A Magyar Nemzeti Médiaszövetség is megszólalt a TISZA Párt három országgyűlési képviselője által múlt héten pénteken benyújtott és a tervek szerint a jövő héten már parlamenti végszavazásra kerülő médiatörvény-módosítás ügyében. A Media1 médiaipari független portálhoz eljuttatott csütörtök esti közleményében a Fidesz-közeli újságírói szervezet azt írta:
miközben a tervezet több ponton valóban a közmédia és a médiahatóság függetlenségének erősítését ígéri, de jelenlegi formájában egyelőre súlyos jogállami, uniós jogi, munkajogi és garanciális aggályokat vet fel.
A szervezet több olyan problémára is felhívta a figyelmet, amelyekről a Media1-en korábban már részletesen írtunk dr. Bayer Judit médiajogász, egyetemi oktató lapunknak készített független szakmai elemzése alapján. Ilyen például a társadalmi és szakmai egyeztetés elmaradása, az átmeneti időszak garanciáinak hiánya, a túlzott politikai befolyás kockázata (a Független Közmédia Testületben 3+3 főt jelölne a kormánypárt és az ellenzék, míg a szakmai szervezeteknek csupán 3 fő jutna), valamint az, hogy a tervezet több ponton nem rendez kellő pontossággal fontos intézményi és jogi kérdéseket.
Azt elismerik, hogy szükség van a közmédia, a médiafelügyelet és a médiatörvény megújítására
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleménye szerint bár a médiatörvény, a közmédia és a médiafelügyelet megújítására szükség van, a mostani javaslat egyéni képviselői indítványként, érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, gyorsított törvénykezési folyamatban került az Országgyűlés elé. A szervezet szerint ez önmagában is gyengíti a javaslat legitimációját, különösen egy olyan átfogó átalakítás esetében, amely a Médiatanácsot, az NMHH-t, a Sajtóalapot, az MTVA-t, a Duna Médiaszolgáltatót (közmédiát) és az MTI-t is érintené.
Az MNMSZ szerint először kellene megválasztani az új vezetőket és csak utána kellene a régi munkatársak megbízását visszavonni
A közlemény egyik központi állítása, hogy a tervezet túl gyorsan és túl erős beavatkozással számolná fel a jelenlegi vezetési struktúrát. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint a törvény hatálybalépésével megszűnne vagy megszűnési pályára kerülne több jelenlegi tisztség és testület, miközben az új vezetők kiválasztása csak ezt követően indulna el. A szervezet szerint a függetlenség szempontjából a sorrendnek fordítottnak kellene lennie: előbb az új, független testületeknek kellene létrejönniük, és csak ezt követően lenne indokolható a régi vezetés megszűnése.
Aggályos a függetlenség szempontjából, ha a miniszter által kijelölt ember vezeti az intézményt
Különösen aggályosnak tartják, hogy az átmeneti időszakban az audiovizuális médiapolitikáért felelős miniszter, Tarr Zoltán gondoskodna az átmeneti vezetésről mindaddig, amíg az új vezető tisztségviselők megbízatása létre nem jön. (Tarr Zoltán Grósz Juditot kérte fel a közmédiáért felelős kormánybiztosnak, de ő azt állítja, sem ő, sem egyetlen miniszter nem fogja vezetni az intézményt – megj. a szerk.) A szervezet szerint ez a közmédia esetében is kényes, a médiahatóság esetében pedig még súlyosabb kérdéseket vet fel.
A közlemény az európai médiaszabadságról szóló rendeletre (EMFA), valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvre is hivatkozik. Ezek alapján a közszolgálati médiaszolgáltatóknak szerkesztőileg és funkcionálisan függetlennek kell lenniük, a nemzeti médiaszabályozó hatóságnak pedig jogilag elkülönültnek és funkcionálisan függetlennek kell lennie a kormánytól. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint nehezen egyeztethető össze ezekkel az elvekkel, ha a Médiatanács és az NMHH elnökének feladatai akár átmenetileg is kormánytaghoz kerülnének.
Nem kapnak intézményes részvételi lehetőséget a közmédia munkatársai
A szervezet a társadalmi részvétel gyengeségét is bírálja. Álláspontjuk szerint a közmédia nem pusztán állami intézmény, hanem a nyilvánosság egyik alapintézménye, ezért nem elegendő a parlamenti oldalak és néhány, nem pontosan meghatározott elvek szerint kiválasztott szakmai szervezet bevonása.
A közlemény szerint erősebb garanciákra lenne szükség a közönség, a civil társadalom, az újságírói szakma, a kisebbségi közösségek, a kulturális és oktatási szereplők, valamint a munkavállalói érdekképviseletek részvétele érdekében.
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint a tervezet egyik feltűnő hiányossága, hogy a közmédia munkavállalói nem kapnak intézményes részvételi lehetőséget a közmédia stratégiai irányításában vagy felügyeletében. A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a közszolgálati média tartalmát nem kuratóriumok, politikusok vagy vezető tisztségviselők állítják elő, hanem újságírók, szerkesztők, tudósítók, műsorkészítők, technikai szakemberek és más munkatársak.
