A Forbes magazin legutóbbi lapszámát a Hell Energy üdítőmárka fotójával takartuk le (Media1-montázs)

Tovább nehezíti a magyar újságírók dolgát az adatvédelmi hatóság

A Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság arra jutott, hogy a magyar Forbes magazin összeállíthat listákat az elérhető nyilvános üzleti adatok alapján, de csak szigorú egyeztetési követelmények mellett. Utóbbiak elmaradása miatt összesen 4,5 millió forint összegű bírságot is kiszabott nemrég a hatóság a magazin kiadójára. Bár a Forbes jogorvoslattal él a rá kiszabott bírságokkal és döntés részleteivel szemben, az ügy azért is érdekes, mivel messze túlmutat önmagán.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Az ügy a XIXO italokat is forgalmazó, a Magyar Nemzeti Banktól jelentős közpénzben részesedő Hell Energy energiaitalokat gyártó magyar cég tulajdonosainak, illetve Futó Péter ingatlanmogul (Cordia, Futureal) panasza nyomán indult.

A NAIH az egymás után született két határozatában az egyik esetben 2 millió, a másik esetben 2,5 millió forint bírságot szabott ki a magazinra. Az adatvédelmi hatóság hosszadalmas (az egyik esetben például több mint 50 oldalas) határozatainak lényege, hogy a Forbes úgy közölt listát a leggazdagabb magyarokról és a legnagyobb hazai családi vállalkozásokról, hogy a lap nem adott részletes tájékoztatást a panaszosnak az adatkezeléssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

Plusz teendők a lista közlése előtt

A NAIH egyik határozatában úgy fogalmazott, hogy a magazin kiadója

„az adatkezelés kapcsán nem megfelelően végezte el az érdekmérlegelést és saját, illetve harmadik fél (nyilvánosság) jogos érdekeiről és ezek Kérelmezők érdekeivel való összemérésének eredményéről előzetesen nem tájékoztatta a Kérelmezőket”, és ezzel „megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját.”

A hatóság továbbá megállapította, hogy a kiadó

„nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a Kérelmezők részére az adatkezelés valamennyi lényeges körülményéről és a Kérelmezők személyes adatok kezelése elleni tiltakozáshoz való jogáról, továbbá a Kérelmezők érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmeire adott válaszaiban nem nyújtott tájékoztatást a Kérelmezők jogérvényesítési lehetőségeiről, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontját, 5. cikk (2) bekezdését, 12. cikk (1) és (4) bekezdését, 14. cikkét, 15. cikkét és 21. cikk (4) bekezdését.”

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a HírTV-ben
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a HírTV-ben korábban

A szabad újságírást magát lehetetleníti el az egész

A NAIH határozatainak ugyanakkor ellentmond, hogy a Forbes a cikkét (listáját) nyilvános cégadatokra és egyéb publikus információkra építve tette közzé. Magát az újságírást lehetetlenítené el, ha csak akkor lehetne ilyen listákat közzétenni, ha az érintettek ebbe beleegyeznek, vagy minden szócikk közlése előtt hosszadalmas jogi levelezést kéne folytatni.

A NAIH ugyan kimondta, hogy a Forbes készíthet listákat, de a NAIH határozatai és a kiszabott bírság így is kellőképp igyekszik elvenni ettől az újságírók kedvét egy bonyolult jogi, bürokratikus kívánalom előírásával, ami igencsak megnehezíti és lassítja egy ilyen lista elkészítését.

A Hell Energy korábban azt is elérte, hogy a Forbest vissza kelljen hívni az utcáról

Mint arról korábban a Media1 is beszámolt, a Hell Energy tulajdonosait olyannyira irritálta, hogy felkerültek a listára, hogy ideiglenes bírói végzéssel azt is elérték, hogy a Forbes tavaly őszi lapszámát vissza kelljen hívni az újságosoktól és az interneten addigra már közzétett listát is elérhetetlenné tetették. A jogvita kapcsán – melyről még a Washington Post és a New York Times is beszámolt – indult bírósági per egyébként máig tart.

Galambos Márton, a magyar Forbes főszerkesztője a lapra nemrég kiszabott NAIH-bírság kapcsán azt nyilatkozta hétfőn a Media1-nek, hogy az adatvédelmi bírságokról szóló határozatot kiadójuk bírósági úton megtámadja, annak tartalmával nem ért egyet.

Hozzátette: a NAIH döntése nem csak a Forbes szempontjából fontos, általában is érinti azt a kérdést, hogy mennyire kell a GDPR-t alkalmazni az újságírás területén.

„A  NAIH határozatából szinte az következik, hogy az  újságírók mellé ügyvédeket kellene állítani és különböző formaleveleket kiküldeni, ha készíteni akar valaki egy üzleti listát. Mi úgy gondoljuk, ha valaki jelentős összeget kap a köz pénzéből, akkor tűrnie kell, ha egy üzleti listára felkerül.”

Galambos Márton hozzátette: a Forbes a világ számos országában közöl listákat efféle jogviták nélkül. A főszerkesztő megismételte továbbá, hogy az adatokat, a listákat nyilvános üzleti adatokból állítják össze.

Az ügyben a Forbes magazin kiadójának a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogi segítséget nyújt.

A Forbes tavalyi lapszámának visszahívásakor a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) aggodalmát fejezte ki a hazai adatvédelmi szabályozás és az újságírás kapcsolata kapcsán: a Magyarországon működő lapkiadókat tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint a mindennapi újságírás jelentős korlátozását vonhatja maga után a nem megfelelő szabályozás, ezért össze kellene hangolni a személyes adatok védelmét a tájékozódáshoz fűződő joggal.

A NAIH említett adatvédelmi határozatai itt és itt érhetők el:

Click to access NAIH-2020-1154-9-hatarozat.pdf

 

Click to access NAIH-2020-838-2-hatarozat.pdf

További hírek és cikkek olvashatók a Media1-en. Érdemes feliratkozni RSS-csatornánkra, Facebook-oldalunkra és napi hírlevelünkre. Hozzájárulhat a Media1 működéséhez, ha ide kattint.

Borítókép: A Hell üdítőitalával takartuk le a Forbes egy korábbi lapszámát. Montázs: Ladányi András / Media1
Szóljon hozzá!