Eladja magyar érdekeltségeit az Adevinta – derül ki az Adevinta ASA most megjelent éves jelentéséből.
„2022 portfolio optimisation review completed, with launch of sale process for Hungary”
AZAZ:
„A 2022-es portfólió-optimalizációs áttekintés megtörtént, a magyarországi értékesítési folyamat elindításával” – áll az Adevinta beszámolójában.
Nem váratlan
Az, hogy az Adevinta elhagyhatja hazánkat, nem tűnik teljesen váratlan fordulatnak. A médiavállalat az elmúlt hetekben több partnerével már közölte is, hogy takarékossági okokból szünetelteti egyes együttműködéseit. Ez piaci információk szerint azzal függhet össze, hogy az Adevinta szeretné, ha minél jobb pénzügyi mutatók mellett kerülhetne sor a magyarországi érdekeltségek eladására, vagyis spórolásba kezdett a cég, és ami nem okvetlenül szükséges most, azt szünetelteti.
Az Adevinta Classified Media Hungary-hoz hazánkban a Jófogás apróhirdetési oldal, a Használtautó.hu autós piactér és az Autónavigátor nevű autós oldal tartozik. Utóbbi autós portál eddigi főszerkesztője, Katona Mátyás épp nemrég döntött úgy, hogy 12 év után távozik Magyarországról és lemondott posztjáról, az utódját pár napja jelentették be.
Még tavaly márciusban egy másik jelentős változás is történt az Adevinta élén: a céget hosszú évek óta irányító, a legmeghatározóbb digitális szakemberek toplistáján hosszú éveken át a rangsor meghatározó helyein szereplő Palocsay Géza távozott a cég ügyvezető igazgatói posztjáról új kihívásokat keresve, majd a helyét egy külföldi szakember vette át.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ki venné meg az Adevinta Classified Media Hungary-t, illetve termékeit a tulajdonosváltást követően, de mivel a vállalat üzleti jelentésében esik szó magáról az eladásról, így az eladás eléggé biztosnak tűnik, bár konkrétumot erről többet nem írtak.
Távozó médiavállalatok
Magyarországról az elmúlt években számos külföldi médiacég vonult ki, illetve adta el médiaérdekeltségeit. A német Deutsche Telekom csoport az egykoron mértéktartó, magas presztízsű Origo Mediát a Matolcsy György jegybankelnökhöz közeli Száraz Istvánnak adta el, aki később továbbpasszolta a terméket a kormánypárti KESMA számára, ahol azóta a propaganda szolgálatába állították azt.
Kivonult Magyarországról a Sanoma Media Group is, mely a magyarországi érdekeltségeit a Varga Zoltán milliárdos üzletember nevével fémjelzett Central csoportnak adta el. Varga egy ideje a kormány céltáblájába is belekerült, ráadásul a NAV nemrég nagy összegű költségvetési csalással vádolta meg a vállalkozót – Varga szerint megalapozatlanul. Egy iparág találgatja jelenleg, hogy a NAV-eljárás okán ki tudják-e majd valahogyan venni Varga kezéből a 24.hu portált és a többi értékes portfólióemet. Varga mindenesetre még korábban, a bűntetőügy nyilvánossá válása előtt, majd azután is többször arra utalt, hogy Fidesz-közelből meg akarják szerezni a médiumait, de ő nem tartja opciónak az eladást.
A nagy kivonulók közül említhető a teljesség igénye nélkül a ProSieben.Sat1 médiakonszern is, mely a TV2 Csoportot először Simon Zsoltnak és Yvonne Dedericknek, a cég korábbi vezetőinek adta el, de ők nem sokáig tudhatták magukat tulajdonosnak, és a médiavállalat először Andrew G. Vajna (Andy Vajna) filmügyi kormánybiztoshoz került, majd Vajna halála után Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó közelében landolt. Volt egyébként egy idő Simonék levonulásakor, amíg Simicska Lajos is abban a hiszemben volt, hogy övé lett a TV2, de mint kiderült, hozzájuk egy másik, egy kiüresített TV2-cég került, az időközben eldurvuló Orbán-Simicska háború következtében.
