A Forbes magazin legutóbbi lapszámát a Hell Energy üdítőmárka fotójával takartuk le (Media1-montázs)

Megszólalt a Forbes visszahívása kapcsán a Magyar Lapkiadók Egyesülete

A lapkiadókat tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint a mindennapi újságírás jelentős korlátozását vonhatja maga után, ha a jövőben tömegesen fordulnak elő a Fővárosi Törvényszéken született ideiglenes intézkedéshez hasonló döntések. Az MLE szerint össze kell hangolni a személyes adatok védelmét a tájékozódáshoz fűződő joggal.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Az újságírói tevékenység során pont a tényszerű adatok feldolgozása teszi lehetővé az olvasók hiteles tájékoztatását, és akár a mindennapi újságírás jelentős korlátozását vonhatja maga után, ha a jövőben tömegesen fordulnak elő a Fővárosi Törvényszék által a napokban hozott ideiglenes intézkedéshez hasonló döntések, közölte a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a magyarországi kiadók érdekvédelmi szervezete.

Mint arról beszámoltunk: a Hell Energy energiaital-gyártója, a Hell Energy Magyarország tulajdonosa, akinek neve az e-cegjegyzek.hu oldalon egyébként ingyenesen lekérdezhető, beperelte a magyar Forbes magazin kiadóját, mivel úgy véli, hogy a magazinban jogosulatlanul közölték a nevét a leggazdagabb magyarok listáján. (A Hell Energy egyébként jelentős közpénzt is kapott nemrég a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjában.) A per ugyan még nem zárult le, de a bíróság már annak kezdete előtt, a jogvita érdemi elbírálása nélkül elfogadta a Hell Energy ideiglenes bírói végzésre vonatkozó kérelmét, hogy a Forbest rendeljék vissza az újságosoktól. Így a decemberben az újságosokhoz és előfizetőkhöz került januári számot a napokban a Forbes magazin kiadója kénytelen volt előbb levenni a polcokról, valamint a forbes.hu-ról is törölni kellett a listát, bár a Google-kereső segítségével még annak tárolt változata elérhető .

MLE: Össze kell hangolni a tájékozódás és a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat

Az eset kapcsán a Magyar Lapkiadók Egyesülete a Media1-hez is eljutott csütörtöki közleményében azt írja, hogy a konkrét esettől függetlenül határozott álláspontjuk az, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 153. Preambulum bekezdése szerint

„A tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal… A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.”

Az MLE szerint épp ezért nem képezheti vita tárgyát az a tény, hogy közhiteles, nyilvános adatbázisból származó adatok nyilvánosságra hozatala önmagában nem sérti az érintett személyhez fűződő jogait. Az újságírói tevékenység során pont a tényszerű adatok feldolgozása teszi lehetővé az olvasók hiteles tájékoztatását.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete jelezte, hogy a jövőben fokozott figyelemmel követi a személyes adatok védelméhez valamint  a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joghoz  fűződő érdekek ütközését és közösen kidolgozott iránymutatással segíti elő tagjai munkáját, annak érdekében hogy ezt a két rendkívül fontos alapjogot össze lehessen egyeztetni.

Az MLE ugyanakkor szükségesnek látja, hogy a jogalkotó harmonizálja a vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy összeegyeztethetők legyenek az adatvédelem szempontjai a véleménynyilvánítás, azon belül is a tájékozódás alapjogával. Az MLE szerint indokolt a kormány által előterjesztett Jogalkotási Javaslatok 2018-2022 elnevezésű javaslatát bővíteni, és beépíteni mindazon kivételeket és pozitív eltéréseket a magyar jogrendbe, melyek megfelelnek Adatvédelmi Rendelet kötelező előírásainak, ugyanakkor nem lehetetlenítik el az újságírói munkát sem.

A Magyar Lapkiadók Egyesületének közel 30 magyarországi médiavállalat a tagja, mint például a Ringier Axel Springer Magyarország, a Central Médiacsoport, a HVG, az Index.hu, a Marquard Media, a Telegráf Kiadó Kft., a Privátbankár.hu, de tagjai között tudhatja a kormánypárti sajtóholdinghoz tartozó, a Magyar Nemzetet megjelentető, valamint további közel félezer médiaterméket birtokló Mediaworks Zrt.-t is.

Nemzetközi gellert kapott az ügy

Mint arról a Media1 beszámolt, az ügy egyébként egészen a The Washington Postig és a The New York Timesig jutott.

Így a Hell Energy és a Forbes vitájáról még az amerikai kontinensen is értesültek.

Borító: A Forbes magazin legutóbbi lapszámát a Hell Energy üdítőmárka fotójával takartuk le. Fotó: Media1-montázs / Ladányi András
Szóljon hozzá!