Gerényi Gábor, az Azonnali.hu társtulajdonosa, az Index átalakítására vonatkozó terv kidolgozója

Az Index átalakítására vonatkozó koncepció kidolgozója visszautasítja a vádakat

Gerényi Gábor, az Azonnali.hu társtulajdonosa, egykori indexes vezető érthetőbbé tette, miről is szólt az Index átalakítására vonatkozó javaslata, ami az elmúlt napok nagy médiapiaci felfordulását okozta az Index kapcsán. Gerényi szerint a koncepciójával az újságírók is jól jártak volna, a cég és az olvasók is, csak azt félremagyarázták. Hozzátette: mindössze néhány rovatot szerveztek volna ki, hogy megnézzék a modell működőképességét, amit korábban a Totalcar létrejöttekor is próbálgattak.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Az elmúlt napok egyik felkapott témájává vált az az átszervezési, kiszervezési ötlet, amit Gerényi Gábor terjesztett az Index.hu igazgatósága elé a múlt héten, és amelynek kapcsán a 24.hu az Index igazgatósági üléséről kiszivárogtatott belső információk alapján vasárnap azt írta, hogy az Indexet szét akarják szedni, fel akarják darabolni, és a portál emögött Vaszily Miklósékat, a kormánypárti TV2 elnökét, az Indamedia társtulajdonosát sejtette.  Nem sokkal a cikk megjelenése után az Index átállította a függetlenségét szimbolizáló mutatót arra, hogy veszélyben érzik magukat, mivel indoklásuk szerint kívülről megpróbálnak beavatkozni a működésükbe, és emiatt akár meg is szűnhet napokon belül a lap.

Nem sokkal később Bodolai László, az Indexet tulajdonló Magyar Fejlődésért Alapítvány (MFA) kuratóriumi elnöke a Media1-nek azt nyilatkozta, a versenytárs 24.hu az Index igazgatósági üléséről kiszivárgott üzleti titokról torzan tudósított, és ez okozza a zavarokat, hiszen a Gerényi Gábor által elkészített koncepciót az igazgatóság elutasította, épp ezért valójában nincs veszélyben az Index, Gerényi munkája pedig már véget ért a koncepció elkészítésekor. Hozzátette Bodolai, hogy szükség lesz az Index működésének újragondolására, e koncepció kidolgozásával pedig Pusztay András vezérigazgatót bízta meg az igazgatóság.

Bodolai egyébként Dull Szabolcsot, az Index.hu főszerkesztőjét okolta, amiért versenytársukhoz került az Index átalakításával kapcsolatos koncepcióra vonatkozó elképzelés. Emiatt Dullt vissza is hívta a tulajdonosi képviselő az Index.hu Zrt. igazgatóságából, hogy többet ilyen ne fordulhasson elő, de a bizalom nem rogyott meg teljesen, mivel a főszerkesztői posztot megtarthatta.

Kedden ezután a Media1 arról írt, hogy az Index tulajdonosa, a Magyar Fejlődésért Alapítvány évek óta a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez (NER) tartozó Indamediának kénytelen befizetni az Index által megtermelt profitot, idén például 40 millió forintot, mivel az alapítvány még nagy összeggel tartozik az Indamediának a korábbi tulajdonosváltással összefüggésben. Eközben kiderült, hogy Pusztay András vezérigazgató távozik az Index éléről, mivel nem értett egyet a cégnél zajló folyamatokkal, majd ugyanebben a pillanatban be is jelentették az utódját, a jogász Ződi Zsoltot, Bodolai László barátját. Ződivel épp most jelent meg egy interjú a hvg360-on arról, hogy nem akarja bezárni az Indexet, épp ellenkezőleg, segíteni akar működtetni, és azt is mondta, hogy nem a NER küldte őt, hanem Bodolai kérte a segítségét.  Megismételte, amit már Bodolai is elmondott előzőleg, hogy a kiszervezés koncepcióját elvetették, valamint azt mondta, hogy a főszerkesztő a helyén maradhat.

Gerényi Gábor: Nem az Index szétveréséről szólt a koncepcióm

Eközben megtörte a hallgatást az ügyben a sok vitát kiváltó koncepció kidolgozója, Gerényi Gábor médiavállalkozó, újságíró, az ex-indexes és ex-mandineres munkatárs, aki manapság az LMP-s Ungár Péterrel közösen az Azonnali.hu társtulajdonosa. Azt írta, hogy a koncepció kidolgozásakor titoktartást kellett vállalnia, eddig ezért nem beszélhetett erről,

„de tekintettel arra, hogy a dologból már úgysem lesz semmi, és annyiféle verzió kiszökött már a nyilvánosság elé, ez alól végül felmentést kaptam. Most már elmondhatom én is, mi járt a fejemben, mi volt a tényleges terv, és alkalmas-e szerintem a szerkesztőség szétverésére”

– írja blogjában Gerényi.

