COVID-19 - Koronavírus, kórház, nővér

Lélegeztetőgépen az újságírás: a világ vezető lapjait sem kíméli a koronavírus

Még olyan nagynevű, vezető médiumok is mint a The Financial Times, a The Telegraph és a The Guardian is kénytelenek fájdalmas megszorítóintézkedéseket bevezetni, például csökkenteni a munkatársaik bérét. Sok helyen vannak elbocsátások, és főleg regionális szinten lapbezárások is. Kiderült az is: vannak azért nyertesei is a helyzetnek. Összefoglaló a nemzetközi helyzetről.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

A cikk eredetije az mfor.hu-n jelent meg.

A koronavírus következtében bezuhanó hirdetési piac nem csupán Magyarországon, de külföldön is megszorításokat hoz a digitális és a print piacon egyaránt. A nyomtatott lapok eladásai tovább esnek, így például még a Financial Times, a Telegraph és a The Guardian is kénytelen az újságírók fizetését csökkenteni. A The New York Timest leszámítva (mely még akár nyerhet is a pandémián), elbocsátások, kényszerszabadságok, munkaidő-kurtítás mind napirenden van a médiában. Ami pedig a kicsi, regionális lapokat illeti: java részüket valószínűleg végleg eltörli a járvány – írja az mfor.hu nemzetközi kitekintő cikkében.

Az online és a print is szenved

A Financial Times több cikkben is foglalkozik a sajtó helyzetével a járvány közepette, nem feledkezve el saját magáról sem. A koronavírus okozta válság senkit sem kímél, az online sajtó ugyanúgy szenved a hirdetési piac megroppanása miatt, mint a nyomtatott sajtó. (A Whitereport a magyar médiapiaccal foglalkozó borús előrejelzéséről itt írtunk.)

A Condé Nast – a Vogue, a The New Yorker és a GQ magazinok kiadója – például a napokban több ezer alkalmazottjának (vezetőknek és újságíróknak egyaránt) csökkentette a fizetését.

Az FT elemzése szerint az elmúlt hetekben több mint 20 ezer amerikai médiamunkást bocsátottak el, csökkentették a fizetését vagy küldték kényszerszabadságra. A megszorítások alól egyetlen kiadó sem kivétel, legyen az pezsgő startup, százéves helyi lap vagy csillogó magazin: már most olyan hirdetői környezet alakult ki mint a 2008-as válság alatt.

újság, média, koronavírus
Fotó: Glix

Durvább a helyzet a 2008-as válságnál

A Condé Nast nemcsak a fizetéseket vágta meg vagy küldött kényszerszabadságra dolgozókat, de a Financial Times információi szerint elbocsátásokba is kezd májusban. A leépítés mértéke valamilyen alacsony egyjegyű szám lesz, azaz százak távozhatnak a hatezres munkaerőből. Wolfgang Blau, Condé Nast a ügyvezetője szerint a mostani válság hatása nagyobb lesz a 2008-asnál.

„Mindenkit sokkolt az üzletmenet ilyen hirtelen leállása: néhány óra alatt zajlott minden, és senki sem látja előre, milyen is lesz az új világ” – nyilatkozta Blau.

Lélegeztetőgépre került az „újságírás jövője”

Az előző válság áldozatai főként a régóta küszködő nyomtatott lapok voltak. Azóta többük soha nem indult újra, teret biztosítva az online  sajtónak és hirdetési piacnak. A gazdaság újjáéledésével a befektetők milliárdokat fektettek olyan új – az újságírás jövőjének kikiáltott – médiacégekbe mint a BuzzFeed, a Vice vagy a Vox.

Most azonban ezeket a lapokat sújtja legkeményebben a válság. A BuzzFeed és a Vice már csökkentette a fizetéseket, míg a Vox olvasói támogatására számít. A The Outline teljesen megszűnt, a Group Nine Media 50 munkatárásától vált meg.

Ken Doctor, a Newsonomics elemzője szerint bár ez tragédia, de üzleti értelemben csak a korábbi folyamatok felgyorsulásának vagyunk szemtanúi. Szerinte az elmúlt öt évben néhány régi márka újbóli felemelkedése, valamint pár digitális bennszülött méretének újrakalibrálása, leginkább csökkenése zajlott. Hogy ez milyen mértékű csökkenés lesz, attól függ, hogy a mostani krízis meddig tart – írja az mfor.hu az FT nyomán.