Az RTL kitart, pedig Simicska szerint Orbán orosz pénzből megvenni készült
Sok pletyka volt azzal kapcsolatban is, hogy az RTL kivonul-e Magyarországról, aminek egy időben az is táptalajt adott, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó, Orbán Viktor volt barátja több interjúban is arról beszélt, miután megszakadt a barátságga a kormányfővel, hogy neki Orbán pár évvel korábban azt mondta, hogy vegyék meg az orosz Roszatom pénzén az RTL-t. Ráadásul a 2010-es évek elején voltak is annak nyomai, hogy az M-RTL Zrt.-t Fidesz-közelből megpróbálták bekebelezni. Az RTL Csoport és az RTL Magyarország vezetősége azonban minden esetben azt kommunikálja, amikor a cégcsoport lehetséges kivonulásáról kérdezik őket, hogy nincs tervben a magyar RTL eladása, annak ellenére sem, hogy korábban brutális mértékű reklámadóval is sanyargatni próbálták a céget (az adót végül visszakapták), illetve annak ellenére is kitartanak, hogy nemrég például a szomszédos Horvátországból, valamint Belgiumból is kivonult az RTL Csoport és helyi érdekeltségét eladta. Sőt szavaik szerint épp az ellenkezője a terv: nemzeti bajnokot csinálni az RTL-ből.
A kormány szívesen kiűzné a külföldi médiabefektetőket
Orbán Viktor miniszterelnök korábban több alkalommal is stratégiai célkitűzésként fogalmazta meg, hogy minél több médium kerüljön magyar kézbe. Mint arról a Media1 már beszámolt, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója tartotta nemrég a Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által rendezett kétnapos médiakonferencia nyitóbeszédét, ahol azt mondta,
„aki uralja egy adott ország médiáját, az eldönti, hogy ki uralja az adott ország gondolkodását és ezen keresztül, hogy ki uralja az adott országot”.
Ezért szerinte kulcskérdés, hogy minél magasabb legyen a magyar tulajdon részaránya a hazai médiaszektorban.
Jól mutatja a kormány a külföldi médiabefektetőkhöz való viszonyulását az is, hogy az Orbán Viktor vezette kormányhoz közeli álcivil szervezet, az állami pénzekkel kitömött és a Békemenet nevű kormánypárti vonulásokat szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) nemrég nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a Bodoky Tamás vezette Átlátszó nevű oknyomozó portált, amiért külföldről is elfogad támogatásokat. A portál főszerkesztője ezt a putyini Oroszországban alkalmazott módszerekhez hasonló támadásnak minősítette.
Az Adevinta kivonulása nem politikai döntés
Az Adevinta magyarországi érdekeltségének tervezett eladása azonban nem politikavezérelt, hanem üzleti döntésnek tűnik. A cég az Opten céginformációs rendszer szerint 2021-ben 38,9 millió forint veszteséggel zárt 4,3 milliárd forint nettó árbevétel mellett. Ha ez nem is tűnik kezelhetetlen veszteségnek, azért logikussá teszi, miért kezdték el előkészíteni a kivonulást már 2021-ben: ekkor úgynevezett stratégiai felülvizsgálat indult a cégnél.
A cégcsoport legutóbbi, 2022-es pénzügyi adatairól (beleértve néhány magyarországi adatot is) IDE kattintva olvashatnak friss számokat.
Frissítés 2023. 02. 24. 11:57
Itt a magyarázat a kivonulásról
Időközben az Adevinta norvég központjából az mmnonline érdeklődésére magyarázatot adtak arra, miért hagyják itt Magyarországot.
További hírek érhetők el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is.
