A Közszolgálati Tanács augusztus 19-i kibővített ülésén, a Tanács tagjainak és a közmédia szakszervezeti képviselőinek titkos szavazását követően Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező került ki a három legtöbb szavazatot kapó jelöltként. A három szakembert a Tanács az FKT médiaszakmai tagjelöltjeként terjesztette tovább.
Kollárt a Tiszatáj című irodalmi lap kiadója, a Tiszatáj Alapítvány jelölte az FKT tagjának. Az FKT összetételének azért van óriási jelentősége, mivel a szervezet megválaszthatja a közmédia vezérigazgatóját és felügyelőbizottsági tagjait, dönthet a könyvvizsgálóról, elfogadhatja az éves gazdálkodási tervet és a mérleget, valamint jóváhagyhat jelentős szerződéseket és hitelfelvételeket, illetve ellenőrzi a közszolgálatiság érvényesülését – vagyis voltaképpen a közmédia feletti tulajdonosi jogokat gyakorolja az állam nevében.
A kiválasztási eljárás több vitát is kiváltott. A jelöltek korábban tervezett parlamenti meghallgatását a TISZA kezdeményezésére elhalasztották, miután kilenc médiaszakmai szervezet – köztük többek között a Magyar Reklámszövetség, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – kifogásolta az eljárást.
Kollár személyével, az NKA Anyanyelvi Kultúra Kollégiumában betöltött kurátori szerepével és szakmai-intézményi kapcsolataival összefüggésben is kérdések merültek fel, amelyekről a Media1 korábbi tényfeltáró cikkében részletesen beszámolt.
A Media1 azóta további információkhoz is jutott, miután áttekintette a Kollár által vezetett Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) átláthatósági jelentéseit, a Tiszatáj Alapítvány támogatási adatait, valamint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) és más állami szervezetek nyilvános dokumentumait. Megkerestük Kollár Árpádot, a MISZJE-t, a Tiszatáj Alapítványt, a Nemzeti Kulturális Alapot és az illetékes minisztériumot, emellett több, Kollárt jól ismerő szakmabelivel is beszéltünk.
Az ügy aktualitását adja, hogy a Media1 információi szerint az Országgyűlés Művelődési Bizottsága szeptember 2-án, szerdán hallgatja meg az FKT mind a kilenc tagjelöltjét, köztük Kollár Árpádot is, a jövő hét elején pedig akár már a parlamenti szavazásra, megválasztásukra is sor kerülhet.
Kollár négy év alatt több mint 60 millió forintot kapott a MISZJE-től
A MISZJE nyilvános átláthatósági jelentései szerint Kollár Árpád 2022 és 2025 között összesen 60,007 millió forint igazgatói és rendezvényekhez kapcsolódó díjazást kapott a szervezettől.
| Év | Igazgatói díjazás | További díjazás | Összesen |
|---|---|---|---|
| 2022 | 7.760.000 Ft | 4.000.000 Ft – PesText | 11.760.000 Ft |
| 2023 | 7.760.000 Ft | 6.000.000 Ft – PesText | 13.760.000 Ft |
| 2024 | 8.432.000 Ft | 7.538.000 Ft – irodalomnépszerűsítő rendezvények | 15.970.000 Ft |
| 2025 | 9.792.000 Ft | 8.725.000 Ft – rendezvényekhez kapcsolódó megbízási és vállalkozási díjak | 18.517.000 Ft |
| Összesen | 33.744.000 Ft | 26.263.000 Ft | 60.007.000 Ft |
A fenti összegek bruttó díjazások. A 60,007 millió forint nem tartalmazza az átláthatósági jelentésekben külön feltüntetett útiköltség-térítéseket és a 2023-as otthoni munkavégzési támogatást.
A dokumentumok szerint Kollár igazgatói díjazása és a rendezvényekkel összefüggő további juttatása is emelkedett: míg 2022-ben összesen 11,76 millió, addig 2025-ben már 18,517 millió forintot kapott.
A 2022-es és 2023-as jelentés a további díjazást kifejezetten a PesTexthez kapcsolódó közreműködői díjként nevezi meg. A 2024-es jelentés viszont már általánosabban a MISZJE egyéb irodalom-népszerűsítő rendezvényein végzett tevékenységért járó díjazásról, a 2025-ös pedig rendezvényekhez kapcsolódó megbízási és vállalkozási díjakról ír. Ezért nem állítható, hogy a 2024-es és 2025-ös teljes további díjazás kizárólag a PesTexthez kötődött.