Pattogzik a patina

A válság hatása alól maga Financial Times sem tudja kivonni magát. Hiába van az üzleti lapnak 1,1 millió lojális előfizetője, hiába döntött rekordokat az elmúlt hetekben az új előfizetők létszámának növekedése, a hirtelen és súlyos bevételkiesést nem tudta kompenzálni – mondta John Ridding, az FT kiadójának vezérigazgatója.

Az FT ezért 10 százalékkal csökkenti a legfelső 80 menedzsere és szerkesztője fizetését, egyelőre az év végéig. A többi vezető bérét 20 százalékkal csökkentik, és idén nem fizetnek bónuszokat. Húsz külsős dolgozót fizetett szabadságra küldtek. Ridding maga 30 százalékos fizetéscsökkentést vállalt.

A The Guardian és a Telegraph akár 100 dolgozóját küldheti kényszerszabadságra. A Guardiannál a senior dolgozók bére 20-30 százalékkal csökken a következő hat hónapban. A Telegraph egyelőre a nem-szerkesztőségi személyzeten spórol, nekik négynaposra csökken a munkahetük, a bérük pedig 20 százalékkal lesz soványabb.

A brit bulvárlapok is küzdenek

A Nagy-Britannia két legnagyobb bulvárlapját, a Daily Mail és a Metro című lapokat kiadó DMGT, és az ország legnagyobb regionális hírlapcsoportja, a Reach is az alkalmazottak fizetéscsökkentésére kényszerült.

A DMGT részvényekkel kompenzálja a bércsökkentést

A DMGT a hónap elején jelentette be, hogy az évi 40 ezer fontnál többet kereső munkavállalók akár 26 százalékos bércsökkentésre is számíthatnak. Fájdalomdíjul a csökkentés összegével megegyező értékben kapnak DMGT-részvényeket. Ezeket év végéig kötelező is megtartaniuk, ha azonban azt követően eladnák őket, és azok időközben veszítenének az értékükből, a vállalat kifizeti nekik a különbséget.

A DMGT riválisa, a Reach, mely a Daily Expresst, a Daily Start és a Daily Mirrort is kiadja, ugyanaznap durvább megszorításokról döntött: a szerkesztőségek szűk vezetői rétegének 20 százalékkal csökkentették a bérét, a többi dolgozóét 10 százalékkal, azzal a kitétellel, hogy senkinek sem csökkenhet az órabére 9,3 font alá.

A helyi lapok közül sokaknak annyi

A koronavírus verheti be az utolsó szöget az Egyesült Államok helyi lapjainak koporsójáb – fejtegette nemrég a The Guardian körképe. Március végén ugyanis az amerikai helyi lapok többsége bejelentette: az újság kiadásának szüneteltetésére kényszerültek, sőt, lehet, hogy soha többé nem is lesz újság.

Reno News & Review felfüggesztése
Reno News & Review felfüggesztése

A Sacramento, a Chico és a Reno News & Reviews című kaliforniai/nevadai hetilapok elnöke, Jeff vonKanael arról beszélt, hogy a járvány mindhárom kiadvány végét jelentheti. A dolgozók csaknem mindegyikét elküldték – egyelőre átmenetileg. Mindennek természetesen az volt az oka, hogy Kalifornia az előző hónap végén bezáratott minden nem létfontosságú üzletet, köztük a mozikkal, koncerthelyiségekkel és galériákkal – olyan bizniszekkel, melyektől a fent említett helyi lapok hirdetésbevételének oroszlánrésze származik. A chicagói újság kevesebb mint egy hét alatt elvesztette a reklámbevételei 50 százalékát.

„Amikor a kaliforniai járványügyi hivatal kihirdette, hogy a továbbiakban nem lehet ötven fősnél nagyobb rendezvényeket szervezni, egyből azt mondtam: végünk”, mondja vonKanael. „Elég jó salesesnek tartom magam, de még én sem tudok hirdetési felületet eladni olyan rendezvényeknek, melyek nem történnek meg, és olyan cégeknek, melyek bezárnak.”

Brad Bynum, a renói kiadvány szerkesztője,szerint szomorú a fejlemény, de nem meglepő.

„Egy ideje úgy éreztük, máról holnapra élünk. A helyi együttesekről, vállalkozásokról és sörfőzdékről írtunk, és tőlük függött a bevételünk.”

