Mint arról a Media1-en már december 19-én beszámoltunk, a Fővárosi Törvényszék egy ideiglenes bírói végzéssel, úgynevezett azonnali jogvédelem keretében a tényleges bírósági ítélet megszületéséig megtiltotta, hogy a Fidesz-közeli médiaholding, a KESMA-hoz tartozó Mediaworks online vagy nyomtatásban terjessze a Bors „Tisza-csomag” című különszámát.
A Tisza Párt ugyanis azt állítja, hogy a lap valótlanságokat híresztel, és nem igaz, hogy megválasztása esetén adóemelést hajtana végre, mint ahogy azt a Bors különszáma oldalakon át híreszteli.
Reakciók a bíróság döntésére
A Fidesz több politikusa a Borsra vonatkozó bírói döntést cenzúrának nevezte, és a Bors terjesztése tovább folytatódott.
A Barthus László nevével fémjelzett baloldali kormánykritikus lap, az Amerikai Népszava is úgy foglalt állást december 21-én, hogy a Bors propagandakiadványának előzetes betiltása szerintük veszélyes precedens a sajtószabadságra, a szankció ugyanis nem előzheti meg a jogsértés megállapítását, mert ezen az alapon, ha egy ellenérdekelt fél rámutat bármire, hogy az sérti a „jó hírnevét”, akkor a jogsértés megállapítása, eljárás, bizonyítás nélkül be lehet tiltani portálokat, egész újságokat. Az Amerikai Népszava szerint a bírói intézkedés további furcsasága, hogy csupán a Tisza Párt állításai alapján hozták meg a lap betiltására vonatkozó rendelkezést. (2019-ben hasonló módon, azonnali jogvédelem keretében tiltották meg a Forbes egyik számának terjesztését is a Hell energiaital-gyártó cég tulajdonosainak, a Barabás család kérésére, majd hosszú éveken át tartó pereskedés következett, mire 2025-ben a bíróság jogerősen is a Forbesnek adott igazat.)
A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter ugyanakkor üdvözölte a lépést, ugyanis szerinte hazug propaganda terjesztéséről van szó. Magyar élesen bírálta Orbán Viktort, akit egy megszólalásban bűnözőnek nevezett, amiért a lapot Fideszhez köthető szereplők tovább terjesztik.
Támadás alá vont bíró
A Bors egyébként már az ideiglenes bírói intézkedés meghozatala előtt támadás alá vonta azt a bírót, aki később meghozta az ideiglenes intézkedést, és annak állítólagos politikai szimpátiája alapján megkérdőjelezte, hogy a Fővárosi Törvényszéktől várható-e tárgyilagos és pártatlan döntés.
A Fővárosi Törvényszék ezt közleményben utasította vissza:
„A Fővárosi Törvényszék határozottan visszautasít minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit – a nyilvánosság által nem ismert, azonosíthatatlan forrású és adattartalmú, az adatok keletkezésének és kezelésének módjáról semmiféle transzparens leírással nem bíró „listá(k)ra hivatkoz(gat)va” – elfogultsággal vádolják! Az ilyen eljárások alkalmasak arra, hogy aláássák a bíróságokba vetett közbizalmat” – írta a bíróság.
A MÚOSZ is reagált a Bors-ügyre
Tíz nappal az ideiglenes bírói intézkedés, a Bors különszámának betiltása után, december 29-én Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnöke a szervezet nevében az alábbi állásfoglalást juttatta el szerkesztőségünkhöz:
MÚOSZ-állásfoglalás: A sajtószabadság nem terjed ki a propagandistákra
Újságírók szakmai szervezete elvben nem támogathat olyan intézkedést, amellyel egy lap terjesztését tiltják be. A sajtószabadság alapjog. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy e mögé bújva újságírónak álcázott propagandisták hazugságok terjesztésével a tisztességes újságírás hitelét gátlástalanul rombolhatják.
A 4 milliós példányszámban nyomtatott Bors-különszám terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, és egyetért e döntéssel, amellyel propagandisták társadalmilag is veszélyes akcióját akarta blokkolni a bíróság.
Normál esetben a helyreigazítás az a jogi eszköz, amellyel egy cikk valóságtartalmát megkérdőjelező a bíróságon élhet. Ha a cikk írója, szerkesztője be tudja bizonyítani az írás igazát, akkor a bíróság nem ad helyt a helyreigazításnak. Ha nincs bizonyíték az állított tények valódiságára, akkor jön a korrekció.
De mi a helyzet a Bors különszáma esetében, melyet 4 millió példányban majdnem minden magyar háztartásba eljuttattak volna, és csak ezután érkezett volna be a helyreigazítási kérelem? Ha a bíróság ennek helyt ad, hogyan javították volna ki a hibát? Kinyomtattak volna egy újabb 4 milliós példányszámú lapot, amelyben bevallják, hogy hazudtak, és tételesen közlik a bíróság ítéletét? És ha a Borsnak már nem lesz több különszáma?
Ez többmilliárdos kiadás, erre egy „normál” kiadónak nincs pénze. Akkor egy pár tízezres példányszámú lapban közlik a korrekciót? Négymillió szemben a pár tízezerrel – aránytalan. Mint ahogy az okozott kár is az lett volna. Mire ez az egész procedúra lebonyolódna, már rég túl lennénk a választáson.
Rendkívüli helyzetben rendkívüli döntést hozott a bíróság. Ideiglenesen betiltotta a különszám terjesztését. A demokrácia két alapjoga ütközött: a sajtószabadság, illetve a választások tisztasága és a jó hírnévhez való jog. De valóban alapjog hazugságok és rágalmak tudatos terjesztése?
Nem, mert a sajtószabadság nem terjed ki a tények elferdítésére és az álhírek terjesztésére. Aki ilyeneket gyárt és terjeszt, az nem újságíró, hanem propagandista, akinek nem a valóság korrekt bemutatása a célja. A propagandista manipulál, a tényeket úgy hajlítja, ahogy az érdeke vagy megbízója kívánja.
A MÚOSZ, mint eddig, ezután is kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, és felhívja a figyelmet arra, hogy óriási társadalmi kárt okoznak a tudatosan terjesztett álhírek és hazugságok. A tájékoztatás és a tájékozódás joga kiterjed arra is, hogy kiderüljön: a választások közeledtével ipari méreteket öltött a hazugságok gyártása, amelyek a választók tudatos megtévesztését szolgálják, és ezzel a választói akaratot befolyásolják.
A Bors kiadója is ezt a célt szolgálta, a jobb sorsra érdemes lap manipulációs felhasználásával.
A tömeges álhírterjesztés korszakában nehéz megkülönböztetni az újságírót és a propagandistát. Bár két külön szakma, az utóbbiak gyakran újságíróként tűnnek fel a nyilvánosságban, becsapva az olvasókat és megtévesztve a tájékozódni kívánó tömegeket. A bíróság ezt most megakadályozta, ám ez csak rendkívüli, egyszeri eset lehet.
A MÚOSZ ezért arra kéri a szakma alapelveihez hű újságírókat és szerkesztőket, hogy álljanak ki a szakma hiteles gyakorlói mellett, és segítsék hozzá olvasóikat a hiteles tájékozódáshoz az álhírgyártók leleplezésével is.
Kapcsolódó tartalmaink:
Több mint 4 millió példányban terjeszthetnek a Tisza Párt lejáratására Bors-különszámot
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
