Karaktergyilkossági kampányt indítottak NER-lapok tavaly év végén az elismert adótanácsadó szakember, Ruszin Zsolt könyvvizsgáló, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke ellen, aki egyébként évek óta lapunk, a Media1 egyik külsős újságírójaként és rendszeres szakértőjeként is tevékenykedik – már amikor épp nem rendőrökkel próbálják akadályozni a tudósítói munkáját törvénytelenül, mint történt ez 2021-ben a Kúria bejárata előtt.
Ruszin Zsoltról – aki nyilvánvalóan azért került a propaganda látómezejébe, mivel a Tisza Párt alelnökének, Ruszin-Szendi Romulusznak az unokatestvére, emellett a kormányzat átgondolatlan adópolitikai intézkedéseinek rendszeres kritizálója – valótlan állításokat tettek közzé az Ellenpont.hu nevű internetes oldalon, majd ez alapján az Origón. Azt állították Ruszinról, hogy úgymond ukrán származású, holott nem az. Továbbá azt is írták, hogy ő a Tisza háttérembere, pedig állítása szerint ez olyannyira nem igaz, hogy nemrég nyilvánosan bírálta is Facebook-oldalán a Tisza Párt adópolitikai programjának egyik elemét, mivel azt túlságosan elnagyoltnak tartja.
Azt is állították a NER-lapban, hogy Ruszin irányítása alatt úgymond átláthatatlan mennyiségű alvállalkozás van, valamint azt, hogy politikai és üzleti vonalon erős ukrán összeköttetései vannak. Az adószakértő szerint ezek is valótlan állítások. A szakember először helyreigazítást kért, majd miután az Ellenpont ezt megtagadta, bírósághoz fordult és sajtó-helyreigazítási pert indított. Ezek után ma, szerdán Ruszin már arról számolt be, hogy pert nyert – egyelőre elsőfokon, nem jogerősen – az Ellenpont ellen.
Erről az internetes termékről korábban megírtuk, hogy az Origo volt főszerkesztője, Gábor László vezeti 2025 nyara óta. Gábor László nevéhez egyébként számtalan hírhamisítási ügy és médiamanipuláció fűződik – ide kattintva találhatnak néhány példát is erre.
Ruszin a következőképp számolt be a szerdai tárgyaláson történtekről és az azt követő ítélethozatalról:
„A tárgyaláson az alperesi jogi képviselő jelent meg, aki fenntartotta a korábban írásban benyújtott ellenkérelmét, amely elsődlegesen eljárási hibákra hivatkozással kérte az eljárás megszüntetését. Felperesi részről tételesen jogi érvekkel cáfoltuk az alperesi hivatkozásokat utalva arra, hogy a jelen perben nem merül fel valódi tárgyi keresethalmazat, mert bár ugyan két cikk különböző kijelentései képezik a per tárgyát, azonban azok nagyrészt hasonló tartalmúak, azonos hírportálon, azonos felperest érintően jelentek meg azonos lejárató célzattal. Utaltunk továbbá arra is, hogy a szerkesztőség impresszumban feltüntetett címére került az előzetes helyreigazító közlemény megküldésre azzal, hogy az impresszumban csak a kiadó címe került feltüntetésre, amiből következtethetett egyértelműen arra a felperes, hogy az egyben a szerkesztőség címe is. Arra az esetre, ha az alperes vitatná, hogy az alperesi szerkesztőség átvette a helyreigazítási kérelmet, kértük az átvevő személy, továbbá a szerkesztőség és a kiadó vezetőinek tanúkénti meghallgatását.
A bíróság a perfelvételt lezárta, majd áttért az érdemi tárgyalásra és a tárgyalást berekesztette, majd szóban kihirdette az elsőfokú ítéletet. A bíróság helyt adva a keresetnek, kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül helyreigazító közleményt tegyen közzé azzal, hogy valótlanul állította a 2025. november 15-ei cikkben, hogy a felperes ukrán származású, a valóság ezzel szemben az, hogy orosz származású, valótlanul állította továbbá, hogy a felperes irányítása alatt átláthatatlan mennyiségű alvállalkozás van és valótlanul állította továbbá, hogy a felperes a Tisza háttérembere. A 2025. december 2. napján közölt írás kapcsán ugyancsak helyreigazításra kötelezte a bíróság az alperest azzal, hogy valótlanul állította, hogy a felperesnek politikai és üzleti vonalon is erős ukrán összeköttetései vannak, valótlanul állította továbbá, hogy a felperes gazdasági és adóügyekben segíti a Tisza Párt munkáját és részt vesz a Tisza Párt háttérmunkájában. A bíróság kötelezte az alperesi kiadót, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 686.380,- Ft + ÁFA elsőfokú perköltséget. Kötelezte továbbá a Fővárosi Törvényszék az alperesi kiadót, hogy 2 x 31.500,- Ft kereseti illetéket fizessen meg az állam javára.
Az ítélet rövid szóbeli indokolásában az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy egyetértett azon felperesi állásponttal, hogy nem merült fel tiltott keresethalmazat, a nagyrészt hasonló tárgyú írások kijelentései egy perben peresíthetők voltak, a címzés a szerkesztőség részére szabályosan történt figyelemmel arra, hogy az impresszumban csak a kiadó címe került feltüntetésre, így a felperes okkal feltételezhette, hogy az a szerkesztőség címe is és az impresszum esetleges hiányosságai következményét nem lehet az igényérvényesítő felperesre hárítani. Azon kijelentések kapcsán, melyeknél nem kötelezte helyreigazításra a bíróság az alperest, a bíróság azzal érvelt, hogy ezen kijelentések az eredeti, a szerkesztőséghez címzett helyreigazítás iránti kérelemben nem szerepeltek.
A bírósági ítélettel szemben annak írásba foglalt példányának kézhezvételét követő 15 napon belül van helye fellebbezésnek.”
Gábor László, az Origo volt főszerkesztője lett az Ellenpont vezetője
Magyar Péter barátnője, Szabó Ilona jogerősen pert nyert a Bors ellen
Feljelentettük a Készenléti Rendőrséget az alapvető jogok biztosánál
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.A Kúria szerint is sérülnek a peres felek jogai, amikor az ítélethozatal nyilvánossága korlátozott
