fbpx
A Magyar Hang szerkesztősége.

Pedofilvád: pert nyert a Magyar Hang és a lap egyik vezető munkatársa Jeszenszky Zsolttal és a Pesti TV-vel szemben

Jeszenszky Zsolt írásban fejezte ki sajnálkozását a történtek miatt. A PestiSrácok kiadója is vesztett, de ők még nem fizették ki a Media1 információi szerint 2,5 millió forintos sérelemdíjat.

Másodfokon jelentős részben a felperesnek, a Magyar Hang című hetilapnak adott igazat a bíróság a Jeszenszky Zsolt kormánypárti műsorvezetővel és a már megszűnt Pesti TV-t működtető Progress Média Hungary Kft.-vel szemben indított perben – számolt be az ítéletről a hang.hu.

Mint írták: a Fővárosi Ítélőtábla számos ponton megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az Ítélőtábla megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét azzal, hogy a Pesti TV Politikai Hobbista című műsora a 2020. december 5-i „Pedofil-e az egész ellenzék” című műsorblokkjában valótlan állításokat tett, és pedofilnak állította be a lap egyik vezető munkatársát.

Jeszenszky Zsolt, a Politikai hobbista műsorvezetője
Jeszenszky Zsolt, a Politikai hobbista műsorvezetője, immáron a HírTV stábjában

Az Ítélőtábla az I. rendű alperest, Jeszenszky Zsoltot 200 ezer, a másodrendű alperest, a Progress Média Hungary Kft.-t 800 ezer forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte, továbbá arra, hogy írjanak sajnálkozó levelet a Magyar Hang számára – a lap beszámolója szerint az alperesek az ítéletnek mostanra eleget is tettek.

Több millió forintot kell fizetnie a PestiSrácok kiadójának

Magánszemélyként az érintett újságíró is pert indított, a PestiSrácok kiadója ellen; az eljárást első- és másodfokon is megnyerte. A megítélt – a Media1 információi szerint 2,5 millió forintos – sérelemdíjat a PestiSrácok kiadója, az Insider Média Lapkiadó Kft. még nem fizette ki, és a sajnálkozó levelük is várat magára.

Így látta az ügyet a másodfokon eljáró bíróság

A Magyar Hang és a Progress Média közötti per kapcsán a lap idézte a Fővárosi Ítélőtábla indoklását is, mely a következő:

„Az elsőfokú bíróság lényegében úgy foglalt állást, hogy az I-II. rendű alperesek nem tettek mást, mint véleményt nyilvánítottak egy közügyben. Ezzel az elsőfokú bíróság megsértette az ellenkérelemhez kötöttség követelményét, mivel az I-II. rendű alperesek maguk sem állították, hogy a sérelmezett tartalom véleménynek minősülne. Az elsőfokú bíróság helytelenül értékelte az I-II. rendű alperesek kijelentéseinek tartalmát, ezzel kiüresítve a jóhírnév védelméhez fűződő jogot. Kétségtelen ugyanis, hogy a kifogásolt tartalom magában foglalja azt a valótlan tényállítást, hogy az egyik újságírója pedofil, amiről ráadásul maga számolt be.

Ennek az állításnak a valóságtartalmára semmilyen bizonyíték nem merült fel, különösen annak fényében, hogy Bayer Zsolt visszavonta a sérelmezett  (és az ügy alapját képező – a szerk.) kijelentését és elnézést kért érte. Hangsúlyozta: nem lehet lényegtelen mondanivalónak tekinteni, hogy az újság egyik szerkesztőjéről azt állították, hogy pedofil; ez csak azok számára lényegtelen mondanivaló, akik a pedofíliát nem tartják elvetendőnek. Az elsőfokú bíróság ítélete nem tartalmazza azt, hogy a pedofíliát nem tartja elvetendőnek, így az indokolás adós maradt annak kifejtésével: hogyan lehetséges lényegtelennek tekinteni az ilyen tartalmú állítást.

Kirívóan okszerűtlennek tartotta az indokolás azon részét, amely a jobboldal egészét érintő általánosításra vonatkozik. Nem vitatott tény ugyanis, hogy a Fidesz prominensei közül több személlyel szemben jogi eljárás zajlik vagy zajlott, más személyek cselekedeteit kép- és filmfelvételek támasztják alá. Szerkesztőségének álláspontja szerint mindenkit felelősség terhel, aki ezeket a személyeket pozícióban hagyja; ez pedig nem általánosítás, hanem
indokkal alátámasztott erkölcsi ítélet. Ezzel szemben semmilyen bizonyíték nincs arra a valótlan tényre, hogy szerkesztőségének bármely tagja pedofil lenne, így nincs értelme arról beszélni, hogy a Magyar Hang esetére vonatkozó általánosítások hasonlóak ahhoz, amit a Magyar Hang korábban megfogalmazott, az általánosítás ugyanis feltételez egy valós esetet.

A sérelmezett tartalom lényege nem az, hogy általánosítottak az I-II. rendű alperesek, hanem az, hogy valótlan és sértő tény alapján általánosítottak. Az elsőfokú bíróság a ténybeli alap nélküli kijelentéseket is jogszerűnek tekintette olyan indokokra hivatkozva, amelyre egyik alperes sem alapozta a védekezését”.

Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!

Borító: A Magyar Hang szerkesztősége. Fotó: Magyar Hang / YouTube

Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások