fbpx
Kúria

A Kúria szerint is sérülnek a peres felek jogai, amikor az ítélethozatal nyilvánossága korlátozott

Ennek ellenére ugyancsak a Kúria szerint az viszont rendben van, hogy karhatalmisták akadályozták meg csütörtökön, hogy a Media1 két tudósítója beszámolhasson egy magánszemély és a NAV, valamint a Klubrádió és a Médiatanács közötti, a Kúrián folyó nyilvános bírósági perek tárgyalásáról. A sajtónyilvános ítélethozatal jogától megfosztott egyik felperes és a Media1 sem hagyja annyiban a történteket, vitatja a történtek jogszerűségét, és lépéseket tesz.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Mint arról csütörtökön a Media1-en videóval dokumentálva részletesen is beszámoltunk, készenléti rendőrök akadályozták meg, hogy lapunk két tudósítója, Ruszin Zsolt és Szalay Dániel (a Media1 főszerkesztője) tudósításokat készíthessen a Kúrián zajló két, egymástól független nyilvános bírósági perről.

Magánszemély kontra NAV

Ruszin egy magánszemély, V.J. és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közötti nemzetközi vonatkozásokkal bíró adóügyi jogvita ítélethirdetésén kívánt ott lenni, melyre még hetekkel korábban, 2021. május 16-án annak ellenére indított el sajtóregisztrációt a Kúria sajtótitkárságán, hogy egyébként a sajtóregisztráció szükségességének a jogszerűségét is vitatja, ugyanis egy nyilvános bírósági tárgyaláson bármely érdeklődő számára is biztosítani kell a részvétel lehetőségét, ezt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény is kimondja. A Kúria sajtótitkársága a regisztrációs kérelem benyújtása utáni másnap, május 17-én írásban igazolta vissza, hogy leadták Ruszin nevét a Kúria portáján, elfogadták a regisztrációját.

Érvényes akkreditációja ellenére Ruszin mégsem léphetett be a bírósági épületbe a Markó utcában, mert készenléti rendőrök egymás mellé állva akadályozták a belépését a bejáratban, ahol hiába mutatta, hogy neki érvényes regisztrációja van. Miután nem akarták beengedni, Ruszin azt is mondta, noha a bírósági tárgyaláson magán is részt vehetne az érvényes akkreditációja és a bírósági tárgyalások nyilvánosságára vonatkozó törvény alapján, számára elegendő maga az ítélethirdetés is, de a rendőrök nem csak a tárgyaláson, de az amúgy elviekben nyilvános ítélethirdetésen való részvételét is megakadályozták. Hitegették Ruszint, hogy ha kezdődik az ítélethirdetés, akkor legalább majd beléphet az épületbe, azonban végül később sem volt erre lehetősége, nem tudta elkészíteni a videófelvételt az ítélethirdetésről az útját álló rendőrség
miatt.

Készenléti rendőrök akadályozzák a Media1 tudósítóit, hogy beléphessenek a Kúria épületébe
Készenléti rendőrök akadályozzák a Media1 tudósítóit 2021.06.03-án, hogy beléphessenek a Kúria épületébe
Fotó: Szalay Dániel

Klubrádió kontra Médiatanács

Lapunk főszerkesztője, Szalay Dániel ugyancsak törvénytelennek tartja, hogy a Kúrián 24 órával korábbi regisztrációhoz kötik a tudósítók jelenlétét a bírósági tárgyalásokon. Miután a Klubrádió és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa közötti, a médiaszolgáltató frekvenciajogosultsága meghosszabbításának elutasítása ügyében a Kúrián folyó tárgyalás időpontjáról június 2-án szerzett tudomást, aznap délután azonnal elindította regisztrációját a másnap, június 3-án 10 órakor kezdődő tárgyalásra. Azonban a Kúria június 4-én a kora reggeli órákban azt jelezte erre vissza, hogy egy elnöki utasítás alapján megtagadják a beléptetését, ugyanis a tárgyalás és a regisztráció elindítása között nem telt el még 24 óra, márpedig a Kúria elnöke által hozott rendelkezés csak azok jelenlétét teszi lehetővé, akiknél legalább 24 óra van a tárgyalás időpontja és a regisztrációs kérelem benyújtása között. (Szalay esetében körülbelül 19 óra telt el a regisztrációs kérelem benyújtása és a tárgyalás kezdőidőpontja között.)

Szalay az elutasítást követően azonnal levélben reklamált, kérve, hogy adják meg, hogyan lehet jogorvoslattal élni a szerinte törvénytelen, nemzetközi egyezményeket és a sajtó szabadságát szavatoló törvényeket sértő kívül rekesztése ellen, de a Kúria erre nem reagált.

Szalay ezután odament személyesen a Kúriához, hátha mégis belátják, hogy belépése akadályozásának nincs törvényes alapja és beengedik, vagy ha nem, legalább adnak neki egy jegyzőkönyvet, illetve hivatalos, írásos határozatot arról, hogy megakadályozzák a belépését, ami ellen azután jogorvoslattal élhet, de az épület előtt neki is útját állták a készenléti rendőrök. Egy rendőr közölte, azt az utasítást kapták bentről, hogy Szalay sem léphet be az épületbe. A határozott kérés ellenére jegyzőkönyvet, határozatot sem voltak hajlandók adni, arra hivatkozva, hogy jegyzőkönyvet a történtekről e-mailben fog kapni. (Végül ennek sem tettek eleget sem a Kúria, sem a rendőrség munkatársai, vagyis ez valótlanságnak bizonyult.)

Mindkét, a bejárat előtt várakozó tudósító határozottan felszólította a rendőröket, hogy engedjék be őket, megemlítették azt is, hogy mely törvények alapján kérik ezt, de a rendőrök ennek ekkor sem tettek eleget. Arra, hogy ha belépnek, milyen jogszabályt sértenének és mi alapján lépnének fel velük szemben, nem tudtak érdemben válaszolni. A rendőrök azt mondták nekik, a hatóságnak nem feladata, hogy elmondja, milyen jogszabályt sértenének meg a tudósítók, ha belépnének a középületbe és részt vennének a nyilvános tárgyaláson, és hogy mi alapján lépnének fel velük szemben.

A NAV-ot beperlő magánszemély panaszt tett, amiért elzárták az ítélethirdetéséről a sajtót

Mivel a rendőrség és a Kúria által előidézett helyzetben a tudósítók végül nem tudtak tudósítani a tárgyalásokról, a NAV-os ítélethozatalról kiérkező felperes magánszemély ügyvédje, Lelkes Péter a Media1-nek kijelentette, panaszt tesznek a történtek miatt, ugyanis sérültek a felperesi jogok akkor, amikor a bíróság karhatalmistákkal akadályozta, hogy az ítélethirdetéséről a sajtó beszámolhasson.

Az ügyvéd bírálta a Kúriát: úgy fogalmazott, a bíróság lábbal tiporta a médiaszolgáltatókra vonatkozó szabályokat.

Ezt válaszolta az ORFK

Az ügyben a Media1 írásban kérdésekkel kereste meg a Kúriát, amiért akadályozta a média működését, valamint ugyancsak megkereste az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), amiért a rendőrök részt vettek a sajtó munkájának kétszeri ellehetetlenítésében. Kérdeztük a rendőrséget, indítanak-e fegyelmi eljárást a készenléti rendőrök ellen, akik azt sem tudták megmondani, pontosan milyen törvény alapján akadályozzák a média munkatársainak belépését, illetve kérdeztük a Kúriától és a rendőrségtől is, hogy konkrétan kik adták ki az utasítást a média távoltartására. Mindkét szervezet felé kifejeztük tiltakozásunkat, és érdeklődtünk arról is, hogy felelősségre vonják-e az ügyben álláspontunk szerint hibákat elkövető rendőröket és bírósági munkatársakat, valamint firtattuk dr. Varga Zs. Andrásnak, a Kúria elnökének felelősségét.

