Orbán Viktor miniszterelnök válaszol Jakab Péternek, a Jobbik frakcióvezetőjének azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. A második sorban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.

MÚOSZ-elnök: A felhatalmazási törvény miatt keddtől kockázatosabb újságírónak lenni, de minden jogi segítséget megadunk

Hargitai Miklós, a legnagyobb taglétszámú újságírószervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöke szerint a hétfőn elfogadott felhatalmazási törvény miatt keddtől még kockázatosabbá válik az újságírói munka Magyarországon. A MÚOSZ és a TASZ is jogi segítséget ajánl a munkájukat tisztességesen végző, az új jogszabály által szabadságvesztéssel fenyegetett újságíróknak.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A civil szervezetek – köztük a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) és a Helsinki Bizottság –, az ellenzéki pártok fellépése, a tegnapi internetes demonstráció és az aHang már több mint 100 ezer aláírással rendelkező internetes petíciója, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tiltakozó nyilatkozatai, továbbá a brit The Guardian aggódó szerkesztőségi cikke és az Európai Bizottság figyelmeztetése ellenére elfogadta hétfőn a Fidesz-kétharmad  az Országgyűlésben a sajtóban felhatalmazási törvényként emlegetett, hivatalos nevén „A koronavírus elleni védekezésről” szóló jogszabályt, majd alig pár órával később Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök rapid gyorsasággal már alá is írta azt, így az holnaptól életbe lép is.

A törvény – melynek szövege IDE kattintva érhető el – az országos járványügyi veszélyhelyzetre, a koronavírusra hivatkozva lehetővé teszi, hogy Orbán Viktor kormányfő a parlament összehívása nélkül, kormányrendeletekkel irányítsa Magyarországot, akár hatályos törvényeket is kiiktasson.  Az új törvény kiegészítette továbbá a Büntetőtörvénykönyvet  (Btk) egy egy új szakasszal, mely hatással lehet a média működésére is.

Hargitai: Holnaptól Magyarország visszatér a rendszerváltás előtti időkhöz

Ez utóbbi kapcsán nem sokkal a törvény elfogadását követően nyilatkozott Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke a Media1-nek. Hargitai azzal kezdte, hogy szerinte a jogszabály elfogadásával Magyarország visszatért a rendszerváltás előtti időkhöz: a hatalom a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat.

Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke. Fotó: Ladányi András, Media1
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke tavaly áprilisban egy szakmai tanácskozáson a Sajtóházban. Fotó: Ladányi András, Media1

Hargitai idézte a frissen elfogadott törvényszöveget, melynek szövege szerint:

„Aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”.

A sajtó nyilvánvalóan nagy nyilvánosságnak minősül. Hogy mi számít „oly módon elferdítésnek”, ami úgymond akadályozza a védekezés eredményességét, azt a jogszabály nem tartalmazza – hívta fel a jogszabály súlyos pontatlanságára Hargitai Miklós. A MÚOSZ elnöke szerint a kormánykommunikáció most a minél kevesebb konkrétum közlésére épül, és valamilyen módon ehhez alakítják a védekezés logikáját is. Azaz nem közölnek például területi bontású adatokat, nem mondják meg, hogy melyik kórházban mennyi fertőzött van, hogy hány orvos fertőződött meg, hogy – majd a járvány későbbi szakaszában hol hány szabad intenzív ágy és lélegeztetőgép van még stb.

Hargitai szerint nő az újságírók kockázata, a jelen helyzet nem vezet jóra

A MÚOSZ elnöke szerint az állampolgároknak joga lenne ezekhez az információkhoz, legalábbis az alaptörvény és az uniós jog alapján, de mostantól kockázatot vállal egy újságíró, ha ezeket az adatokat megszerzi és közzéteszi. Hargitai szerint ezzel mostantól az újságírók a személyes szabadságukat is kockára teszik, és bírói mérlegelésen múlik, hogy elítélhetik-e őket ezekért.

Hargitai Miklós hozzátette:

„Azt gondolom, hogy az újságírók minden körülmények között elsősorban a nyilvánosságnak és a nyilvánosságért tartoznak felelősséggel. A sajtószabadság Magyarországon mindig is elsősorban személyes tartás és bátorság kérdése volt. Mostantól fokozottabban így lesz – és természetesen alaposabb tényellenőrzésre, körültekintőbb forráskritikára, a bizonyító erejű dokumentumok gondosabb begyűjtésére és eltárolására lesz szükség. A munkánk minden bizonnyal nehezebb lesz, hiszen a törvényben megfogalmazott fenyegetés nem csak az újságírókat, hanem a potenciális nyilatkozókat, illetve szivárogtatókat is célba veszi, nekik is választaniuk kell a hatalmi érdek és a közérdek között. A törvényhozók most megint olyan helyzetet teremtettek, hogy ez a két érdek elválik egymástól, ami egy demokráciában sosem vezet jóra.”

Jogi segítséget ajánl a MÚOSZ és a TASZ

A MÚOSZ elnöke ugyanakkor jelezte: ha egy újságíró a sokszínű és pártatlan tájékoztatás és tájékozódás jogának biztosítása érdekében bajba kerül, a MÚOSZ igyekszik jogi segítséget nyújtani neki ezután is.

„Reméljük, hogy ahogyan a korábbi Btk. szerinti rémhírterjesztés vélelmezett esetei sem jutottak el a bírósági szakaszig, úgy ezek a mostani nyilvánosságkorlátozó szándékok sem változtatják meg az igazságszolgáltatás menetét. Nem tehetünk mást, bízunk a bíróságok józanságában” – zárta nyilatkozatát Hargitai Miklós.

Egyébként a Társaság a Szabadságjogokért is jogi segítséget ajánlott ma az állampolgároknak arra az esetre, ha a kormányfő elkezdene visszaélni a most megszerzett szuperhatalmi felhatalmazásával.

További hírek találhatók a Media1-en.

Borító: Orbán Viktor miniszterelnök válaszol Jakab Péternek, a Jobbik frakcióvezetőjének azonnali kérdésére az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 30-án. A második sorban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Szóljon hozzá!