sajtó, média, újság

Így akadályozzák Magyarországon rendszerszinten a független újságírást

Nem válaszolnak a kérdésekre, kizárják a sajtótájékoztatókról az újságírókat vagy fizikailag akadályozzák a mozgásukat, többek között ezekre, a független sajtó működését akadályozó magyarországi aggasztó jelenségekre hívja fel egy friss kutatási jelentés a figyelmet, konkrét példákat is említve.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Egyre nehezebben tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek a független sajtóorgánumok, mindez szűkíti a nyilvánosságot és sérti a közvélemény tájékozódáshoz való jogát is, erre hívja fel egy friss kutatási jelentés, amit a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) készített a magyarországi médiaszabadságról.

A TASZ 2018 szeptembere és 2019 októbere között 19 érintett médium (köztük a legnagyobb, legolvasottabb online hírportálok) főszerkesztőivel és újságíróival készített mélyinterjúkat, ezenkívül konkrét példákon és a TASZ ügyvédei által képviselt ügyeken keresztül tárta fel a jelenséget, rögzítette annak megjelenési formáit, gyakoriságát és feltételezhető okait. A jelentés szerint súlyosan és rendszerszinten akadályozzák Magyarországon a független médiumok működését.

Az akadályozás a tudatos ignorálástól az újságírók fizikai távoltartásán át az ellenük alkalmazott erőszakig terjed. A kutatás több különböző akadályozási formát tárt fel, amelyek különböző mértékben érintik az egyes szerkesztőségeket, de valamelyik mindenképpen hat rájuk. Gyakori a szerkesztőségek vagy azok munkatársainak hiteltelenítése, forrásaik megfélemlítése, a sajtómegkeresések nyílt, diszkriminatív indokkal alátámasztott elutasítása is. Ezzel a közhatalom birtokában lévők olyan környezetet alakítanak ki, amelyben a sajtó csak jelentős korlátok mellett tud eleget tenni a feladatainak.

fotó, sajtó, média
Fotó: Bartlomiej Stroinski / sxc

Az akadályoztatással a szerkesztőségek több módon próbálják felvenni a harcot: több közérdekű adatigénylést nyújtanak be (mivel itt törvényi határidő van a válaszadásra), egyes esetekben jogi eljárásokat is kezdeményeznek az őket akadályozó szervekkel szemben. Ezek azonban a Társaság a Szabadságjogokért szerint nem ellensúlyozzák a hatalom által okozott hátrányokat.

A TASZ jelentése rámutat arra, hogy a sajtószabadság nem csak a legszélsőségesebb, az újságírók életét vagy szabadságát is veszélyeztető kormányzati lépések miatt kerülhet veszélybe. Kevésbé drasztikus eszközök alkalmazása is a nyilvánosság jelentős szűküléséhez vezet: ezek is azt eredményezik, hogy a sajtó és rajtuk keresztül a polgárok nem jutnak (megfelelő) információhoz – hangsúlyozza a civil jogvédő szervezet jelentése.

Íme néhány példa a TASZ jelentésből

A sajtó akadályozásának legszélsőségesebb formája az, amikor a megkérdezett közhatalmat gyakorló szerv vagy személy nyíltan felvállalja, hogy az adott médiumnak nem ad információt vagy az újságíró számára nem nyilatkozik, mindezt pedig politikai indokokkal támasztja alá.

A kutatásban résztvevő médiumok közül az index.hu szembesült ezzel a helyzettel legtöbbször. Először akkor, amikor Orbán Viktor egy felújított kastélyátadása során azt nyilatkozta Fábián Tamás indexes újságírónak, hogy

„kérdezni lehet, de fake news gyárnak nem nyilatkozom.”

A tanulmány szerint ezzel a kijelentésével Orbán Viktor miniszterelnök szabad jelzést adott arra, hogy a politikusok, közhatalmat gyakorlók az Indexnek és később más kormánykritikus médiumnak nyíltan felvállalva ne nyilatkozzanak. (Orbán egyébként korábban az akkoriban Simicska Lajos tulajdonában lévő HírTV-t is fake news gyárnak nevezte.)

A jelentés elkészítésekor a megkérdezett újságírók kivétel nélkül hoztak példákat arra vonatkozóan, amikor sajtótájékoztatóra vagy sajtónyilvános eseményre nem engedték be őket, vagy ezekről csak később értesültek.

