Klubrádió

24 milliót fizettetne a Klubrádióval a bíróság, a rádió fellebbez a mai ítélet ellen

24 millió forint perköltség megfizetésére kötelezte mai első fokú ítéletében a Klubrádiót a Törvényszék, mivel a bíró nem tartotta megalapozottnak a médiahatóság elleni kártérítési perben megjelölt 1,2 milliárd forint kártérítési összeget, így most elutasította a felperes keresetét. A rádió vezetőjét és elnökét kérdezte a Media1 az ítélethozatal után.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

A Media1 a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületében végighallgatta a Klubrádió Zrt. és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közötti megismételt első fokú kártérítési per mai (pénteki), néhány perccel ezelőtt befejeződött tárgyalását, ahol dr. Szabó Csilla bíró a felperes Klubrádió számára rendkívül kedvezőtlen, míg az NMHH számára kedvező ítéletet hozott.

A Törvényszék mai ítéletében teljesen elutasította a Klubrádió kártérítési igényét az NMHH-val szemben, emellett 24 millió forint perköltség és további mintegy félmillió forint, egyelőre le nem rótt fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a médiahatóság által korábban ellehetetleníteni próbált, jelenleg hallgatói adományokból finanszírozott rádiót.

Dr. Szabó Csilla bíró középen és jobbra az NMHH jogi képviselője
Dr. Szabó Csilla bíró középen és jobbra az NMHH jogi képviselője, nem sokkal az ítélethozatal előtt 2020. január 24-én.

Nem ítélték meg a Klubrádió által követelt 1,2 milliárdot

A bíró úgy ítélte meg, hogy a Klubrádió nem megalapozottan követel 1,2 milliárd forint kártérítést az NMHH-tól az alapján, hogy egy korábbi jogerős bírósági ítélet szerint jogszerűtlenül nem biztosította a médiahatóság, hogy a rádió megkezdhesse 2010 őszén a budapesti 92,9 MHz ingyenes, közösségi rádiós frekvencián a tevékenységét, és a Médiatanács ezt csak évekkel később, 2014-ben tette lehetővé.

A per részét képezte továbbá a „Klubrádió elleni, NMHH-s sajtóhadjárat által okozott kár”: a felperes szerint a hatóság ugyanis különböző negatív, a rádió gazdasági működésére nézve káros közléseket tett a Klubrádióról, de a bíróság szerint a Klubrádió nem volt elég alapos, nem vezette le konkrétan, hogy az NMHH nyilatkozatai közül melyek milyen károkat okoztak.

Klubrádió, 92,9 MHz
Klubrádió, 92,9 MHz -a frekvenciát csak évekkel később vehették igénybe, mint elvben tehették volna. Fotó: Ladányi András / Media1

A médiahatóság jogsértést követett el, de a kár mértéke nem bizonyosodott be

A bíró a mai ítélethirdetéskor nem látta bizonyítottnak, hogy a Klubrádió közvetlenül azért nem jutott hozzá 1,2 milliárd forint árbevételhez, mert az NMHH jogsértése miatt az adás egy 60 naponta hosszabbítást igénylő másik, úgynevezett ideiglenes rádiós frekvencián szólt, és ez a bizonytalanság elriasztotta a rádió addigi legnagyobb hirdetőit.

A bíró azt mondta: a jogszabályok alapján neki nem csak azt kellett megvizsgálnia, hogy a jogsértést az alperes NMHH elkövette-e (a történteket ez a bíróság is jogsértőnek tartja), de a jogsértés és a megjelölt kár közötti ok-okozati összefüggés alapos bizonyítottságát is vizsgálnia kellett, valamint azt, hogy a megjelölt kártérítési összeg kiszámítása helytálló-e.

A bíró szerint a felperes helytelenül alapozta arra a keresetét, hogy 2006 és 2010 közötti árbevételének átlagát vette figyelembe bázisként az elmaradt árbevétel kiszámításakor. A bíró szerint a bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy a kalkulációt újra elvégezze, szerinte a helyes kártérítési összeg kiszámítása a felperes dolga lett volna a keresetlevél elkészítésekor.

Hozzátette, a személyes véleménye az, hogy legfeljebb a 2010-es év árbevételét lehetne bázisként figyelembe venni, de akkor is kérdéses, hogy ez az árbevétel 2011-re hogyan alakult volna, ha nincs az ideiglenes frekvencia körüli helyzet, ugyanis a  budapesti talk rádiók piacon nem volt egyértelmű trend.

Az NMHH jogi képviselője a bíróságon 2020. január 24-én
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogi képviselője a bíróságon 2020. január 24-én. Fotó: Media1

A bíró szerint „a budapesti beszélő rádiók piacán azért nem volt egyértelmű trend”, mivel egyes rádiók, például a Lánchíd Rádió bevétele a válság időszakában is növekedni tudott, de például a Gazdasági Rádióé csökkent, így pedig még a 2010-es év alapul vételével is lehetetlenség meghatározni, hogy mekkora árbevételt, illetve hasznot érhetett el volna a Klubrádió, ha nem kényszerül ideiglenes frekvenciára.

A Klubrádió a per során több független médiaszakértővel, és ügynökségektől érkező tanúkkal igyekezett igazolni, hogy a rádió frekvenciája körüli bizonytalanság, a médiahatóság által előidézett jogsértő állapot szerepet játszott árbevételének csökkenésében. A bíró szerint azonban az árbevétel csökkenésében más tényezők, így például a nemzetközi gazdasági válság is közrejátszhatott. (Az alperes NMHH jogi képviselője is részben erre alapozta a védekezést és vonta kétségbe a hatósággal szemben érvényesíteni kívánt kárigényt.)