Gerényi Gábor azt írja, hogy ő nem adná a nevét szétveréshez, megszüntetéshez, összebarmoláshoz, épp ezért az ellene az Index kapcsán felhozott vádakat visszautasítja. Azt írja, ő valójában egy olyan kiszervezési módszert ajánlott az Indexnek, ami lehet ugyan, hogy szokatlan, de ő hisz az ilyen szokatlan megoldásokban, mert néha ez a nyerő.

Hozzátette, hogy amikor amikor megbízást kapott az átalakításra (kiszervezésre) vonatkozó koncepció kidolgozására, az vezérelte, hogy miképpen lehetne az Index még nagyobb és hatalmasabb, nem pedig kisebb és jelentéktelenebb.

Visszautasította továbbá a 24.hu sugalmazását, hogy ő Vaszily Miklós embere lenne.

„Sosem voltam semmilyen hatalom embere, saját vállalkozásaimban megbízóimnak dolgozom” – közölte.

A Totalcar épp egy ilyen kiszervezéssel jött létre

Gerényi a kiszervezésről azt írta, hogy az Indexnél történt már ilyen, méghozzá nagyon sikeresen, és ez nem elbocsátásokról szólna, hanem ahhoz lett volna hasonló, mint amikor az autós rovatból annak idején létrejött a máig az Index címlapjáról is elérhető Totalcar.hu és a Totalcar Kft., ahová kihelyezték az autós rovat munkatársait egykoron. A Totalcar később önálló márkává vált.

Az ott dolgozó csapat ugyanúgy az Index szerkesztőségébe járt be, a közösség része maradt, de az Index körüli politikai viharok soha meg sem érintették. A függetlenséggel és a szabadsággal pedig jól éltek, született Totalcar-tévéműsor, könyvek, náluk futott be a hasznaltauto.hu és így tovább…

Bazsó és Winkler, a Totalarc (korábbi nevén Totalcar) műsorvezetői
Bazsó és Winkler, a Totalarc (korábbi nevén Totalcar) műsorvezetői

A Sport Géza nem lett sikeres

Egy másik alkalommal pedig a sportrovatot próbálták meg önálló márkává és kiadvánnyá szervezni, Sport Géza néven, megemelt létszámmal, saját arculattal, cégjogilag viszont még a központi cég szervezetében. Ez a próbálkozás nem volt annyira sikeres, mivel Gerényi emlékei szerint a kereskedelmi osztály szerint az üzleti partnerek nem fogadták el a különös  márkanevet, és végül a cég kihátrált belőle, ezért helyreállították az eredeti állapotot. (Gerényi azt nem írja, miért nem nevezték inkább át Sport Gézát, ha tényleg csak a névvel volt a gond.)

Gerényi megemlítette továbbá, hogy az Index ezeken a példákon kívül is számtalan kis tartalomgyártó vállalkozás keltetője volt története során, ügyes, tehetséges és vállalkozó szellemű újságíróik egészen meglepő – és ráadásul fenntartható – sikereket, pozíciókat szereztek a hazai médiában az Indexen elindult tartalmaikra alapított kisvállalkozásaikkal.

Gerényi ötlete a Facebook és a Google üzleti modelljéből indult ki

Az elmúlt napok viharához elvezető koncepció kidolgozója megosztotta olvasóival, hogy a tartalomgyártást részben kiszervező Index koncepciója 2010 körül bukkant elő először a fejében, amikor látta, hogy a Google-nél és a Facebooknál mi történt.  A Google ugyanis mások tartalmait rendszerezi és csomagolja újra, vagyis egyfajta tartalomdisztribúciót végez, miközben a tartalmak fölött csúcstechnológiával megtámogatott, hajszálpontosan személyre szabott hirdetések jelennek meg. A Facebookon megosztott tartalmakkal is hasonló történik.

Gerényi azt írja, hogy ezt a koncepciót kezdte el az Indexre is átdolgozni, kihasználva, hogy az Index internetes címe milyen értékes lehetne tartalomdisztribúcióhoz. Szerinte ugyanis az Index azon kevés oldalak egyike, amelyiket minden nap sok felhasználó felkeres közvetlenül is, és ebből többet is ki lehetne hozni.

