Klubrádió

Elindította a Médiatanács a Klubrádió frekvenciájára a pályáztatást, és eldőlt, fellép-e a grémium a HírTV-vel szemben

December 14-én lehet beadni a Budapest 92,9 MHz frekvenciára a pályázati ajánlatokat. A Médiatanács megvizsgálta a HírTV homoszexuálisokról lealacsonyító kifejezéseket használó műsorát és az RTL Klub Álarcos énekesét is. Emellett elfogadott egy reklámokkal kapcsolatos kutatást, ami a koronavírus súlyos gazdasági következményére utal.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Véglegesítette e heti ülésén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű rádiós frekvencia pályázati felhívását közösségi jellegű használatra.

A testület honlapján már elérhető a pályázati kiírás.

Az ajánlatokat december 14-én lehet majd benyújtani az NMHH-hoz, ahol közjegyző bontja fel majd azokat.

A jövő februárban lejáró rádiósjogosultságon jelenleg a Klubrádió médiaszolgáltatója sugároz. A Klubrádió bírósági pert indított a Médiatanáccsal szemben, amiért az a médiatörvényre hivatkozva nem volt hajlandó meghosszabbítani a rádió jogosultságát a 92,9 MHz-re, a bírósági eljárás egyelőre folyamatban van.

A rádió szerint a Médiatanácsnak meg kellett volna hosszabbítania a jogosultságát, míg az NMHH Médiatanács azt mondta, a törvény kötelezte a lépésre, miután a Klubrádió két azonos adminisztratív hibát elkövetett a működése során. Hozzátették: a Klubrádió is pályázhat a frekvenciára.

A Médiatanács szerint káros volt a HírTV adása, de nem jogsértő

A Médiatanács két bejelentést is vizsgált. Az egyik bejelentő a Hír TV Civil kör című műsorának augusztus 22-i adása kapcsán azt kifogásolta, hogy a beszélgetés egyik résztvevője súlyosan sértő módon és lealacsonyítóan beszélt az LMBTQI közösség tagjairól.

A HírTV székháza az Angol utcában Budapesten, az Echo TV helyén. Fotó: Ladányi András, Media1
A HírTV székháza az Angol utcában Budapesten, az Echo TV helyén. Fotó: Ladányi András, Media1/archív

A testület megállapítása szerint azonban hatósági eljárás megindítására okot adó körülmény nem merült fel, mivel

„a műsorszám résztvevői által használt fordulatok bár negatívak voltak, nem tekinthetőek szélsőséges, az érintetteket emberi mivoltukban megkérdőjelező, méltóságsértő kifejezéseknek”.

A Médiatanács szerint az Alkotmánybíróság több határozatában is kifejezte, hogy az ilyen állásfoglalás a demokratikus nyilvánosság része, függetlenül attól, hogy ezzel a véleménnyel vannak, akik nem értenek egyet.

A grémium szerint a műsor kapcsán a gyűlöletkeltés és a kirekesztés sem volt megállapítható, mivel a műsorban nem jelent meg agresszió vagy támadó megnyilvánulás.

Mindezek mellett a Médiatanács hangsúlyozta a már többször kifejtett véleményét is, mely szerint kifejezetten károsnak tartja, hogy a műsorokban a viták hangneme eldurvult, a résztvevők szélsőséges, bántó kifejezéseket használnak, melyek bár nem jogsértőek, de az ellentétes nézetek kulturált megvitatását kifejezetten hátráltatják.

Vizsgálódtak az RTL Klub Álarcos énekese körül is, mert adásba került a Pocsolyába léptem

Vizsgálta a tanács az RTL Klub Álarcos énekes című műsorának egy szeptemberi adását is, amelyet a bejelentő szerint magasabb korhatár-besorolással és későbbi órákban kellett volna adni.