A miniszterelnök is rossz példát mutatott

Köztudomású tényként beszélt mindenki arról, hogy Kormányinfóra, a Fidesz választási eredményvárójára, lakossági fórumára, valamint Orbán Viktor évértékelő rendezvényeire független médium újságírójaként szinte lehetetlen bejutni. 2019 januárjában az év első Kormányinfóját kivételesen Orbán Viktor miniszterelnök tartotta, ahová nyolc médium képviselőit nem engedték be.

Többen is azt a választ kaptak a regisztrációjukra, hogy helyhiány miatt nem vehetnek részt, miközben a beengedett sajtómunkatársak által készített felvételeken tisztán látható, hogy bőven volt üres hely a teremben. A nemzetközileg is nagy visszhangot kiváltó januári eset után a Kormányinfóra 2019 áprilisától az újságírókat újra beengedték, azonban 2020. január elején visszaállt a „régi rossz rend”. A szokásos év eleji miniszterelnöki sajtótájékoztató előtt ismét önkényesen válogattak a szervezők az újságírók között: ezúttal hat médium újságírója nem vehetett részt a Kormányinfón.

Az infovilág.hu,a szabadpecs.hu és a pecsistop.hu a helyi közügyek (Győr és Pécs) feltárásához és az önkormányzattal kapcsolatos kritikus írásaik megjelenéséhez kötik azt a jelenséget, hogy tiltólistára kerültek az önkormányzatnál, valamint az önkormányzat érdekeltségébe tartozó cégeknél.

Orbán Viktor tegnapi sajtótájékoztatója. Fotó: kormany.hu
Orbán Viktor sajtótájékoztatóját tart 2019 elején. A sajtóeseményekről több meghatározó médium munkatársát kívül rekesztették. Fotó: kormany.hu

Erőszak újságírók ellen

Az újságírókkal szembeni erőszakos fellépésről a 444.hu és a szombathelyi központú ugytudjuk.hu főszerkesztője számolt be.

A 444.hu újságíróját, Halász Júliát még 2017 májusában egy fideszes lakossági fórumról vezették ki úgy, hogy az egyik szervező elvette tőle a telefonját és kitörölte belőle az eseményről készített fotóit. A TASZ által képviselt újságíró feljelentést tett az ügyészségen a telefon elvétele és a képek kitörlése miatt, azonban a nyomozást az ügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette. Az ugytudjuk.hu újságíróját egy nyilvános rendezvényen négy biztonsági őr vette körbe és követték mindaddig, amíg az eseményt nem hagyta el.

Szelektív válaszadás

A szelektív válaszadás radikális formája az, amikor a megkeresett szervek „odaadják” a sztorit valamely kormányközeli médiának, aki „lenyúlja és megírja” a témát. Ennek veszélyéről többen is beszéltek, általában az Origót felhozva példának.

Kommunistázás és Soros-bérencezés

A pecsistop.hu munkatársa számolt be arról, hogy őket rendszeresen nevezik kommunistának, zsidónak vagy „Soros-bérencnek”. Ez utóbbi címkével rendszeresen illetik a 444.hu, az atlatszo.hu valamint a direkt36.hu újságíróit is, amit a kormányzati propaganda évek óta használ a vele bármilyen formában kritikus hangot megütő szereplők lejáratására.

Félniük kell a forrásoknak

Többen is beszéltek arról a problémáról, hogy a hatalom a potenciális források körül fenyegető légkört teremt, akik a retorzióktól tartva nem merik felvenni a kapcsolatot az újságírókkal. Ebből a szempontból különösen problémás az orvosok, tanárok, intézményvezetők helyzete, hiszen nekik a nyilatkozáshoz eleve minisztériumi engedélyre van szükségük. Ezek az emberek még név nélkül sem mernek megszólalni, mert féltik az egzisztenciájukat és a kiszámíthatatlan retorziótól amúgy is tartanak.

A TASZ jelezte: a továbbiakban is azért fog dolgozni, hogy a független sajtót akadályozó tényezők felszámolásra kerüljenek: számos esetben jogi eszközökkel, eljárásokkal lehet fellépni ezért.

A jelentés teljes szövege ITT érhető el. A témát Döbrentey Dániellel, a TASZ jogászával a Media1 rádió- és podcast műsorában is folytatjuk.
További médiahírek találhatók a Media1.hu hírportálon!

Fotó: Ladányi András / Media1

Szóljon hozzá!