A honatya így akarta kifejezésre juttatni, hogy a megszűnés „bárkit, bármikor utolérhet”, nem csak a „nem kormánypárti médiumokat”.
„Munkát, ügyvédeket és valószínűleg politikai menedéket keresünk” – írták a lap munkatársai a hétfői akciójuk kapcsán, amiért akár 15 év börtönt is kaphatnak Oroszországban.
Egyre többen használják a digitális szolgáltatókat (például Google, Facebook stb.), amelyek elszívják a bevételt az igazi tartalom-előállítók elől, hívja fel a figyelmet a Magyar Lapkiadók Egyesülete a sajtószabadság világnapján kiadott közleményében.
A sajtószabadság világnapján olyan médiumokat mutatott be a The Economist, amelyek nehéz körülmények között próbálnak talpon maradni.
Ma van a sajtószabadság világnapja, ebből az alkalomból nyilvánosságra hozták a világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló RSF sajtószabadság-indexének friss eredményeit. Ennek középmezőnyében, a 85. helyen végzett Magyarország, ami az uniós tagállamok közül a 3. legrosszabb helyezésnek számít.
Némi vita is kerekedett ebből.
Mutatjuk, hogyan viszonyul a sajtóhoz és a nyilvánossághoz Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és csapata, illetve az Orbán Viktor vezette kormány, illetve mi történt azután, hogy a Media1 írásos kérdéseket tett fel azzal kapcsolatban, hogy miért nem engedik be a Magyar Hang munkatársait a kormány sajtótájékoztatójára.
Nem engedték tudósítani az újságírókat a közpénzekből működő és a MOB-hoz tartozó sportszervezet, az MTáSz keddi tanácskozásáról. A hivatkozás szerint azért akadályozták meg a tudósítók munkavégzését, mert ha a Népszava munkatársa jelen van, az politikai nyomásgyakorlás.
A belső piacokért felelős uniós biztos arra figyelmeztette a milliárdost, hogy köteles követni az uniós digitális szabályozást.
Az Economia által készített régiós felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok 7 százaléka szerint nincs is szükség független médiára.