Álarcos énekes
Az Álarcos énekes az RTL Klub maszkos műsora. Fotó: RTL-sajtószoba

A grémium megállapította, hogy a műsorban elhangzó, kifogásolt „Pocsolyába léptem” című dal előadásakor nem volt közvetlen utalás a szexualitásra, és a szöveg kétértelműségét sem tárgyalták a műsor szereplői, továbbá a képi világ is a country hangulatra, és nem a dalszöveg alternatívan értelmezhető elemeire összpontosított.

A 12 és 16 év közötti nézők tehát csak az elsődleges tartalma szerint értelmezhették az előadásban elhangzottakat, ezért nem volt indokolt a műsor magasabb korhatár-besorolása – írja az NMHH.

A koronavírus miatt jóval kevesebb volt a tévéreklám

A testület elfogadta az országos kereskedelmi televíziók 2020 első félévében sugárzott, saját gyártásban készített műsoraiban feltűnő termékmegjelenítéseket vizsgáló tanulmányt.

A hat hónap alatt összesen 13 151 ilyen típusú hirdetés szerepelt az RTL Klubon és a TV2-n, ami 26 százalékkal kevesebb mint 2019 azonos időszakában (17 796). Ennek oka elsősorban a koronavírus-járvány miatt kialakult műsorstruktúra-változás: a saját készítésű műsorszámok forgatása nehézkessé vált, a piaci és reklámkörnyezet radikális változásokon ment keresztül, ez pedig nehezítette a televíziós termékmegjelenítéseket.

A legtöbb hirdetés az RTL Klub Reggeli (3189) című műsorához kapcsolódott, amit a Fókusz (1630) és a TV2 Mokka (594) című műsora követett. A termékmegjelenítésekben 1928-féle márkát reklámoztak, köztük az ALDI üzletlánc szerepelt a legtöbbet 437 alkalommal, és ez a márka állt az élen az RTL Klubnál is. A TV2-nél a Mozi+ televíziós csatorna volt az időszak vezető hirdetője 139 megjelenéssel.

A gazdasági szektorok közül a szolgáltatás jelent meg leginkább, amit az élelmiszer- és a közlekedési ágazat követett. A szolgáltatásokon belül az olyan egyéb szolgáltatások, mint az állatkertek, arborétumok és a különböző tematikus élményközpontok, az élelmiszerek között az éttermek és a sörözők, míg a közlekedési szektornál a személyautók szerepeltek a legtöbbet.

Tv távirányító
Fotó: Pexels

Idén a virtuális reklámokat is vizsgálta a hatóság, amely a termékmegjelenítés egyik leginkább megjegyezhető, de egyben a legzavaróbb formája is. Az év első félévében összesen 466 ilyen virtuális reklámot adtak le: 11 az RTL Klubon és 455 a TV2-n.

Míg előbbinél a Reggeli és a Fókusz című műsorokban jelentek meg, utóbbinál több mint felük vetélkedőkhöz kapcsolódott. A virtuális reklámok 42,7 százaléka a tömegtájékoztatási szektorhoz tartozott, és főként leánycsatornákat reklámozott, míg 27,7 százaléka a kereskedelmi szektorra fókuszált.

Az ilyen hirdetések során az élményt hordozó vizuális felület összezsugorodik, és új inger jelenik meg a képernyőn, amely automatikusan elvonja a nézők figyelmét. A termék ebben az esetben nem a műsorba integrálva jelenik meg, hanem utólag, sokszor a tartalomtól függetlenül tűnik fel a képernyőn. Ez a fajta megjelenés a korlátozottabb elterjedtsége és az újszerűsége ellenére egyelőre jó emlékezeti hatást tud elérni, de fogadtatása egyértelműen negatív. A teljes tanulmányt az NMHH honlapján lehet majd elolvasni.

A Médiatanács egy ideje nem számol be valamennyi döntéséről, és a határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket is jelentős csúszással publikálja,

ezért nem garantálható, hogy a mostani hírünkben szereplő határozatok mellett az NMHH nem hozott más fontos döntéseket is! Érdemes figyelni az NMHH honlapját.

Borító: Keverőpult a Klubrádióban, hallgatói támogatásból. fotó: Media1 / olvasónktól
Szóljon hozzá!