A bíró szerint a per során teljes bizonyossággal kell alátámasztani a kár mértékét, ezt pedig nem sikerült a rádiónak megtennie.

Klubrádió
A Klubrádió technikai berendezései. Az elmaradt árbevétel miatt egy ideig a stúdiótechnikát sem tudták felújítani, végül a hallgatók segítségével sor kerülhetett erre 2019-ben

A Klubrádió szomorú, de a menedzsment bízik a fellebbezés sikerében

A Media1 érdeklődésére dr. Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója és a rádió jogásza azt mondta közvetlenül a tárgyalás után, a bírósági folyosón, hogy egyáltalán nem értenek egyet az ítélettel, ellene mindenképpen fellebbezéssel fognak élni. Jogerős ítéletig a perköltséget nem kell megfizetni, így az egyelőre nem okoz problémát.

Stock kérdésünkre azt mondta, szerinte a bíróságnak lehetősége lett volna arra, hogy ha vitatja a felperes kalkulációját a kártérítés mértékéről, akkor azt a bíróság szakértők akár újbóli meghallgatásával elvégezze, hogy megközelítőleg meg tudják határozni az okozott kár mértékét.

Arató András (balra), a Klubrádió elnöke és Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója a bíróságon
Arató András (balra), a Klubrádió elnöke és Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója az ítélethirdető tárgyaláson. Fotó: Szalay Dániel, Media1

Stock azt mondta, mivel ez az ügy egyszer már megjárta az első fokú bíróságot, majd fellebbezés után az Ítélőtábla a Klubrádiónak kedvező módon visszadobta azt és megismételtette az első fokú tárgyalást (az ügy évek óta húzódik), remélhetőleg a tervezett fellebbezést követően ismételten a Klubrádió számára kedvező fordulat következik majd be.

Fellebbezni a postai kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet.

Arató András, a Klubrádió többségi tulajdonosa szintén a folyosón hozzátette: az ítélet ugyan nagyon kedvezőtlen, de bízik a fellebbezés sikerességében. Azt is mondta, a rádió évek óta a hallgatói támogatásából próbál fennmaradni, így most is arra kéri a rádióhallgatókat és a szimpatizánsokat, támogassák a Klubrádiót.

A Klubrádió egyébként korábban 103 millió forint kártérítést már kapott az NMHH-tól, de azt más típusú vagyoni kára miatt. Azt az összeget azért ítélte meg a bíróság, mert a Klubrádió az ingyenes 92,9 MHz helyett fizetős kereskedelmi rádiós frekvenciára kényszerült, vagyis frekvenciadíjat kellett fizetnie. Ezt a díjat kapta végül vissza.

Eközben ismét a Médiatanács kezébe került a Klubrádió jövője

Arató András a bírósági folyosón utalt arra a beadványra is, amit a Klubrádió az NMHH Médiatanácsához juttatott el 2019 negyedik negyedévében, és amelyben a Klubrádió 2021. február 13-án lejáró médiaszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítását kezdeményezte.

A Médiatanács a jogosultság lejáratát megelőzően legkorábban 6 hónappal, legkésőbb 4 hónappal a lejárat előtt hozhatja meg a döntését a jogosultságról. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2020. október 13-ig kell döntést hozni, akkor derül ki, hogy szólhat-e tovább a Klubrádió a 92,9 MHz-en.

Arató András reményét fejezte ki, hogy a Médiatanács ezúttal nem próbálja ellehetetleníteni a rádiót, és biztosítják a rádió működéséhez szükséges hatósági szerződés meghosszabbítását. A hosszabbítással kapcsolatban olvasóink figyelmébe ajánljuk a Media1 2019. decemberi cikkét, ahol a témával részletesen foglalkoztunk.

Szóljon hozzá!

Bakos Lívia, a HírTv munkatársa, még az Echo TV weboldalán

A HírTV stábja másodjára is kivonult a 24.hu újságírónőjének magánlakása elé, be is mondták a lakcímét és csengetéssel zavarták meg a kisgyermekes család nyugalmát

Folytatja a Varga Zoltán üzletember tulajdonában lévő Central Médiacsoporthoz tartozó 24.hu újságírónőjéről, Kovács Angel Mariannáról szóló, az újságíró lakcímét is közzétevő lejáratósorozatát a fideszes médiaholding hírcsatornája. Bakos Lívia HírTv-s munkatárs ma délután többfős stábjával hívatlanul újra kivonult a 24.hu újságírójának magánlakása elé, majd ott immáron csengetéssel is megzavarták a 24.hu kisgyermekes újságírónőjének és családjának nyugalmát. Felhívtuk megkérdezni a HírTV munkatársát, mit szólna hozzá, ha őt is a magánlakásán zargatná csöngetéssel egy tévéstáb és bemondanák adásban a lakcímét. Egy jogász eközben azt mondja, a műsorban elhangzottak miatt az újságírónak érdemes lenne személyiségi jogi pert indítania, azt is elmondta, miért.

Vaszily Miklós, a TV2 elnöke, az Indamedia társtulajdonosa, a MEME alelnöke, a Pesti TV társtulajdonosa

Vaszily Miklós: Szeptemberben indulhat a Pesti TV

A Media1 érdeklődésére a TV2 elnöke és egyben az induló Pesti TV társtulajdonosa megosztott néhány információt a tervezett tévécsatornával kapcsolatban, például azt, hogy miért a TV2 Róna utcai székházába jegyezték be az új médiavállalatot.