A MISZJE jelentései tehát igazolják, hogy a szervezet 2022 és 2025 között összesen bruttó 60,007 millió forint díjazást fizetett Kollár Árpádnak. A nyilvános dokumentumokból azonban nem derül ki, hogy ezt a MISZJE mely bevételi forrásaiból finanszírozta, ezért az összeg nem azonosítható automatikusan állami támogatásként.
A MISZJE azért releváns az FKT-jelölés körüli kérdések szempontjából, mert Kollár Árpád nemcsak az egyesület igazgatója és díjazott vezetője, hanem egyidejűleg tagja az NKA támogatásairól döntő Anyanyelvi Kultúra Kollégiumának is. A MISZJE pedig ennél a kollégiumnál is pályázott támogatásra, továbbá külön miniszteri támogatásban is részesült.
Bár a MISZJE-nek nincs közvetlen intézményi kapcsolata a Közszolgálati Tanáccsal, a két döntéshozói kör között azonban Erős Kinga személye kapcsolódást teremt: ő egyszerre tagja Kollárral az NKA említett kollégiumának és annak a Közszolgálati Tanácsnak, amely Kollárt az FKT tagjelöltjévé választotta. A MISZJE egyik pályázatának elbírálásakor Kollár és Erős egyaránt összeférhetetlenséget jelentett be, és egyikük sem vett részt a döntésben. Ez azért lényeges, mert miközben az NKA eljárásáról részletes tájékoztatást kaptunk, a Közszolgálati Tanács kérdésünk ellenére sem közölte, hogy Kollár kiválasztásakor miként kezelte ugyanezeket a személyi és szakmai kapcsolatokat, összefonódásokat.
Kollár az NKA támogatásokról döntő szakmai kollégiumának tagja
Kollár Árpád nem csupán a MISZJE igazgatója: az NKA hivatalos adatai szerint szakmai szervezet által delegált kurátorként tagja a Nemzeti Kulturális Alap Anyanyelvi Kultúra Kollégiumának is. Ez a testület bírálja el az anyanyelvi kultúrához és az irodalmi élethez kapcsolódó támogatási kérelmeket, és dönt állami kulturális források odaítéléséről.
Kollár NKA-s tisztsége azért lényeges, mert az általa igazgatott MISZJE, valamint az őt az FKT-be jelölő Tiszatáj Alapítvány is pályázott ennél a kollégiumnál, és támogatásban is részesült. Ez önmagában nem jelent szabálytalanságot, de felveti, hogy Kollár miként kezelte az összeférhetetlenséget, részt vett-e az érintett pályázatok előkészítésében vagy elbírálásában, illetve részesült-e közvetlenül vagy közvetve valamely támogatott program forrásaiból.
Kollár a kérdéseink többségére nem válaszolt
A Media1 többek között azt kérdezte Kollár Árpádtól:
- pontosan milyen feladatokat végzett az igazgatói munkáján felül;
- hogyan és kik állapították meg a rendezvényekhez kapcsolódó díjazását;
- milyen bevételi vagy támogatási forrásból fizették ezeket az összegeket;
- részt vett-e a MISZJE vagy a Tiszatáj állami támogatási kérelmeinek előkészítésében;
- részesült-e közvetlenül vagy közvetve valamely támogatott projekt forrásaiból;
- milyen kapcsolatban áll a Tiszatáj Alapítvánnyal és a Tiszatáj Online-nal;
- hogyan jellemezné az L. Simon Lászlóhoz fűződő szakmai kapcsolatát.
Kollár Árpád (borítóképünkön középen) a Media1 megkeresésére azt közölte:
„Kurátori tevékenységem során mindig az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően jártam el, így az Ön által említett kollégiumi döntésekben nem vettem részt.”
Majd még azt hozzátette, hogy az érintett kulturális produktumok magas színvonalon valósultak meg, amire különösen büszke, továbbá azt hangsúlyozta, hogy a MISZJE-t irodalmi szakmai szervezetek alapították, amelyek világnézeti sokszínűségét programjaik során mindig érvényesítették.
Kollár azonban a konkrét pénzügyi és intézményi kérdések többségére nem adott tételes választ. Ehelyett az FKT három médiaszakmai jelöltjének korábbi, a Media1-en már megjelent közös nyilatkozatát, valamint a HVG-nek az elmaradt bizottsági ülés után adott rövid nyilatkozatát ajánlotta figyelmünkbe. A három FKT-tagjelölt nyilatkozatában az állt:
„Összeférhetetlennek tartjuk, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetek kivegyék a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanács kezéből.”
A NER-es média összeférhetetlenségét emlegető nyilatkozat annak fényében különösen figyelemre méltó, hogy Kollár a NER éveiben több, az állami kulturális intézményrendszerhez kapcsolódó tisztséget töltött be, tagja lett az NKA támogatásokról döntő szakmai kollégiumának, és MMA-ösztöndíjat is elnyert. Az általa vezetett MISZJE és az őt jelölő Tiszatáj Alapítvány ugyancsak részesült állami kulturális támogatásokban. Ezek a körülmények is indokolttá teszik Kollár intézményi és pénzügyi kapcsolatainak átlátható bemutatását.
Személyi átfedés az NKA és a Kollárt kiválasztó Közszolgálati Tanács között
A Nemzeti Kulturális Alap és a Közszolgálati Tanács két különálló intézmény, döntéshozói körük között azonban dokumentált személyi és szakmai átfedés található.
Erős Kinga az Írott Szó Alapítvány delegáltjaként tagja a Közszolgálati Tanácsnak, vagyis annak a testületnek, amely Kollár Árpádot kiválasztotta az FKT három médiaszakmai tagjelöltjének egyikeként. Az NKA jelenlegi hivatalos névsora szerint ugyanakkor Erős Kinga és Kollár Árpád egyaránt szakmai szervezet által delegált tagja az Anyanyelvi Kultúra Kollégiumának.
Van további szervezeti kapcsolódás is: Erős Kinga a Magyar Írószövetség elnöke, Kollár Árpád pedig a szervezet választmányának tagja. Erős tehát nemcsak az NKA-kollégiumban dolgozik együtt Kollárral, hanem annak az írószervezetnek is a vezetője, amelynek Kollár választmányi tagja.
A kapcsolat azért különösen érdekes, mert az NKA 2026. július 23-i döntésénél Kollár és Erős egyaránt összeférhetetlenséget jelentett be a MISZJE pályázatánál, és egyikük sem vett részt annak elbírálásában.
A Közszolgálati Tanács által utóbb közzétett videófelvételből megállapítható, hogy Erős Kinga jelen volt az augusztus 19-i, az FKT médiaszakmai tagjelöltjeinek kiválasztására irányuló ülésen, és több jelöltnek kérdéseket is feltett. Kollár Árpád meghallgatásán azonban nem szólalt meg, és a felvételen nem hangzott el tőle a Kollárhoz fűződő NKA-s és írószövetségi kapcsolataira vonatkozó összeférhetetlenségi vagy kapcsolati nyilatkozat.
(Alább a videó Kollár Árpád meghallgatásától indul.)
A közzétett videó kizárólag a nyilvános meghallgatást dokumentálja; a későbbi zárt, titkos szavazás nem szerepel a felvételen. A Közszolgálati Tanács eredményközlésében is csupán a három legtöbb szavazatot kapó jelölt nevét közölte. Az egyes jelöltek szavazatszámát, a teljes sorrendet és a ténylegesen szavazók névsorát nem hozta nyilvánosságra. Az augusztus 19-i ülés külön jegyzőkönyve a Tanács ülésarchívumában sem érhető el jelenleg. Emiatt a nyilvános forrásokból nem ellenőrizhető, hogy Erős Kinga részt vett-e a Kollárról szóló titkos szavazásban, illetve hogy a Tanács miként kezelte a köztük fennálló NKA-s és írószövetségi kapcsolatokat.
A Media1 korábban külön is megkérdezte e-mailben a Közszolgálati Tanácstól, hogy Erős Kinga tett-e kapcsolati vagy összeférhetetlenségi nyilatkozatot, felmerült-e a kizárása, valamint részt vett-e a Kollár jelöltségéről szóló titkos szavazásban. Ezekre a kérdésekre cikkünk megjelenéséig sem érkezett érdemi válasz.
Fontos hozzátenni, hogy a személyi és intézményi kapcsolatok önmagukban nem bizonyítják, hogy Erős Kinga befolyásolta volna a Kollárról szóló döntést, vagy hogy bármelyikük szabálytalanságot követett volna el. A közzétett felvétel alapján Erős meghallgatási jelenléte és aktivitása ellenőrizhető, a Kollárra vonatkozó titkos szavazásban való esetleges részvétele és az összeférhetetlenségi kérdés tanácsi kezelése azonban a válasz, a részletes eredmények és az ülési jegyzőkönyv, azaz a transzparencia hiányában továbbra sem rekonstruálható.
Az NKA-s pályázatoknál dokumentálták: Kollár kiment a teremből és nem szavazott
Az NKA-pályázatok elbírálása a Közszolgálati Tanács FKT-jelölési eljárásától különálló folyamat volt. Az összeférhetetlenség kezeléséről azonban ebben az esetben – a Közszolgálati Tanács eljárásával ellentétben – részletes tájékoztatást kaptunk.
A Nemzeti Kulturális Alap a Media1 kérdéseire ismertette, mi történt az Anyanyelvi Kultúra Kollégiumának 2026. július 23-i bírálati ülésén, amikor a Kollár által vezetett MISZJE és az őt az FKT-be jelölő Tiszatáj Alapítvány pályázatáról is döntöttek.
Az NKA szerint Kollár részt vett az ülésen, de előzetesen bejelentette összeférhetetlenségét a MISZJE és a Tiszatáj Alapítvány pályázatainál. Az érintett kérelmek tárgyalásakor Kollár:
- nem vett részt az értékelésben;
- nem tartózkodott a teremben;
- nem szavazott;
- kizárását a jegyzőkönyvben is rögzítették.
A MISZJE kérelménél Kollár Árpád mellett Erős Kinga is összeférhetetlenséget jelentett be. A pályázat a fennmaradó kurátoroktól nyolc igen szavazatot kapott. A Tiszatáj kérelménél Kollár volt az egyetlen kizárt kurátor; a támogatást kilenc igen szavazattal ítélték meg.
Az NKA nyilvános döntési listája szerint a MISZJE 15 millió forintot kapott kortárs irodalmi programokra, míg a Tiszatáj Alapítvány könyvkiadási programját 6 millió forinttal támogatták.
Az NKA válasza tehát nem támasztotta alá azt a feltételezést, hogy Kollár részt vett volna a hozzá vagy az őt jelölő szervezethez kapcsolódó pályázatok elbírálásában. A támogatási döntésben való részvétel és a pályázatok esetleges előkészítése azonban két külön kérdés: utóbbira sem Kollártól, sem a MISZJE-től, sem a Tiszatájtól nem kaptunk egyértelmű választ.
Az NKA azt is közölte, hogy a MISZJE és a Tiszatáj korábbi pályázatainál ugyanezt az összeférhetetlenségi eljárást alkalmazták. Az viszont továbbra is kérdés, hogy vajon a Közszolgálati Testület esetén ezt megtették-e.
A Kollárt az FKT-be jelölő Tiszatáj öt év alatt 120,547 millió forintot kapott az NKA-tól
A kormány civil szervezetek támogatásait összesítő adatbázisa szerint a Kollárt az FKT-be jelölő Tiszatáj Alapítvány 2022 és 2026 között összesen 120,547 millió forint NKA-támogatásban részesült.
Az adatbázisban az évszám a pályázati kiírás évét jelenti, nem feltétlenül a támogatás kifizetésének időpontját.
| Év | NKA-támogatás |
|---|---|
| 2022 | 12 860 000 Ft |
| 2023 | 16 750 000 Ft |
| 2024 | 32 337 000 Ft |
| 2025 | 26 000 000 Ft |
| 2026 | 32 600 000 Ft |
| Összesen | 120 547 000 Ft |
A 2026-os 32,6 millió forintos összegbe tartozik az a 6 millió forintos könyvkiadási támogatás is, amelynek elbírálásából Kollár – az NKA Media1-nek küldött válasza szerint – kizárta magát.
Hász Róbert, a Tiszatáj Alapítvány kuratóriumának elnöke azt közölte a Media1.hu-val, hogy szervezetük 1990 óta működik, és az NKA már jóval Kollár Árpád megjelenése előtt a Tiszatáj egyik fő támogatója volt. Szerinte az elnyert összegek nem kirívóak a hasonló irodalmi folyóiratok támogatásához képest.
Hász azt is írta:
„Kollár Árpád nem tagja a kuratóriumnak, sem a könyvkiadásban nem vesz részt.”
A kuratóriumi elnök közölte, hogy a Tiszatáj könyvkiadási programja 2000 óta működik, eddig mintegy kétszáz kötetet jelentettek meg, a most elnyert 6 millió forintból pedig öt-hat könyv kiadását tervezik.
A válasz ugyanakkor csak a kuratóriumi tagságra és a könyvkiadásra tért ki. Az MMA jelenleg elérhető hivatalos szakmai adatlapja Kollárt a Tiszatáj Online szerkesztőjeként tünteti fel.
Kollár kérdésünkre nem adott érdemi választ arra, hogy jelenleg is végez-e munkát a Tiszatájnak, részesül-e onnan díjazásban, illetve volt-e szerepe a laphoz vagy az alapítványhoz kapcsolódó támogatási kérelmek előkészítésében, de a tiszataj.hu impresszuma szerint Kollár szerkesztője a lap internetes oldalának.
A Tiszatáj 120,547 millió forintos NKA-támogatása önmagában nem bizonyít szabálytalanságot, és nincs adat arra sem, hogy ezekről a támogatásokról Kollár Árpád személyesen döntött volna.
Nem világos, milyen jogcímen jelölhetett a Tiszatáj Alapítvány
A Tiszatáj Online működése egy további eljárási kérdést is felvet. A Közszolgálati Tanács nyilvános felhívása szerint FKT-jelölésre a Magyarországon nyilvántartásba vett, országos médiaszakmai szervezetek jogosultak. Ebbe a körbe az olyan országos civil szervezetek tartozhatnak, amelyeknek tagjai ténylegesen médiatartalom-előállítással foglalkoznak, továbbá a médiaoktatás és -tudomány területén működő országos szakmai szervezetek, valamint a médiaipari országos szervezetek.
A felhívás külön hangsúlyozza, hogy a médiaoktatási, médiatudományi és médiaipari kategóriában nem egyes intézmények vagy cégek jelölhetnek, hanem az általuk alkotott szervezetek. A Tiszatáj Alapítvány ugyanakkor alapítványként jogi értelemben nem rendelkezik tagokkal, és ha maga kapcsolódik a nyomtatott és online Tiszatáj kiadásához, attól a felhívás szövege alapján még nem válik automatikusan országos médiaszakmai ernyőszervezetté.
Ezért nem világos, hogy a Közszolgálati Tanács a felhívás mely kategóriája alapján fogadta be a Tiszatáj Alapítvány jelölését. Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos korábban azt írta, szerinte az alapítványi jogi forma önmagában nem ellentétes a médiatörvénnyel, mivel a jogszabály nem határozza meg a jelölő szervezetek kötelező jogi formáját. Ez azonban önmagában nem ad választ arra, hogy a Tiszatáj Alapítvány milyen alapon minősült országos médiaszakmai szervezetnek.
A jelölés befogadásával kapcsolatban a Közszolgálati Tanács nyilvánosan mindeddig nem részletezte, hogy a Tiszatáj Alapítvány jelölési jogosultságát pontosan mely, a felhívásban szereplő kategória és milyen benyújtott dokumentumok alapján állapította meg. A Media1 ezzel kapcsolatos kérdéseire sem válaszoltak.
Húszmilliós miniszteri támogatást kapott a MISZJE a PesTextre
Az NKA 2025. júliusi, augusztus 4-én közzétett támogatási listája szerint a MISZJE a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál 2025–2026-os megvalósítására 20 millió forintos miniszteri támogatásban részesült. A 447108/00722 pályázati számú támogatás döntéshozójaként az NKA Hankó Balázst, az akkori kulturális és innovációs minisztert tüntette fel.
Ezt nem az Anyanyelvi Kultúra Kollégiuma ítélte oda, hanem miniszteri támogatásról volt szó. Azt tehát nem lehet állítani, hogy Kollár az NKA-kollégium tagjaként saját szervezetének adta volna ezt a pénzt.
A Media1 a kulturális ügyekért jelenleg felelős Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumtól (TKKM) megkérdezte, a birtokukban lévő dokumentumok alapján milyen szakmai szempontok és dokumentumok alapján született meg 2025-ben a támogatási döntés, pontosan milyen költségekre használható fel az összeg, valamint részesülhetett-e belőle közvetlenül vagy közvetve Kollár Árpád.
Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos jelezte, hogy továbbította kérdéseinket az illetékeseknek, érdemi minisztériumi válasz azonban cikkünk megjelenéséig, több nap elteltével sem érkezett ezzel kapcsolatban, és a minisztériumi sajtóosztály sem válaszolt.
A MISZJE a határidőt kifogásolta, de érdemben nem válaszolt
A Media1 augusztus 27-én kereste meg a MISZJE-t. Mészáros Sándor, a szervezet elnöke válaszolt levelünkre, de azt közölte, hogy az eredetileg rendelkezésükre álló kétórás határidőt nem tartják elegendőnek tizenkét kérdés megválaszolásához és több dokumentum megküldéséhez.
Ezután több mint 30 órával meghosszabbítottuk a válaszadási határidőt, majd augusztus 28-án ismét jeleztük, hogy továbbra is várjuk álláspontjukat. A MISZJE azonban szeptember 1-jéig, jelen cikkünk élesítéséig sem válaszolt érdemben a Kollár Árpád díjazására, annak finanszírozására, a pályázatok előkészítésére, valamint az esetleges állami támogatások felhasználására vonatkozó kérdéseinkre.
A MISZJE fő tevékenysége a nyilvános könyvtári kölcsönzések után járó szerzői jogdíjak kezelése, emellett irodalmi és kulturális programokat is szervez.
Az állami forrásból, az Országos Széchényi Könyvtáron keresztül érkező, nyilvános haszonkölcsönzéshez kapcsolódó összegek nem azonosak a MISZJE-nek megítélt egyedi kulturális támogatásokkal.
Hároméves, összesen 7,2 millió forintos MMA-ösztöndíjat is elnyert
Kollár Árpád a Magyar Művészeti Akadémia 2024–2027-es művészeti ösztöndíjprogramjának nyertese is.
Az MMA pályázati felhívása szerint az ösztöndíj havi bruttó 200 ezer forintot biztosít három éven keresztül, így annak teljes összege bruttó 7,2 millió forint.
Az ösztöndíjas időszak 2024. szeptember 1-jétől 2027. augusztus 31-ig tart, vagyis a 7,2 millió forint a teljes hároméves időszakra megítélt bruttó összeg, nem pedig a cikk megjelenéséig már folyósított támogatás.
Az MMA-ösztöndíj elnyerése önmagában nem jelent összeférhetetlenséget vagy szabálytalanságot: ez egy külön művészeti pályázat eredménye.
Az adat azért lehet mégis közérdekű, mert az FKT jelentős állami vagyonnal gazdálkodó, a közmédia feletti tulajdonosi jogokat gyakorló testület lesz, ezért a jelöltek állami intézményekkel fennálló szakmai és pénzügyi kapcsolatai is a nyilvános vita részét képezhetik.
Több dokumentált szakmai kapcsolódási pont L. Simon Lászlóhoz
A kulturális szférából többen L. Simon László szakmai kapcsolatrendszeréhez sorolják Kollár Árpádot. Ez persze önmagában vélemény, és nem bizonyít politikai vagy függőségi viszonyt, dedokumentált szakmai és intézményi kapcsolódási pont azonban valóban van közöttük.
L. Simon László társaival 1998-ban alapította a Fiatal Írók Szövetségét (FISZ), és ő volt a szervezet első elnöke. Kollár Árpádot 2010-ben választották meg ugyanezen szervezet elnökének. A két korábbi FISZ-elnök később is több közös szakmai rendezvényen szerepelt.
L. Simon a MISZJE egyik alapítója, és 2009 júniusa és 2010 júniusa között a szervezet elnöke volt. Kollár 2012 és 2014 között ugyancsak a MISZJE elnöki tisztségét töltötte be, jelenleg pedig az egyesület igazgatója. Az egymást követő tisztségeket a közös jogkezelőkről vezetett hivatalos SZTNH-adatbázis is tartalmazza.
