A Freedom House „A pandémia digitális árnyéka″ címmel tette közzé idei sajtószabadságról szóló jelentését, mely az internet függetlenségét és szabadságát világszerte 65 országban vizsgálja – számolt be a Mérték blogja.
A jelentés szerint a 2019 júniusától 2020 májusáig terjedő vizsgálati időszak a COVID-19 miatt nem megszokott kihívások elé állította a több mint 70 elemzőt, akik egy 100 pontos skálán helyezték el a világ országait online sajtójuk szabadsága alapján.
Sok helyen romlott a helyzet
A kutatás adatai alapján az internet szabadsága nagy mértékben csökkent: 26 ország vesztett pontjaiból az előző évekhez képest, míg csak 22-nek sikerült javítania az eredményén.
A legdrasztikusabb csökkenés Mianmarban és Kirgizisztánban volt tapasztalható, őket követte India, Ecuador és Nigéria.
Szudán és Ukrajna helyzete viszont javult az eddigiekhez képest.
Az első helyen, a legfüggetlenebb internettel rendelkező országként Izland végzett, a legrosszabbnak Kína helyzete bizonyult.
Magyarország
A koronavírus a magyarországi internethasználat elé is nem várt akadályokat állított: a távoktatásba ötből egy tanuló nem tudott bekapcsolódni, mivel nem jutott megfelelő eszközhöz vagy interneteléréshez. Ez tovább növelte a társadalmi szakadékokat, kiélezte az etnikai különbségeket és még inkább ellehetetlenítette a mélyszegénységben élőket.
A kutatás alapján az Index függetlenségének elvesztése nem az egyetlen tényező, mely a jelentés szerint veszélyezteti a szabad online újságírást és véleménynyilvánítást Magyarországon. A Freedom House jelentése szerint a veszélyhelyzet tavaszi kihirdetése után bevezetett szabályok korlátozták az információ szabad terjedését. Az újságírókra és az egészségügyi dolgozókra jellemző volt az öncenzúra: mivel a hamis információk terjesztéséért ebben a helyzetben börtönbüntetés is járhat, sokuk inkább nem ír vagy nyilatkozik, tartva a következményektől. Az online hírportálok sok esetben rákényszerülnek bizonyos tartalmak visszatartására, mert tartanak attól, hogy reklámbevételeket veszítenek a gazdaságilag egyébként is nehéz időszakban – állapította meg a Freedom House.
Az online platformok és a digitális kommunikáció Magyarországon ugyan sokszínű, de a kormánypárti médiumok, politikusok és internetes trollok támadnak bármilyen ellenzékinek vélt újságírást és véleménynyilvánítást. Az 1 pontos újbóli romláshoz hozzájárult az is, hogy a magyar felületeken egyre gyakrabban kerül elő az ellenségkép és a kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd. Magyarország 71 pontot ért el, és 70 ponttól jár a szabad minősítés, így további romlás esetén már ez is veszélybe kerülhet.