A regionális lapok megszűnése a koronavírus elleni védekezés miatt is fájdalmas

A regionális lapok megszűnése azért is nagy veszteség a helyi közösségeknek, mert ezekből a médiumokból értesültek – tudtak volna értesülni – a koronavírust illető fontos, helyi információkról. Bár a nagy, központi lapok több erőforrás fölött rendelkeznek, és több, részletesebb információt tudnak szolgáltatni makroszinten, a helyi helyzetre nincs rálátásuk, és nem is feladatuk az, hogy foglalkozzanak vele.

A most végképp kilátástalannak tűnő helyzetbe került kis print újságok már amúgy is egy kihalás szélén álló faj utolsó példányai. Az olvasók és a hirdetők az elmúlt évtizedben természetesen átvándoroltak az online felületekre. A migrálás előtt a helyi print lapok bevételének 60-80 százalékát adták a hirdetések. 2004 és 2019 között aztán csak Kaliforniában a helyi nyomtatott újságok negyedét be kellett zárni az átrendeződő piaci viszonyok miatt. Az utolsó mohikánként megmaradó helyi vállalkozások hirdetéspénzei pedig most tűntek el.

Ez nem minden: a helyi lapokat az csak még nehezebb helyzetbe hozta, hogy a nagy online médiumok egymás után tették szabadon elérhetővé az amúgy fizetős felületeiket, hogy az olvasók korlátozás nélkül hozzáférhessenek a koronavírusos sztorikhoz. A regionális oldalak úgy érezhetik, muszáj követniük ezt a példát, viszont sokuk nem engedheti meg magának, hogy még a digitális előfizetésekből és kattintásokból befolyó pénzt is elveszítse.

Mint hogy a vállalkozások, üzletek bezáratása viszonylag új fejlemény, még el kell telnie néhány hónapnak, míg kiderül, ezek nyomán mekkora károkat szenvedett el a regionális média, hogy melyik lap tud majd visszatérni, és melyiktől kell végleg búcsút venni.

covid-19, hírek, média, mobil
Fotó: Unsplash

Mindenesetre itt van néhány további szám, egyik sem túl biztató: a legnagyobb amerikai lapkiadó, a Gannet 24 ezer dolgozójának többségét kényszerszabadságra küldte, piaci értéke pedig 1,4 milliárdról 100 millió dollárra zuhant. Hanyatló lapok tömegeiről számol be a BBC és a CNN körképe is.

Az EUobserver körképe szerint a dán kormány azt fontolgatja, hogy elkülönít 24 millió eurót a helyi lapok megmentésére. A brit online lapok pedig 57 millió eurónyi hirdetési bevétletől esnek el, ha még három hónapig eltart a járvány – márpedig alighanem el fog – a megmaradt hirdetők ugyanis nem akarnak koronavírussal foglalkozó cikkekben viszontlátni a reklámjukat, és ezért online eszközöket vetettek be a koronás cikkek – pont a legolvasottabb szövegek–  feketelistázására.

Most hal meg a print sajtó?

A média másik fellegvárában, Nagy-Britanniában sem látszik a kiút a print sajtó számára. A Guardian publicistája és Roy Greenslade, a londoni City University egyetemi professzora, arról írt bő egy hete megjelent véleménycikkében, hogy a regionális lapok mellett a nagy újságok is szenvednek: arra kényszerültek, hogy az újonnan ébredt terjesztési problémák miatt drasztikusan csökkentsék a példányszámaikat. A legnyilvánvalóbb terjesztési probléma az újságosstandok bezárása. A példányszám mellett az oldalszám is csökken – ezt már a hirdetők felszívódása hozta magával. A magazinok pedig elkezdték beáldozni a nyomtatott terméket, és átálltak digitális füzetre.

újságok
fotó: Unsplash

Greenslade is úgy véli, hogy bár a lapok java része ideiglenes bezárásról beszél, a károk sokak esetében valószínűleg visszafordíthatatlanok lesznek. A professzor szerint lehetséges, hogy a nyomtatott lappiac ezt a csapást már nem heveri ki, és a koronavírus-járvány egy nagy átalakulási pillanatként vonul be a brit sajtó 380 éves történelmébe.