A névváltás költséges lehet
A közlemény külön kitér a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. tervezett átnevezésére is. A szervezet szerint a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. név visszahozása szakmailag nem kellően indokolt, mivel a közmédia ma már nem csupán rádióból és televízióból áll, hanem digitális platformokból, online hírszolgáltatásból, archívumból, streamingből, közösségi médiából és többcsatornás tartalomszolgáltatásból is. A névváltás szerintük jelentős költségekkel is járhat, miközben a hatásvizsgálat nem látható a tervezetből.
Problémásnak látják, hogy az MTI Nonprofit Zrt. nem jogutódlással jönne létre
Újabb szempontként a Magyar Nemzeti Médiaszövetség az eddig a Duna Médiaszolgáltató égisze alatt működő MTI önálló nonprofit cégbe szervezését is bírálja. A szervezet szerint problémás, hogy a tervezet nem kiválással és jogutódlással állítaná helyre a Magyar Távirati Iroda önállóságát, hanem új szervezet létrehozásával. Ez szerintük bizonytalanságot okozhat a munkavállalók és a szerződéses partnerek számára, és éppen annak a történeti hagyománynak a folytonosságát kérdőjelezheti meg, amelyre a reform egyébként hivatkozni látszik.
A közlemény szerint az MTI esetében nem látható kellően egyértelmű rendelkezés a hírügynökségi területen dolgozó munkavállalók automatikus munkáltatói jogutódlásáról. A szervezet úgy véli, tisztább megoldás lenne, ha az MTI társasági jogi kiválással, jogutódként folytatná tevékenységét, mert ez a munkáltatói jogutódlást is egyszerűbben biztosíthatná.
A törvénymódosító javaslat alapján kétesélyessé válik a Nemzeti Sport jövője
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség a 2024 óta az MTVA-hoz tartozó Nemzeti Sport jövőjével kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg. A közlemény szerint jogos kérdéseket vethet fel, hogy a tervezet alapján az új tulajdonosi joggyakorló az év végéig, a sportot felügyelő miniszter véleményét kikérve tehetne javaslatot a lapot és online felületeit kiadó N.S. Média Kft. fenntartására, átszervezésére vagy megszüntetésére.
Nem ad elég felkészülési időt, hiányoznak a hatásvizsgálatok
A szervezet további kockázatként említi, hogy a hatálybalépés a kihirdetést követő napra esne, ami szerintük egy ilyen összetett intézményi átalakításnál nem biztosít elegendő felkészülési időt. Emellett nem látnak megfelelő költségvetési hatásvizsgálatot sem a névváltás, a szervezeti átalakulás, a vagyonelosztás, az új testületek, a pályázati rendszer, a Sajtóalap, az MTI Nonprofit Zrt. létrejötte és a munkáltatói változások kapcsán.
A cél helyes, de a benyújtott javaslat javításra szorul
A Magyar Nemzeti Médiaszövetség összegzése szerint a médiatörvény-módosítás deklarált célja helyes, vagyis a közmédia és a médiahatóság függetlenségének megerősítése valóban sürgető feladat. A szervezet szerint azonban a benyújtott javaslat jelenlegi formájában nem ad elég garanciát arra, hogy az átalakítás maga is független, átlátható és jogállami módon történik.
Mint arról a Media1 korábban beszámolt, dr. Bayer Judit médiajogász, egyetemi oktató is több rejtett kockázatot azonosított a tervezetben. Az ő részletes elemzése szerint a javaslatban ugyan látható a függetlenség javítására irányuló törekvés, de több fontos garancia hiányzik, és bizonyos pontokon inkonzisztencia is tetten érhető. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség mostani közleménye több ponton hasonló aggályokat fogalmaz meg, mint Bayer lapunknak készített elemzése, ugyanakkor az MTI, a Nemzeti Sport, a munkajogi átmenet és az uniós jogi megfelelés kérdésében további szempontokat is behoz a vitába.
A Media1 kereste az ügyben a legnagyobb hazai újságírói szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökét, hogy a MÚOSZ álláspontját is megismerhessük: Kocsi Ilona egyelőre későbbre ígért választ. Természetesen ha később a MÚOSZ reagál a megkeresésünkre, arról a Media1-en még beszámolunk.
A médiatörvény-módosítással kapcsolatos szakmai észrevételekre egyébként Grósz Judit miniszteri biztos LinkedInen reagált. Azt írta, amit csak lehet, megpróbálnak beépíteni, ezenkívül ősszel újabb átfogó médiatörvény-módosítás jöhet. Grósz cáfolta az MNMSZ állítását, hogy kormánytag részt venne az irányításban.
Benyújtotta a TISZA a közmédiát átalakító médiatörvény-módosítást (BŐVÍTETT)
Tarr Zoltán Grósz Juditot, az RTL volt vezérigazgató-helyettesét bízta meg a közmédia átalakításával
„A közmédia a demokrácia immunrendszere” – Szabó Stein Imre arról, miképp reformálná meg a közmédiát
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Költségvetési biztost kap az MTVA és az NMHH a TISZA-kormánytól
