Több kulcsfontosságú állami intézmény vezetője is pozitív választ adott a Szuverenitásvédelmi Hivatal megkereséseire, amelyekben a hivatal a megkeresett szervezetekhez információgyűjtésre vonatkozó kérésekkel fordult – derül ki a szervezetek közötti üzenetváltásokból, amelyeket az Átlátszó perelt ki és tett közzé hétfőn.
A felkérést üdvözlő választ küldött a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak (SZH) a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az adatvédelmi hatóság, valamint a médiahatóság is. Az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy köztük és a Szuverenitásvédelmi Hivatal között is megindult az „együttműködés” kialakítása – írja a lap.
Épül napjaink ÁVH-jának „besúgó hálózata”
Az Átlátszó szerint a kérések túlterjeszkedni látszanak a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényi felhatalmazásán, amely csak konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak. Több levélben a hivatal arra kérte a megkeresett intézményeket, hogy a saját területükön folyamatosan gyűjtsék „a szuverenitást sértő vagy veszélyeztető” tevékenységekkel kapcsolatos információkat, és ezeket adják át az SZH-nak.
Az SZH működését megalapozó törvény nem hatalmazza fel a szervezetet banktitok megismerésére. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) küldött több kérés mégis azt célozza, hogy a hivatal „a szuverenitásvédelmi törvény szempontjából megalkotott” kimutatásokat kapjon magánszemélyek és cégek bankszámlájára érkező utalásokról.
A könyvvizsgálói kamara arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy nem tervezi teljesíteni az SZH kéréseit. Korábban nyilvánosságra került, hogy az ügyvédi kamara is megtagadta az ügyvédi titoktartást sértő kérések teljesítését.
Az SZH és az érintett intézmények közötti levelezést az Átlátszó peres úton szerezte meg, miután a hivatal megtagadta a tárgyban benyújtott közérdekű adatigénylés teljesítését.
Hat megkeresésből négyre pozitív választ kapott a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Az idén februártól működő SZH elnöke Lánczi Tamás idén március végén összesen hat állami szerv és köztestület vezetőjének küldött levelet. Lánczi minden egyes üzenetben konkrét kéréseket fogalmazott meg a szervezetek felé. Több esetben a kérések között szerepelt, hogy végezzenek folyamatos „szuverenitásvédelmi” információgyűjtést, és a begyűjtött adatokat küldjék meg a hivatalnak.
A hat megkeresést, valamint négy szervezet válaszát az Átlátszó megszerezte. A másik két szervezetet az Átlátszó megkérdezte arról, hogy milyen értelemben reagáltak Lánczi levelére. A hat együttműködési felhívás közül eddig kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) elnökével folytatott levélváltás volt mindeddig ismert a nyilvánosság előtt.
Négy megkeresett állami szerv – az MNB, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – lényegében pozitívan válaszolt a megkeresésre, illetve megkezdte az együttműködés „kereteinek kialakítását”.
A MÜK és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) az ügyvédek és a könyvvizsgálók törvényben foglalt titoktartási kötelezettségére hivatkozva lényegében visszautasította a kéréseket.
MNB: információk bankszámlákról
A Magyar Nemzeti Bankhoz – amely jegybanki funkciója mellett a kereskedelmi banki szektor felett piacfelügyeleti szerepet is ellát – Lánczi négy kérést intézett. Először, hogy illesszék a kereskedelmi „bankok egyedi IT infrastruktúrájához és ügymenetéhez” azt, ahogy az SZH jövőbeni kéréseik hozzájuk befutnak.
Másodszor, hogy „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”. Harmadszor, hogy az SZH kapjon ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad-hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”.
Az SZH negyedik kérése az volt, hogy mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”.
Az MNB megköszönte a megkeresést és együttműködési megállapodást javasolt
Matolcsy György, a központi bank elnöke április végén kelt válaszában megköszönte a megkeresést, és az együttműködés „konkrét elemeinek kidolgozása érdekében” Farkas Ákoshoz, az MNB felügyeleti koordinációs igazgatójához irányította az SZH-t.
Az MNB elnökének válaszlevelében utalt arra, hogy együttműködési megállapodás fog létrejönni a két szervezet között. Farkast és a központi bank felügyeleti sajtóosztályát e-mailben kérdezte az Átlátszó arról, hogy milyen eljárásrend mellett férhet hozzá a Szuverenitásvédelmi Hivatal a kereskedelmi banki ügyfelek számlatörténetéhez. Válasz nem érkezett.
