A The Washington Postban közölt, a magyar Forbes visszahívásáról szóló hír egy részlete

A Washington Postig és a New York Timesig jutott a magyar Forbes aktuális lapszámának betiltása

Neves amerikai lapok is beszámoltak arról, mi történt a gazdasági magazinnal Magyarországon amiatt, hogy az feltüntette a leggazdagabb magyarokról készített toplistájában a Hell Energy cég egyik tulajdonosát.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Mint arról a Media1 szerdán a forbes.hu-n közzétett közlemény nyomán már beszámolt, egy ideiglenes bírói végzés hatására vissza kellett rendelni a magyar Forbes magazin aktuális lapszámát az árus helyekről, valamint elérhetetlenné kellett tenni a lap által közölt, leggazdagabb magyarok toplistáját tartalmazó összeállítást a forbes.hu-n. A Fővárosi Törvényszék a HELL Energy elnevezésű magyarországi energiaital-gyártó cég tulajdonosának kérelmére döntött a Forbes visszarendeléséről.

A HELL Energy tulajdonosa szerint megsértette a lap a magánszférához fűződő jogait.

Az energiaital cég tulajdonosa (akinek neve egyébként publikusan is fellelhető a céginformációs rendszerekben, például az Igazságügyi Minisztérium által működtetett e-cegjegyzek.hu címen cégadatként) azért fordult bírósághoz, mert szerinte a Forbes az európai uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR-szabályozás ellenére helyezte el a HELL Energy tulajdonosának nevét és becsült vagyonának mértékét a leggazdagabb magyarok toplistáján. A bíróság ugyan érdemben még nem bírálta el magának a keresetnek a megalapozottságát, vagyis azt, hogy a jogvitában kinek van igaza, de amíg a pereskedés ennek kapcsán tart, addig is jobbnak látta, ha a lapot addig is visszarendelteti, így a Forbesnek nem maradt más lehetősége, mint engedelmeskedni a bírósági végzésnek.

Így történt meg az, hogy az amúgy már december vége óta a Lapker árushelyein elérhető Forbes aktuális lapszámot hamarabb le kellett venni az újságos polcokról, mint ahogyan az történt volna.

Kommunikációs öngól

Hogy a HELL Energy tulajdonosa átgondolta-e, hogy az ideiglenes bírói intézkedésre, azaz a lap aktuális lapszámának betiltására irányuló kérelme mekkora öngól lesz, azt nem tudni, mindenesetre mostanra az, hogy az energiaital tulajdonosa szerepelt a leggazdagabb magyarok toplistáján, és hogy ebből mekkora kalamajka lett, arról még az amerikai The Washington Post olvasói is értesülhettek, mely a témával foglalkozó AP hírügynökség írása alapján szintén beszámolt a történtekről. Ugyancsak közölt az AP hírét sok más amerikai médium mellett a The New York Times is.

A cikk beszámolt arról, hogy a Forbes szerint

„ha a bíróságok ilyen extrém módon, a sajtószabadságot veszélyeztetve” értelmezik az EU adatvédelmi és rendeletét, akkor nem lehetne az érintett nevének jóváhagyása nélkül közölni listákat, akkor csak PR-cikkekkel lehetne megtölteni a lapokat.

A Washington Post és a New York Times által is leközölt AP-cikk emlékeztet rá, hogy a GDPR-szabályozás 2018 májusában lépett hatályba.  A cikk idézi Galambos Márton, a Forbes főszerkesztőjének szavait is arról, hogy

„az egész gazdasági újságírás válna lehetetlenné, ha a HELL Energy gondolkodását elfogadjuk arról, hogy csak az ő engedélyükkel lett volna közölhető a cikk. ”

Az amerikai lapokban közölt cikk megemlíti azt is, hogy a Hell Energy két tulajdonosa közül az egyik a 26. helyen szerepelt 48,5 milliárd forintra taksált vagyonával. A cikk hozzátette, hogy a magyar energiaital-gyártó cég bírósághoz forduló tulajdonosának neve korábbi sajtócikkekben is szerepelt. Az amerikai sajtótermékek megemlítették azt a vélekedést is, hogy mivel a HELL tulajdonosa jelentős közpénzt is kapott (lásd erről bővebben a Media1 tegnapi írását), illő volna, ha vállalná legalább az ezzel járó minimális nyilvánosságot, vagyis azt, hogy a nevét leírhatják.

További médiával, sajtóval kapcsolatos hírek találhatók a Media1-en.

Szóljon hozzá!