Az ORFK részéről pénteken az alábbi néhány soros, csúsztatásokat tartalmazó, és kérdéseink egy részét egyszerűen figyelmen kívül hagyó válasz érkezett lapunkhoz:

„Az Ön által kifogásolt esetben kollégáink – a járványügyi helyzetben előírt szabályok egyidejű betartásával – szabályosan, szakszerűen jártak el. Szolgálati feladataikat az Igazságügyi Palotába történő belépés és az onnan való kilépés rendjéről szóló 9/2014. (IV. 14.) ORFK utasítás és a Kúria elnökének házszabálya alapján látták el, amelyek szerint az épületbe a bebocsátás minden esetben az egyes tárgyalások kezdetének hivatalosan kiírt időpontjához igazodva és a belépésre való jogosultságról meggyőződve történhet. A tárgyalások rendjét a későn érkezők nem zavarhatják meg, és egyénileg nem dönthetik el, hogy azok melyik részén kívánnak személyesen megjelenni.  A történtek egészét tekintve kijelenthető, hogy az Igazságügyi Palota bejáratánál szolgálatot teljesítő rendőrök a szükséges tájékoztatást és felvilágosítást az ügyben érintettek mindegyikének megadták, feladatukat szakszerűen, jogszerűen és arányosan végezték.”

Csakhogy az ORFK levelével ellentétben a vonatkozó ORFK utasításban egyáltalán nem találtunk olyan részt, mely kimondaná, hogy egy nyilvános bírósági tárgyalásról, pláne ítélethozatalról a sajtót távol lehetne tartani rendőri erővel. 24 órával a tárgyalást megelőző regisztrációs határidőről sem esik benne szó. Ráadásul egy rendőrségi utasítás nem mondhat ellent a hatályos törvényeknek és nemzetközi egyezményeknek, amelyek alapján be kellett volna engedni a tudósítókat. Valótlan az ORFK állításában az is, hogy a rendőrök megadták a szükséges felvilágosítást, hiszen a videófelvételek éppen azt tartalmazzák, hogy a rendőrök nem válaszolnak érdemben arra, konkrétan milyen törvény alapján járnának el Ruszin Zsolttal szemben, ha belépne az épületbe, illetve milyen jogszabályt sértenének meg a tudósítók ezzel, hiszen csak egy áprilisban amúgy lejárt, nem hatályos rendeletet emlegettek.

Emellett a járványra való hivatkozás azért is különös, hiszen a kormány nemrégiben jelentős lazító intézkedéseket hajtott végre, így manapság már lehet lakodalmat tartani, moziba menni, futballmeccsen is részt lehet venni. A belépésre való jogosultságukat a tudósítók okmányokkal is igazolták, ráadásul mindketten védettségi igazolványt is bemutattak.

Ráadásul sem a Médiatanács perének tárgyalása, sem pedig a NAV-ügy ítélethozatala nem kezdődött még el, amikor a tudósítók be kívántak lépni a bíróságra. Így egyik esetben sem történt volna meg a bíróság zavarása.

A Kúria szerint a nyilvános tárgyaláson való részvételt mindenki számára lehetővé kell tenni

A Kúria kommunikációs osztálya is csúsztatásokkal teli, és a kérdéseink jelentős részét figyelmen kívül hagyó válaszokat küldött kérdéseinkre. Válaszukban szó szerint azt írják:

„A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 167.§ (1) bekezdése a bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából való belépést bárki számára lehetővé teszi, e törvényben foglalt korlátozással. A (2) bekezdés szerint a bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

A Bszi. 168. §-a alapján a bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság honlapján közzé kell tenni. E törvényi felhatalmazás alapján a Kúria elnöke a járványügyi helyzet időtartama alatt ellátandó bírósági igazgatási, ügyintézési és ügyviteli feladatok teljesítéséről, valamint a Kúria bírói és igazságügyi alkalmazottai egészségügyi állapotának megóvása érdekében kiadott és a Kúria honlapján közzétett, mindenki számára megismerhető 3/2021. számú elnöki utasításában szabályozta az új koronavírus által okozott járványügyi helyzetben szükséges intézkedéseket, köztük azt, hogy a tárgyaláson hallgatóságként megjelenni kívánó személy a Kúria épületébe előzetes regisztrációt követően léphet be.