A kiszervezéses koncepció kidolgozója szerint az új évtizedben a két évtizeddel korábbi, 2000-es években még az ő idejében is megalkotott működési modell gyökeres reformra szorul. Nem lehet pontosan megmondani, hogy pontosan mikor, de előbb-utóbb hozzá kell nyúlni, mindenképpen, mert egyáltalán nem valószínű, hogy 2026-ban mondjuk a mostanihoz hasonló módon a mostanihoz hasonló médiatermékeket fogunk nézegetni vagy hallgatni.

facebook
Az egyik legnagyobb médiavállalat, a Facebook nem rendelkezik önálló tartalommal. Fotó: Unsplash

A cégek a tartalomdisztribúció felé mennek

Gerényi szerint azért van szükség a kiszervezésre, mert a médiacégek világszerte arra készülnek, hogy a tartalomdisztribúcióban részt vegyenek, amellett, hogy a tartalomkészítés pénzelésében is részt vesznek, és minden tartalomba fektetett fillérhez szigorú, jól követhető megtérülési mutatókat kötnek, mivel az állandó, havonta fizetendő költségeket mindenki próbálja alacsony szinten tartani, és minden gyártást projektalapon vizsgálnak, hogy látható legyen, behozza-e a költségeket és az elvárt hasznot.

Először csak 2-3 rovatnál

Gerényi Gábor állítása szerint a hírekkel ellentétben koncepciója nem arról szólt, hogy az Index.hu álljon át teljesen erre a modellre, hanem arról, hogy tegyen egy kicsi, de nagyon határozott lépést ebbe az irányba, amely sikeresség esetén tovább folytatható.

Azaz próbálják ki két vagy három, most még belsős rovattal azt, hogy működtethető-e külső, önálló egységként.

index.hu

Az újságírók tulajdonossá is váltak volna

Gerényi szerint ezt úgy kellett volna megvalósítani, hogy senkinek a munkahelye nem szűnhet meg, de átkerül egy Index-rovat-leányvállalatba, ahol a fizetést és a hosszú távú Index-beszállítói státuszt kemény szerződés garantálja.

A leányvállalatban az újságírók ösztönzés- vagy prémiumképpen tulajdonrészt kapnának az idők során, az elkészült tartalmak jogai pedig (mint a Totalcar esetében is) szintén a leányvállalatban maradnának, az újságírók tulajdonában, és ők maguk értékesíthetnék azt más platformokra is (könyv, tévéműsor, megfilmesítés stb.)

Gerényi szerint a dolgozók tulajdonrésszel való ösztönzése egy jó koncepció lenne ebben. A tanácsadó felidézte, hogy egykoron úgy volt, hogy az Index tőzsdére is fog menni, és a 150 dolgozó részvényjuttatást is kapott volna.

Önálló márkanevek, Erdélyi Superman Zsolt segített volna a márkaépítésben

A leányvállalatok önálló márkanevet kaphattak volna igény szerint, amit az Index bevezet és értékessé tesz – az ott dolgozók javára.

A márkák menedzselésében az ország egyik legjobb reklámszakembere, Erdélyi Superman Zsolt segített volna nekik.

A tartalomműhely önálló forgalomirányítási eszközökkel is élhetett volna, így elérhetőségük, olvasottságuk nem kizárólag az Index.hu forgalomterelési erejétől függött volna, a több lábon állás pedig még magasabb olvasottságot eredményezhetett volna.

Saját Facebook-oldalak, saját YouTube-csatornák, hírlevelek és sok más eszköz alkalmazása hozott volna létre új, nagy tömegű forgalmat az Index és a műhelyek számára.

Gerényi szerint nem csökkent volna a függetlenség

Gerényi Gábor szerint ebben a rendszerben a függetlenség nem csökkent, hanem nőtt volna, hiszen a tartalomkészítés felelőssége és ellenőrzése teljes egészében kikerült volna a politikailag kitett központi cégből, és dolgozói vezetés alá került volna formailag és jogilag is.

Az alternatív forgalomszerzési technikák pedig garantálták volna, hogy a tartalmak akkor is eljutnak olvasóikhoz, ha az Index-címlap nem tálalja őket elég erősen.

Zöld Index
Zöld Index

Együtt sírunk, együtt nevetünk modell

A rendszer ezenkívül hosszú távon az együtt sírunk-együtt nevetünk alapján működött volna, így a rovat által generált hirdetésbevétel függvényében akár jelentős plusz bevételrészesedéssel jutalmazta volna az anyagilag is jól teljesítő műhelyeket. A sportrovat egy gigantikus olimpiai szponzorációval például komoly extra bevételrészesedéshez juthatott volna.

