogy Magyarországon a bíróságok egyáltalán nem függetlenek, akkor az ellenzéki politikusokra nézve fennállhat a kérdésében említett veszély, de az európai jogalkotás során nem lehet devianciára jogot alapozni, hiszen ez egy demokrácia alapvető minimuma – az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítására a jogállamisági mechanizmus szolgál, amelynek egyetlen magyarként Cseh Katalin is tárgyalója volt.
Így szavaztak a magyarok
A szokás szerint cammogóan hosszadalmas és bonyolult európai jogalkotási folyamat végül egy fontos mérföldkövéhez ért el július 11-én az Európai Parlamentben, amikor nagy többséggel, 489 szavazattal, 33 ellenszavazattal és 105 tartózkodás mellett elfogadta az anti-SLAPP javaslatot. A harminchárom ellenszavazat között találhatjuk a Fidesz európai parlamenti képviselőt is.
A szavazáson jelenlévő magyar ellenzéki EP-képviselők (Cseh Katalin, Donáth Anna, Gyöngyösi Márton, Ara-Kovács Attila és Molnár Csaba) mindegyike támogatta az újságírókat és civil szervezetek képviselőit védő jogszabály elfogadását.
16,5 millió eurót oszt szét a médiában az Európai Bizottság a sokszínű tájékoztatás érdekében
Pegasus-ügy: hiteles vizsgálatot és érdemi jogorvoslatot követel az Európai Parlament
Donáth Anna uniós jogszabállyal akadályozná a propaganda állami finanszírozását
Megszületett az EP álláspontja a mesterséges intelligencia szabályozásáról
További hírek érhetők el a Media1.hu oldalon. Kövessen be bennünket Facebookon is, feliratkozhat továbbá napi hírlevelünkre is. Híreinket már Telegramon is kérheti.