Dokumentált az is, hogy Kollár 2009-ben elnyerte a Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíjat. A Petőfi Irodalmi Múzeum eredményközlése szerint a többtagú bírálóbizottság egyik tagja L. Simon László volt. Kollár egyike volt az abban az évben támogatott tizenhárom pályázónak, ezért ebből önmagában nem következik részrehajlás.
Amikor 2012-ben L. Simon az NKA Bizottságának elnöke volt, Kollár bekerült az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiumába. Kollárt azonban a nyilvános adatok szerint szakmai szervezetek delegálták, tehát nem állítható, hogy személyesen L. Simon nevezte volna ki.
Kollár és L. Simon egyaránt szerepel a Szerzői Jogi Szakértő Testület irodalmi művekkel foglalkozó szakértőinek hivatalos névsorában is.
Mindezek valós és közérdekű szakmai kapcsolódások, de önmagukban persze nem bizonyítanak jogsértést, politikai alárendeltséget vagy azt, hogy Kollár L. Simon közbenjárásával jutott volna támogatásokhoz.
Ezért megkérdeztük Kollártól, hogyan jellemezné kapcsolatukat, illetve játszott-e L. Simon bármilyen szerepet szakmai tisztségeinek vagy megbízásainak megszerzésében. Sajnos Kollár az L. Simon Lászlóhoz fűződő szakmai kapcsolatát érintő kérdéseinkre nem válaszolt.
Fontos kérdések maradtak megválaszolatlanul
A Media1 által megismert dokumentumok és válaszok alapján nincs bizonyíték arra, hogy Kollár Árpád megsértette volna az NKA összeférhetetlenségi szabályait. Az NKA tájékoztatása szerint az érintett pályázatok tárgyalásakor elhagyta a termet, és nem vett részt sem az értékelésben, sem a szavazásban.
A MISZJE-től négy év alatt kapott 60,007 millió forintos bruttó díjazás, az őt jelölő Tiszatáj 120,547 millió forintos NKA-támogatása és Kollár 7,2 millió forintos, három évre megítélt MMA-ösztöndíja egyaránt nyilvánosan feltüntetett adat. A MISZJE emellett 20 millió forintos miniszteri támogatást kapott a PesText megvalósítására. Ezek az adatok önmagukban nem bizonyítanak jogsértést vagy szabálytalanságot.
Nem derült ki azonban, hogy Kollár a különböző állami támogatásokból megvalósuló programok és pályázatok előkészítésében milyen szerepet játszott, a rendezvényekhez kapcsolódó díjazásai milyen konkrét feladatokra vonatkoztak, és ezeket milyen forrásokból finanszírozta a MISZJE. Arra sem adott érdemi választ, hogy jelenleg milyen kapcsolatban áll a Tiszatájjal, illetve hogyan jellemezné L. Simon Lászlóhoz fűződő szakmai kapcsolatát.
A Közszolgálati Tanács videófelvétele alapján Erős Kinga jelen volt a jelöltek meghallgatásán és több jelöltnek kérdéseket tett fel, Kollár meghallgatásán azonban nem szólalt meg, és a felvételen nem tett nyilvános kapcsolati vagy összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Mivel a Tanács a titkos szavazás részletes eredményeit nem közölte, az augusztus 19-i ülés külön jegyzőkönyve pedig jelenleg nem érhető el, továbbra sem tisztázott, hogy Erős részt vett-e a Kollárról szóló szavazásban, illetve a Tanács miként kezelte kettejük NKA-s, írószövetségi és egyéb szakmai kapcsolódásait.
E kérdések tisztázása különösen azért lenne fontos, mert Kollár Árpád olyan testület tagja lehet, amely hosszú évekre meghatározhatja a magyar közmédia működését, és jelentős gazdálkodási, stratégiai és tulajdonosi jogköröket gyakorol majd.
A TISZA által megnevezett jelöltekről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
A három médiaszakmai jelölt kiválasztását övező vitáról és az eljárással kapcsolatos kifogásokról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk. A jelöltválasztással kapcsolatos anomáliák miatt az alapvető jogok biztosához is beadvány érkezett.
Megszólalt Grósz Judit az FKT-botrányról: a miniszteri biztos védelmébe vette a vitatott eljárást
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
