Magyar György ügyvéd

Magyar György ügyvéd szerint jogilag is aggályos, hogy a Pesti TV és a HírTV újságírókhoz csönget be

A sztárügyvéd felidézte, hogy épp a Fidesz-kormányzás alatt fogadták el a magánélet védelméről szóló jogi szabályozást, ami alapján szerinte a Pesti TV és a HírTv által felkeresett személyeknek érdemes bírósághoz fordulniuk jogi elégtételért. Magyar György a 24.hu oknyomozó újságírójához és az Index.hu elbocsátott főszerkesztőjéhez történt becsöngetés kapcsán fejtette ki álláspontját.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

„A propagandamédia becsöngetett a lakásomra” – idézte fel Dull Szabolcsnak, az Index kirúgott főszerkesztőjének kijelentését Magyar György ügyvéd a blogjában annak az esetnek a kapcsán, amikor pár napja a Pesti TV című kormányközeli médium az otthonában kereste fel az újságírót, aki amikor gyanútlanul ajtót nyitott, rögtön forgó kamerával találta magát szembe.

Magyar György felidézte azt is, amikor nemrégiben a 24.hu újságíróját (Kovács Angel Mariannát) keresték fel otthonában a  HírTV stábjából, sőt rögtön kétszer is, és legalább egyszer be is csöngettek hozzá. Róla a Fidesz-média azt igyekezett elhitetni, hogy az otthonában végzik az amúgy kitöltetlen nemzetközi konzultációs ívek feldolgozását. Nem csak megmutatták, hol található a lakása, de másodjára be is csöngettek a kisgyermekes anyukához. Felkeresték otthonában Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt is, aki épp fiával ünnepelte a gyermeke születésnapját, amikor megjelent a HírTV és becsöngettek hozzá.

Magyar György jogász ezeket az eseteket ahhoz hasonlította, amikor ÁVH-sok csöngettek be magánemberekhez, most azonban egyelőre csak a kormányközeli média szerinte pofátlan munkatársainak húzásairól van szó. Ami Magyar György szerint jogilag is aggályos, hiszen épp a Fidesz hozott törvényt arról, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthonok nyugalmát.

Az ügyvéd úgy védi, ennek érvényt kellene szerezni a bíróságon.

A törvény szerint mindenkinek joga van a magánéletének tiszteletben tartásához

Magyar György szerint 2018-ban az alaptörvény 7. hetedik módosításakor fogadták el azt a paragrafust, mely szerint

„mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát (…) tiszteletben tartsák”, és az „állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát”.

Az ügyvéd hozzátette, igaz ugyan, hogy a jogszabály alkotói nem ellenzéki politikusokra, és „nem holmi firkászokra gondoltak, hanem inkább arra: nehogy már tüntetést lehessen tartani Orbán Viktor Cinege utcai rezidenciája előtt”, de az alaptörvény módosítása nyomán megszületett, a magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény, és ez nem tesz különbséget az egyes polgárok között.

Márpedig a törvény szerint

„mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg”.

Magyar György hozzátette: a családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti „különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy mások családi életébe való jogosulatlan beavatkozás”.

Az ügyvéd részletesen is idézett a jogszabályból:

„Akit magánélethez való jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján (…) a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint”.
Nem kevésbé fontos rendelkezés, hogy akit a „magánélethez való jogában megsértenek, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért”. Továbbá: a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”.

Magyar György felidézte, hogy korábban a rendőrség többször megakadályozta, hogy a miniszterelnöki rezidencia előtt legyen demonstráció, majd feltette a kérdést:

aki becsenget magánlakásba azért, hogy a kész helyzet elé állított ellenzéki politikustól vagy újságírótól csikarjon ki nyilatkozatot, az vajon mit követ el? És még a zaklatás elszenvedője szégyellje magát, hogy az ajtó kinyitását bekapcsolt kamerával figyelő televíziós stábnak nem akar nyilatkozni – tette hozzá a jogász.

Magyar György szerint az érintettek bíróságon kérhetnek elégtételt

Magyar György úgy véli, hogy a kibontakozóban levő gyakorlat biztosan nincs rendjén.

„Nehogy már a csengőfrász uralkodjék el a közszereplőkön, mert soha nem tudhatják, ki áll az ajtó előtt. Erre egyetlen megoldás kínálkozik: akit az otthonában a lakájmédia – vagy bárki – zaklat, éljen a magánélet védelméről szóló törvény biztosította jogával, és kérjen elégtételt.“

Az ügyvéd úgy véli, hogy akit saját otthonában támad le egy tévéstáb – és teljesen közömbös, hogy egy születésnapi partit, az esti vacsorát vagy csak a délutáni sziesztát teszik tönkre –, annak érdemes élni a fideszes alaptörvényben biztosított jogával.

A Polgári Törvénykönyv szerint ugyanis ha valakit a magánélethez fűződő alkotmányos jogában megsértenek, akár bírói úton is kérjen elégtételt.

Magyar György szerint azért lenne megtenni a szükséges jogi lépéseket, nehogy ez a sajátos és nem kívánatos módszer végképp általánossá váljon.

A Media1 információi szerint a 24.hu újságírója egyébként már kezdeményezte a HírTV ellen jogi eljárás megindítását. Korábban a legnagyobb hazai újságíró-szövetség, a MÚOSZ is elítélte az esetet, amikor a HírTV a magánlakásán kereste fel Kovács Angel Mariannát. A MÚOSZ akkor azt közölte:

„Aggasztónak tartjuk, hogy a médiában dolgozók egyre gyakrabban kerülnek a kormánypárti sajtó célkeresztjébe – ez a gyakorlat az európai demokráciákban szokatlan, sokkal inkább a keleti diktatúrákra jellemző. A MÚOSZ szerint a magyar közéletnek nem kellene erre az útra lépnie: a sajtó megfélemlítésére irányuló kísérleteket a diktatórikus rezsimekben az újságírók elleni fizikai támadások és más, az egész társadalom ellen irányuló demokráciaromboló lépések szokták követni, ami egyetlen törvénytisztelő hazai pártnak, médiumnak és állampolgárnak sem lehet érdeke”.

További hírek találhatók a Media1-en!

Borító: Magyar György ügyvéd
Szóljon hozzá!