Szerinte a régi média nem fog felgyógyulni, amikor elmúlik a járvány, mert elképzelhetetlennek tartja, hogy azok a kiadók, melyek már most vért izzadva próbálják valahogy menedzselni a nyomtatott lappiac hanyatlását, miközben ezzel egyidejűleg a digitális újságírás megfelelő modelljét keresik, a nagy lenullázódás után még visszamennének a régi útra. Azt írja, a nyomtatott sajtó hosszan elhúzódott hanyatlásának végére valószínűleg a koronavírus tesz majd pontot.

Zuhant a Facebook és a Google is

A FANG-részvények (Facebook, Amazon, Netflix és Google) mezőnye, melyek értéke jellemzően együtt szokott mozogni, a koronavírus betörésével kettévált: az otthoni karanténra remekül működő üzleti modellel rendelkező Netflix és Amazon a február végi-március eleji zuhanás után magára talált, és megint emelkedni kezdett. A Facebook, továbbá a Google-t tulajdonló Alphabet részvényei viszont a mélyben maradtak, és csak tétován javulgatnak – mutatott rá a Financial Times.

Elválik egymástól a hirdetésre alapozó Facebook-Google páros a szolgáltatással és e-kereskedelemmel foglalkozó Amazon-Netflix duótól (Forrás: Ft.com)
Elválik egymástól a hirdetésre alapozó Facebook-Google páros a szolgáltatással és e-kereskedelemmel foglalkozó Amazon-Netflix duótól (Forrás: Ft.com)
Ez a jelenség aláhúzza, hogy hiába akarja diverzifikálni az üzletmodelljét a legnagyobb közösségi oldal és a legnagyobb kereső, még mindig döntően a reklámbevételekből élnek, azok pedig a világjárvány miatt náluk is megcsappantak, mégpedig olyan mértékben, hogy ez a MoffettNathanson elemzőcég szerint ez le fogja rontani a két techgigász bevételét és nyereségét nemcsak idén, de 2021-ben is.
A következő két negyedévben pedig az elemzők szerint 2600-2700 bázisponttal fog lelassulni a Facebook és az Alphabet növekedése, ami még a 2008-as gazdasági világválság hatására bekövetkezett -2100 bázispontos lassulásnál is rosszabb. És mivel az idei évre mindennek odavert a vírus, a MoffettNathanson nem számít gyors visszapattanásra jövőre sem, előrejelzésük szerint a Facebook éves bevétele 12,5 százalékkal, az Alphabeté 10 százalékkal fog tovább csökkenni 2021-ben.
facebook
A Facebook koronavírus idején. Fotó: Unsplash

A MoffettNathanson rámutat arra is, hogy a Facebook mennyire függ a kis- és középvállalkozásoktól befolyó hirdetési bevételekre, mivel a legnagyobb hirdetők még mindig csak kisebb mértékben használják a social media platformot kampányaikban.

A 100 legnagyobb hirdető költési arányai az egyes médiatípusoknál
A 100 legnagyobb hirdető költési arányai az egyes médiatípusoknál. Forrás: AdAge

Facebookos segítség a médiának

A Facebook Újságírói Program és az Európai Újságíró Központ egyébként létrehozott egy pénzügyi alapot a helyi sajtó támogatására a koronavírus válság idején. Ez az Európai Újságírás COVID-19 Támogatási Alap, melybe a közösségimédia-óriás 3 millió dollárt fektet be.

A gyorssegéllyel, melyet a Facebook az EJC-nek juttatott el, a leginkább rászoruló, kis-, és közepes méretű médiumok és újságírók munkáját akarja támogatni. A pénzek odaítélése nem függ attól, hogy egy hírmédium milyen mértékben használja a Facebook eszközeit és termékeit. Ez azonban inkább tűnik pr-fogásnak, mint valódi segítségnek, mert ez az összeg a bajhoz mérten – mely egyik eredeti okozója nem is a vírus, hanem pont a Facebook és a Google az újságokat kifacsaró üzleti modellje – nagyon kicsi, a program saját bevallása szerint is mintegy 100-300 kis kiadónak kínál 5-től 50 ezer euróig terjedő egyszeri támogatást.