Életpálya-kilátást kaptak volna az újságírók

A tanácsadó úgy véli: a kiszervezett rovatok ügyes menedzseléssel és az Index.hu biztonságos finanszírozásával gyorsan önálló lábra kaphattak volna, és igazi perspektívát, életpálya-kilátást biztosíthattak volna dolgozóinak azzal a kilátással szemben, ami egyébként az alternatíva: a válság esetleges elhúzódásával a költségmegszorítási spirál újabb és újabb fordulói előbb-utóbb értékes munkahelyekbe kerülhetnek. Mint ahogy tavasszal, a tanácsadó érkezése előtt már kerültek is.

A közéleti tartalmak házon belül maradtak volna

Gerényi Gábor hozzátette, hogy alapvetés volt, hogy az érzékeny közéleti-politikai tartalmakat semmilyen esetben sem szabad kiszervezni, azt a központi cégnek közvetlenül kell kezelnie a továbbiakban is.

A kiszervezésnek tehát politikai vonatkozása egyáltalán nem lett volna, viszont a kiszervezett rovatok a továbbiakban formálisan és ténylegesen is mentesültek volna a politikai csatározások okozta problémák nagy részétől – minél ügyesebbek és önállóbbak, ezáltal függetlenebbek, annál inkább.

Nem igaz, hogy az újságírók nem lettek volna alkalmasak erre

A tanácsadó végül felhozta, miket lehet felhozni a terve ellen. Az egyik ilyen, hogy nem életszerű, hogy a főszerkesztő a „Kultúra Bt.-től” rendeljen anyagokat. Csakhogy Gerényi szerint az evás, katás, kivás számlázás jelenleg is működik, és ez a függetlenséget nem érinti, sőt.

Gerényi szerint nem igaz, hogy az újságírók nem alkalmasak ilyen cégek vitelére, menedzselésére. A tanácsadó úgy véli, nem csak cikkeket tudnak írni, nem csak abban jók, szerinte épp az Index története mutatja, hogy milyen sok kiváló újságíró bizonyult jónak tartalommenedzselésben és üzletben is.

„Ha pedig mégsem, és egy rovatban senki sem bizonyul alkalmasnak, a javaslatom szerint a központi cég menedzsmentje besegíthet személyesen, vagy tréningekkel. Ha pedig egy idő után mégsem indul be valamelyik csapat, a rendszerből vissza is lehet lépni, nem szégyen”.

Gerényi szerint az, hogy a türelmi idő letelése után kirúgnák a beszállító céget, és hoznak helyette másikat, azért nem annyira reális veszély, mivel a türelmi időt úgy kell megszabni, hogy a folyamatos Index-címlapi megjelenéssel megfelelő márkaérték épüljön, ami a rovatot értékessé teszi a hazai tartalompiacon, és jó alkupozícióba hozza.

Egy jó rovat egy megfelelően bevezetett márkanévvel kívánatos lehet más médiacégek számára is, így az ügyesen menedzselt rovat akár még jobb anyagi ajánlatokat is kaphat másoktól, mint az Indextől, így alaposan felsrófolhatja az árát. „Az Index történetében többször előfordult, hogy tartalomműhelyek ugrottak át hozzánk a konkurensektől, vagy tőlünk mentek át hozzájuk” – idézte fel Gerényi a régi indexes korszakát.

Az Index átalakításának előnyei

Gerényi Gábor úgy véli, kiszervezése módszerének alapvetően három előnye lenne:

  1. Hosszú távon üzletileg jobban kalkulálhatóvá és rugalmasabbá teszi az Index működtetését, valamint lehetőséget ad a terjeszkedésre is – a modell kiterjeszthető külső partnerek bevonására is, így az Index által kínált tartalomvagyon növekedhetne
  2. A közönség számára is előnyös, hiszen a még több tartalommal még több információhoz és szórakozáshoz juthat, és olyan olvasói-nézői-hallgatói csoportok is elérhetővé válnak, amelyek jelenleg nem Index-fogyasztók.
  3. Az újságíróknak pedig tulajdont, nagyobb jövedelmet (akár lényegesen nagyobbat) és több függetlenséget jelenthet, ha ki tudják használni a rendszerbe kódolt, feljebb vázolt előnyöket.

Akit érdekel, miket írt még az ex-indexes Gerényi Gábor, a blogjában talál további részleteket.

Ahogy azonban ma Ződi Zsolt, az új vezérigazgató is mondta, a Gerényi-féle koncepció az Indexnél az újságírók félelme miatt nem fog megvalósulni, azt elvetették.

További hírek és cikkek találhatók a Media1-en!

Borító: Gerényi Gábor Rónai Egon vendégeként korábban, az ATV-n. Fotó: YouTube

Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!