internet

Csökkent az internet szabadsága, Magyarország is rontott a Freedom House listáján

Az internet függetlenségét és szabadságát vizsgáló jelentésben a szabad minősítés alsó határa 70 pont volt, Magyarország az előző évi adatokhoz képest egy ponttal rontva, 71 ponttal zárt.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

A Freedom House „A pandémia digitális árnyéka″ címmel tette közzé idei sajtószabadságról szóló jelentését, mely az internet függetlenségét és szabadságát világszerte 65 országban vizsgálja – számolt be a Mérték blogja.

A jelentés szerint a 2019 júniusától 2020 májusáig terjedő vizsgálati időszak a COVID-19 miatt nem megszokott kihívások elé állította a több mint 70 elemzőt, akik egy 100 pontos skálán helyezték el a világ országait online sajtójuk szabadsága alapján.

Sok helyen romlott a helyzet

A kutatás adatai alapján az internet szabadsága nagy mértékben csökkent: 26 ország vesztett pontjaiból az előző évekhez képest, míg csak 22-nek sikerült javítania az eredményén.

A legdrasztikusabb csökkenés Mianmarban és Kirgizisztánban volt tapasztalható, őket követte India, Ecuador és Nigéria.

Szudán és Ukrajna helyzete viszont javult az eddigiekhez képest.

Az első helyen, a legfüggetlenebb internettel rendelkező országként Izland végzett, a legrosszabbnak Kína helyzete bizonyult.

Magyarország

A koronavírus a magyarországi internethasználat elé is nem várt akadályokat állított: a távoktatásba ötből egy tanuló nem tudott bekapcsolódni, mivel nem jutott megfelelő eszközhöz vagy interneteléréshez. Ez tovább növelte a társadalmi szakadékokat, kiélezte az etnikai különbségeket és még inkább ellehetetlenítette a mélyszegénységben élőket.

A kutatás alapján az Index függetlenségének elvesztése nem az egyetlen tényező, mely a jelentés szerint veszélyezteti a szabad online újságírást és véleménynyilvánítást Magyarországon. A Freedom House jelentése szerint a veszélyhelyzet tavaszi kihirdetése után bevezetett szabályok korlátozták az információ szabad terjedését. Az újságírókra és az egészségügyi dolgozókra jellemző volt az öncenzúra: mivel a hamis információk terjesztéséért ebben a helyzetben börtönbüntetés is járhat, sokuk inkább nem ír vagy nyilatkozik, tartva a következményektől. Az online hírportálok sok esetben rákényszerülnek bizonyos tartalmak visszatartására, mert tartanak attól, hogy reklámbevételeket veszítenek a gazdaságilag egyébként is nehéz időszakban – állapította meg a Freedom House.

Az online platformok és a digitális kommunikáció Magyarországon ugyan sokszínű, de a kormánypárti médiumok, politikusok és internetes trollok támadnak bármilyen ellenzékinek vélt újságírást és véleménynyilvánítást. Az 1 pontos újbóli romláshoz hozzájárult az is, hogy a magyar felületeken egyre gyakrabban kerül elő az ellenségkép és a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd. Magyarország 71 pontot ért el, és 70 ponttól jár a szabad minősítés, így további romlás esetén már ez is veszélybe kerülhet.

Borító: Unsplash
Szóljon hozzá!