A járványnak győztesei is vannak

Mindeközben az online olvasottság (ahogy Magyarországon is) és a webes előfizetések soha nem látott mértékben emelkedtek néhány patinás médiabrandnél. Habár a Condé Nast – mint fentebb írtuk – tömeges elbocsátásokra és fizetéscsökkentésekre kényszerül, a viharvertté vált istállójából felfelé kilóg a New Yorker és a Wired, melyek előfizetései március 1 és április 12 között majdnem a tavalyi időszak duplájára emelkedtek. A The Wall Street Journal négy hét alatt 140 ezerrel növelte elfőzetői létszámát.

Minden nyertes közül kiemelkedik a The New York Times, amelyet nem ráz meg a járvány, sőt, valószínűleg még erősödni is tudnak a vész közepette. Mark Thompson, a lap elnök-vezérigazgatója egy múlt heti webináron beszélt a NYT helyzetéről, ami abszolút irigylésre méltó: bevételeik több mint kétharmada az előfizetésekből származik, tehát sokkal jobban állnak, mint mások, hiszen a reklámból származó bevételek az összes bevételek csupán egy negyedét teszik ki, így nem függnek ettől olyan nagy mértékben.

A The New York Times a koronavírus egyik nyertese lehet.
A The New York Times a koronavírus egyik nyertese lehet. Fotó: Unsplash

Amerikában is vannak ugyan újságosstandok, de a print előfizetések döntő többsége házhoz szállítással ér célba, így ez sem érinti a Timest olyan súlyosan. Az olvasótáboruk pedig hatalmas, sok új olvasóval, és a tavalyi év mérlege is kiválóan alakult, nagyon jó pozícióban találta őket tehát a világjárvány. Thompson szerint kijelenthető, hogy stabil a helyzetük. Nem rózsás, de stabil.

Megváltozott folyamatok

A munkafolyamatokat azonban a The New York Timesnál is átalakította a vírus: természetesen itt is otthonról dolgoznak a kollégák, de számukra ez azért nem volt éles váltás, mert az utóbbi időben a lap már tesztelte ezt a munkavégzést. Persze az ennyire elhúzódó home office-ra így sem lehetett felkészülni, már az ottani újságíróknak is elege van a bezártságból, de az átállás mindenesetre zökkenőmentes volt néhány héttel ezelőtt.

A NYT történelmileg a hosszabb cikkeiről, és nem a rendkívüli híradásairól ismert, de most ezt is megváltoztatták, jelenleg streaming szolgáltatásban is adnak híreket a vírusról.

Mivel nem függnek olyan mértékben a hirdetésektől, mint mások, eddig még nem volt szükség elbocsátásokra vagy a fizetések csökkentésére, sőt a növekedési stratégiájukat folytatják következetesen továbbra is. Emellett még újabb munkaerőt is vesznek fel folyamatosan, mert hisznek abban, hogy a digitális előfizetések számát még tovább tudják növelni.

Thompson szerint óriási hibát követ el az a lap, amelyik a bevételeket féltve fenntartja az online fizetőfalat a cikkei előtt. A The New York Times vezetőjének meggyőződése, hogy csak nyerhetnek azzal, hogy levették a fizetőfalat, mert erre nagyon komolyan építhetnek majd a jövőben. (A legutóbb akkor volt a legnagyobb növekedés az előfizetőik számában, amikor a 2016-os választások kapcsán 3 napra levették a fizetőfalat.) Arról nem is beszélve, hogy egy lapnak felelőssége is van abban a tekintetben, hogy az emberek megfelelő tájékoztatást kapjanak.

A szomszédos Szlovákia tündérmeséje, a Denik N mindenesetre nem vette le fizetőfalát, és előfizetői elpártolásról vagy az új előfizetők elapadásáról nem számoltak be az mfor.hu-nak.

A szlovákiai Denik N mindenesetre nem vette le fizetőfalát.
A szlovákiai Denik N mindenesetre nem vette le fizetőfalát.

A cikk eredetileg az mfor.hu-n jelent meg. A Media1 legújabb cikke a hazai médiapiaccal kapcsolatban hamarosan ugyancsak olvasható lesz. A témáról megjelent korábbi írásaink közül az egyik legutóbbi ITT érhető el.

További hírek találhatók a Media1.hu-n, ahol a hétvégén jelent meg az a hír is, amiből kiderül, hogy kihirdette a kormány azt a rendeletet, ami elengedi a lineáris kereskedelmi médiaszolgáltatók esedékes médiaszolgáltatási díját.

Borító: Glix
Szóljon hozzá!