Ez az előzetes regisztráció legkésőbb az eljárási cselekmény időpontját megelőző huszonnégy óránál korábbi időpontban terjeszthető elő. A Kúria tiszteletben tartja a tárgyalások nyilvánosságát és igyekszik elősegíteni a sajtó képviselőinek jogát ahhoz, hogy az Alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek között tudósítsanak a nyilvános tárgyalásokról. A tárgyalás nyilvánossága ugyanakkor csak a tárgyalótermek befogadóképességének mértékéig biztosítható. Az előzetes regisztráció a járványhelyzetre tekintettel azért sem kerülhető el, mert ez a feltétele annak, hogy a tárgyaláson a hallgatóság a megfelelő védőtávolság megtartása mellett vehessen részt. Jelentős érdeklődés esetén így lehetőség nyílik arra, hogy az általában kis befogadóképességű tárgyalók helyett a tárgyalást nagyobb helyiségben tartsa meg a Kúria eljáró tanácsa. A tárgyalás nyilvánossága elsősorban a perben érintett feleknek az Alaptörvény által biztosított alapjoga.

A tisztességes eljáráshoz – és ennek részeként a nyilvános tárgyaláshoz – való alapjog megköveteli, hogy a felek és a bíróság zavartalanul végezhesse az eljárási cselekményeket. Ennek érdekében szabályozza a Bszi. a tárgyalóteremben tanúsítandó magatartást. A zavartalan tárgyalás biztosítása érdekében a tárgyalás megkezdése után a hallgatóság belépése törvényesen korlátozható. Figyelemmel arra, hogy a tárgyalás menetéről az eljáró bírói tanács elnöke dönt, előre nem tudható, hogy a tanács tart-e, és ha igen, mikor tart szünetet. Az előzetesen jelzett kezdési időpontot követően ezért nem biztosítható a belépés a tárgyalóterembe.  A Kúria megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a járványveszélyt követően a tárgyalás megkezdése után érkező érdeklődők a tárgyalók előterébe beléphessenek. Az előtér befogadóképessége, és a több tárgyalóban folyó tárgyalások miatt a korlátlan belépés továbbra sem lesz lehetséges.”

Ahogy látszik, a bíróság válaszában elismeri, hogy a törvény alapján a nyilvános tárgyaláson történő részvételt bárki számára lehetővé kell tenni. Való igaz, hogy lehet bizonyos korlátozásokkal élni, ha valaki például az épületet nem rendeltetésszerűen használja, azonban tudósítóink rendeltetésszerűen, az ott zajló tárgyalásokról kívántak a törvény adta joguknál fogva tudósítani, fel sem merült, hogy azért mennének az épületbe, hogy ott bármi nem jogszerűt tegyenek. A tudósítóknak, tekintettel arra, hogy lehetőségük sem nyílt belépni az épületbe, lehetőségük sem adódott az „igazságszolgáltatás méltósága” iránt nem tiszteletet tanúsítani, szó sincs arról, hogy felmerült volna a bíróság működésének megzavarása, hiszen be sem léphettek.

