A februárban publikált milliárdos lista miatt helyreigazítási pert indított Bige László a Forbes magazin ellen, ugyanis szerette volna, ha más számot írnak a neve mellé. Bige László vitatta a Forbes módszertanát, ugyanakkor a szerkesztőség felajánlotta számára, hogy az általuk becsült cégérték mellett megjeleníti az érintett véleményét is, de a lehetőséggel a milliárdos nem kívánt élni, később viszont helyreigazítási perben követelte, hogy megjelenjen az általa helyesnek vélt becslés.
A vita alapja az volt, hogy a Forbes az Igazságügyi Minisztérium (IM) adatbázisába feltöltött, közhiteles, konszolidált 2019-es cégadatok alapján becsült, Bigéék viszont azt szerették volna, ha az általuk januárban a szerkesztőségnek megküldött 2020-as, még nem közhiteles adatok alapján végzik el a számítást.
Azonban a Forbes a módszertanában jelezte, hogy a magántulajdonú – tehát nem tőzsdén jegyzett – társaságok esetében mindig a közhiteles adatbázisokban szereplő eredményeket veszi alapul.
Nemrég sor került a sajtó-helyreigazítási per tárgyalására, ahol Zsiborás Gergő újságíró, a lista vezető szerkesztője is tanúskodott.
A bíróság szerint a lista hiteles tájékoztatást nyújt
A lap beszámolója szerint a bíróság első fokú ítéletében úgy ítélte meg, hogy a Forbes által közölt lista hiteles tájékoztatást nyújt az olvasók számára, Bige László személyiségi jogainak megsértésére nem alkalmas. A sajtó-helyreigazítási kérelemnek ezért nem adott helyt.
A cég- és vagyonértékelési listákkal kapcsolatban fontos jogi fejlemény, hogy a döntés indoklásában a bíróság azt is kiemelte:
„a sajtószabadság kiterjed arra, hogy a sajtó képviselője megválassza azt a módszert, amely a vizsgálata, összehasonlítása alapját képezi, amennyiben az nem megtévesztő, széles körben elfogadott és valamennyi érintett esetében egyformán alkalmazható”.
Nem Bige az első, aki támadja a Forbest a listája kapcsán
Bige László egyébként a Forbes listáján a 12. leggazdagabb magyarként szerepelt, a lap által 115,5 milliárd forintosra taksált vagyonnal.
A lista három érintettje is indított korábban különböző eljárásokat a Forbes kiadója ellen, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tavaly két határozatában is kimondta, hogy a Forbes jogosan készít ilyen összeállításokat. Azért a NAIH jár el az ilyen ügyekben, mert a listák készítésekor az érintettek adatait kezelik, milyen cégei vannak és azok milyen eredménnyel zártak, ezért a hivatalhoz fordultak, hogy ezt megakadályozzák.
A NAIH bírságot is kirótt a kiadóra, mivel nem tartotta elégségesnek az adatvédelmi tájékoztatást, ezt a azóta a hatóság ajánlásai szerint alakították át, de bíróságon meg is támadta a lap a döntést, mert a NAIH elvárása aránytalanul nagy terhet ró a szerkesztőségekre.
Nem először van botrány a milliárdos listából. 2019 végén kiadott gazdaglistát az egyik érintett szereplő visszavonatta – amivel egy csapásra felhívta magára a világsajtó figyelmét is –, erre egy ideiglenes bírósági döntés miatt volt lehetősége, a jogi procedúra itt is tart még, olyannyira, hogy az ideiglenes döntés azóta is hatályos.
A Forbes jogi képviseletét egyébként a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) nevű jogvédő szervezet vállalta el.
Még több hír érhető el a Media1-en! Kövessen bennünket Facebookon is, és iratkozzon fel hírlevelünkre!
