„Olyan ez, mint az óriáskígyó. Ahogy levegőt veszünk, mindig szorosabbra húzza az ölelését”
– mondta a ma publikált gyorskutatásban szereplő egyik interjúalany, amikor 19 szerkesztőség körében a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért felmérte, milyen személyes tapasztalataik vannak az állami tájékoztatással a járványhelyzetben.
Már februárban is aggályos dolgokra derült fény, de a helyzet azóta csak rosszabb lett
A médiaszabadság jelenlegi helyzetére vonatkozó kutatást április első két hetében készítette el a Társaság a Szabadságjogokért. A kutatás nem előzmény nélküli: februárban a TASZ már nyilvánosságra hozott egy kutatást, amit ugyanezen szerkesztőségek részvételével készítettek a közhatalom és a független sajtó viszonyáról. (A kutatási eredményekről beszélgettünk a Media1 2020. március 2-i műsorában is, melynek vendége volt dr. Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza. A beszélgetés ide kattintva hallgatható vissza.)
Már a februári kutatás azt tárta fel, hogy rendszerszinten akadályozzák azoknak az újságíróknak a munkáját, akik nem függnek a hatalomtól – ennek eszközei a megkeresések ignorálásától az erőszakos és fenyegető fellépésen át a hiteltelenítésig és megbélyegzésig terjednek.
A koronavírus miatt különösen fontos lenne a korrekt tájékoztatás, az állami intézmények mégis alig válaszolnak
Most a kutatást azért ismételték meg, mert a járványügyi védekezésben rendkívül fontos szerepe lenne a pontos, gyors és valós tájékoztatásnak. A TASZ szerint növelné az intézkedések hatékonyságát, ha az emberek tudnák, hogy pontosan mi történik és miért van rájuk szükség, másrészt biztosítani kell a hatalom ellenőrizhetőségét, amire fokozottan szükség van a kormány rendkívül széles körű felhatalmazása miatt.
Ehhez képest a TASZ által megkérdezett újságírók arról számoltak be, hogy az állami csatornákon és az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin kívül nagyon nehezen jutnak információhoz, a minisztériumok és állami intézmények a korábbinál is ritkábban válaszolnak.
Az Operatív Törzs sajtótájékoztatói eleinte a funkciójuknak megfelelően működtek, a közel kétórás eseményeken megjelenő újságírók két, később már csak egy kérdést tehettek fel. Mint a TASZ egyik interjúalanya elmondta:
„Az elején az volt, hogy igyekeztek konstruktívak lenni, bár a kellemetlen kérdésekre már akkor sem válaszoltak.”
A fordulat március 15-én, épp a magyar sajtó napján következett be, amikor Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár tartotta meg az Operatív Törzs sajtótájékoztatóját. Itt a 444 újságírója a vírus tesztelésének protokolljáról tett fel kérdést, mire Kovács válasz helyett lekezelő hangnemben kioktatta nemcsak a kérdezőt, de a többi jelenlévő újságírót is.
Ezután online sajtótájékoztatót vezettek be, amire előre el kell küldeni a kérdéseket – ezekből ismeretlen szempontok alapján válogatják ki, hogy mire válaszolnak egyáltalán.
„Amit akarnak, elmondanak, amit akarunk tudni, azt nem tudjuk meg”
– fogalmazott az egyik, a TASZ által megkérdezett újságíró.
Az egészségügyi dolgozók elbocsátástól tartanak
A valóságot leginkább az egészségügyi dolgozók tapasztalatain keresztül lehetne megismerni, de ők az eddigieknél is jobban tartanak a következményektől – még név nélkül is alig nyilatkoznak újságíróknak, a retorzióktól tartva.
„Orvos ismerősömmel beszélgettem, és akkor elhangzott az, hogy »ezt nehogy leírd, mert engem kirúgnak, téged meg börtönbe zárnak«” – szemléltette a helyzetet a most publikált friss gyorskutatás egyik interjúalanya.
Adottá váltak az eszközök egy szerkesztőség teljes megbénításához is
A TASZ már korábban foglalkozott a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállásának módosításával. Az egyik legfontosabb tanulság az volt, hogy egy szerkesztőség megbénításához jelenleg már az is elég, ha a rendőrség megindítja az eljárást, és lefoglalja az informatikai eszközöket, szervereket. A TASZ kutatásának interjúalanyai azt mondták, ebben a helyzetben is a szokásos gondossággal és körültekintéssel járnak el, a szakmai-etikai szabályokat ugyanúgy betartják, ahogyan eddig.
Az egyik megszólaló azonban így fogalmazott:
„Most úgy tűnik, hogy nem elég, ha van hiteles forrásunk, nekünk az összes bizonyítékot produkálni kell majd a bíróság előtt. Mérhetetlenül a bírák jóindulatára vagyunk bízva.”
Az állami média külön rovatot indított a kormánykritikus szerkesztőségek lejáratására
Az álhírekkel szembeni fellépés különösen nagy hangsúlyt kapott a járványhelyzetben. Ezt a témát azonban a független médiumok nyilvános lejáratására és hiteltelenítésére is felhasználják a TASZ kutatása szerint.
A kutatás kiemelte, hogy az állami tévé, az M1 híradója „Leleplezzük az álhíreket” címmel külön rovatot indított, ahol elsősorban a kormánnyal szemben kritikus cikkeket emelik ki és mutatják be álhírként.
Az érintett szerkesztőségek számára nem adnak lehetőséget arra, hogy cáfolják ezeket a vádakat.
A kormánypárti HírTv-ben rendőrséggel fenyegettek
A kormány propagandistái többek közt a HírTV műsoraiban „szájzárat” szorgalmaztak a sajtó egy részének, és azt javasolták, hogy „néhány ilyen rémhírkeltőt látványosan be kéne ültetni egy rendőrautóba és látványosan elvinni”.
A Századvég Alapítvány pedig „fake news figyelő” oldalt indított, ahol ugyancsak a kormánnyal szemben kritikus médiumok, valamint ellenzéki politikusok írásait listázzák. Ezt megelőzően a Századvég felmérést készített, amiből az derült ki, hogy a magyarok 71 százaléka szerint egyes internetes híroldalak szükségtelenül keltenek pánikot, de az nem derül ki, hogy milyen jellegű híroldalakról van szó – elképzelhető, hogy a válaszadók többsége azokra az álhíroldalakra gondolt, amelyek valóban dezinformációt terjesztenek üzletszerűen.
A TASZ a most elkészült kutatás kapcsán közölte: a valós és ellenőrzött információkat közlő médiumok működését továbbra is közérdeknek tartja.
„A nyílt és őszinte tájékoztatás legfeljebb a hatalmon lévők politikai érdekeivel ütközhet, de nem akadályozza a járvány elleni védekezést. Sajtószabadság nem attól lesz, hogy a miniszterelnök fel tud mutatni vele szemben kritikus médiumokat, hanem attól, ha ezek a médiumok el tudják végezni feladatukat. Ehhez arra van szükség, hogy ne úri kegy, hanem alapjog legyen a hozzáférés az állam működésével kapcsolatos információkhoz, a kormány pedig számoljon el a munkájával, és ne lengessen bunkósbotot azok előtt, akik kérdezni mernek. A fejleményeket továbbra is figyelemmel követjük, és jogi segítséget nyújtunk minden újságírónak, ha a hatalom akadályozza munkája elvégzését” – írja a TASZ.
A TASZ friss kutatása IDE kattintva érhető el.
További hírek találhatók a Media1.hu-n!