A Kúria arra hivatkozik, hogy 24 órával a tárgyalás előtt regisztrálni kell, azonban mint azt említettük, ez Ruszin Zsolt esetében hetekkel előbb sikeresen megtörtént, melyet a Kúria visszaigazolt, elfogadott, így az erre való hivatkozás csúsztatás. Szalay Dániel esetében a regisztrációt mintegy 19 órával a tárgyalás előtt kezdeményeztük, és azt fogadta is a Kúria, hiszen visszajelzett rá, igaz, elutasítólag. A 24 órás előzetes regisztráció azért is különös, hiszen a 24 órás feltétel lehetetlen feltétel egyes esetekben, hiszen a sajtó gyakran az utolsó pillanatban értesül egy fontos tárgyalásról. Életszerűtlen továbbá, hogy egyetlen, egyébként a koronavírus ellen két védőoltás által is védett tudósító jelenlétén múlt volna a COVID elleni küzdelem sikeressége akkor, amikor a kormány már azt is megengedi, hogy a lakosság moziba, étterembe, focimeccsre, uszodába járjon, ráadásul a tudósító maszkban, a megfelelő védekezés mellett kívánt belépni a bíróság épületébe, a tárgyalást pedig nem övezte kiemelt sajtófigyelem.

Fontos, hogy a Kúria a fenti válaszában elismeri, hogy a tárgyalás nyilvánossága a perben érintett feleknek az Alaptörvény által biztosított alapjoga. Ezzel a Kúria valójában elismeri közvetetten, hogy így megsérült az adóhatóságot perlő felperes magánszemély Alaptörvény által biztosított joga, hiszen nem volt biztosítva számára a tárgyalás nyilvánossága, abban a Kúria és a rendőrség karhatalmi eszközökkel korlátozta.

A Kúria válaszában egyébként hallgat arról, hogy nem csak a perben érintett felek, de az olvasók, nézők, az állampolgárok információlódási joga is, hogy tájékozódhassanak a bírósági tárgyalásokról, ami jelen esetben teljes mértékben csorbát szenvedett. Továbbá a médiaszolgáltató, jelen esetben a Media1 törvény adta joga is sérül, hogy tájékoztathassa nézőit, olvasóit, eleget tegyen a hiteles tájékoztatás követelményeinek.

Ez lenne a megoldás

Álláspontunk szerint a Kúria elnökének legelőször is elnézést kellene kérnie az olvasóktól, valamint a jogaiban megsértett felperestől, akitől megvonták a sajtónyilvános ítélethirdetés lehetőségét, majd a jogsértő elnöki utasítást a 24 órás előzetes regisztrációval kapcsolatban haladéktalanul vissza kellene vonnia, és haladéktalanul eleget kellene tennie az Alaptörvényben foglaltaknak és együtt kellene működnie a sajtóval, nem pedig akadályozni azt.

Amennyiben ez nem történik meg, a nemrég kinevezett Kúria-elnök teljes alkalmatlanságára és a 4. hatalmi ág, a sajtó iránti súlyos ellenszenvére utal, ami miatt be kellene nyújtania a lemondását, hiszen ha valakinek, legalább az egyik legfőbb bírói szervnek figyelembe kellene vennie a törvényességet, követnie kellene a vonatkozó törvényeket. Amennyiben a Kúria-elnök ezeket nem teszi meg haladéktalanul, azzal nem csak saját hitelességét, de a teljes bírói rendszer hitelességét ássa alá nehezen helyrehozható módon.

A Media1 jelenleg jogászokkal konzultál az ügyben lehetséges további lépésekről, amiért véleménye szerint dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke, illetve munkatársai nyilvánvalóan súlyosan megsértették a demokráciák egyik legfontosabb pillérének, a sajtó működésének szabadságát, valamint ehhez a rendőrség is asszisztált.

Még több hír és cikk található a Media1-en! Iratkozzon fel a Media1 hírlevelére, hogy ne maradjon le a történet folytatásáról! Kövessen bennünket Facebookon is! Amennyiben hozzájárulna a Media1 működési költségeihez, itt teheti meg.

Borító: A Kúria bejáratánál lévő tábla a Markó utcában Budapesten. Fotó: Szalay Dániel / Media1
Szóljon hozzá!