NAIH: adatgyűjtés és tájékoztatás
Lánczi három kéréssel fordult Péterfalvi Attilához, az adatvédelmi hatóság elnökéhez. Először, hogy „a NAIH-hoz érkező, a szuverenitását sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” bejelentéseket „haladéktalanul” továbbítsák a hivatalnak. Másodszor, hogy „a NAIH megkeresésre tájékoztassa a Hivatalt az általa indított vizsgálatokról”.
A harmadik kérés az volt, hogy a NAIH jelöljön ki egy kapcsolattartót, akinek „hatáskörébe tartozik a szuverenitás védelemmel kapcsolatos adatok gyűjtése és az arról történő tájékoztatás”.
A NAIH elnöke válaszlevelében megköszönte a megkeresést, és belegyezett mindhárom kérésbe – azzal, hogy a hivatalnak megküldött beadványokban anonimizálni fogják a személyes adatokat.
Az „együttműködés jegyében” Péterfalvi két, adatvédelmi szempontból aggályos, külföldi hátterű, de magyar nyelven is működő petíciós szájtot is az SZH figyelmébe ajánlott a válaszlevelében: a finn Petitions24 Oy által működtetett peticiok.com-ot, valamint a petíciós online eszközt is működtető amerikai Action Networköt. Az Action Network eszközeit több magyar ellenzéki szereplő is használja, a szájt már korábban a Fidesz-szövetséges média célkeresztjébe került.
Az Átlátszó érdekesnek találja, hogy Péterfalvi levele nem tett említést a szintén külföldi hátterű CitizenGO petíciós szájtról, amelynek az adatkezelési gyakorlatával szemben korábban szintén kérdőjelek merültek fel. A CitizenGO indulásához korábban Konstantin Malofejev orosz oligarcha adományozott jelentős összeget, a petíciós szájt magyar csapatát pedig a kormánypártokhoz fűzik szálak az Átlátszó szerint.
NAV: szuverenitásvédelmi hírszerzés
Lánczi az adóhatóságtól azt kérte, hogy a NAV mostantól dokumentálja az „operatív elemző-értékelő” (azaz a bűnügyi, fedett hírszerzési) tevékenysége során észlelt, „szuverenitást sértő vagy veszélyeztető tevékenységekkel kapcsolatos” információkat, és ezeket haladéktalanul adja át a „társzervek” részére.
A válaszlevelet az Átlászó nem ismeri, de az Átlátszó Vágújhelyi Ferenc NAV-elnöknek címzett kérdésére a NAV-tól azt a választ kapta, hogy „a Szuverenitásvédelmi Hivatal által kezdeményezett együttműködés kialakítása jelenleg a két szervezet között folyamatban van.”
Médiahatóság: elemzések, bejelentések
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot elnöklő Koltay Andrástól azt kérte Lánczi, hogy az NMHH műsorfigyelő és -elemző főosztálya készítsen elemzéseket „a nemzeti szuverenitást sértő tartalmak megjelenéséről”, a hatóság pedig állítson fel egy olyan rendszert, ahol lakossági bejelentéseket fogadnak az ilyen tartalmakról. Ezeket az elemzéseket és bejelentéseket pedig „haladéktalanul” küldjék el az SZH-nak. Lánczi ezen felül azt is kérte, hogy az NMHH-nál legyen felelőse a szuverenitásvédelmi adatok gyűjtésének és továbbításának, valamint egészítsék ki a hatóság szabályzatait a „szuverenitás védelmét elősegítő szakmai és fegyelmi szabályokról”.
Könyvvizsgálók: nem támogatják
A Magyar Könyvvizsgálói Kamarától Lánczi egyebek mellett azt kérte, hogy „a könyvvizsgálói tevékenység végzése során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás” jusson a Szuverenitásvédelmi Hivatal tudomására.
Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást a könyvvizsgálóknak „az információk bejelentésére vonatkozóan”, egészítse ki a szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatokról és felelősségekről” szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót a kamara minden megyei szervezeténél.
Ezek a kérések megegyeznek azokkal, amelyeket Lánczi az ügyvédi kamara részére küldött, és amelyeknek a nagyját a MÜK az ügyvédek titoktartási kötelezettségére hivatkozva visszautasította.
A könyvvizsgálói kamara válaszát az Átlátszó nem ismeri. Az Átlátszó Pál Tibor MKVK-elnöknek címzett kérdésére azt a választ kapta, hogy a törvény „abszolút titoktartási kötelezettséget ír elő a könyvvizsgálók részére, melynek esetleges – szuverenitásvédelemmel kapcsolatos – kiegészítéséhez (amelyet egyébként az MKVK nem támogat) a Pénzügyminisztérium egyetértése szükséges.”
„Tekintettel az SZH megkeresésének tapogatózó és általános jellegére, valamint arra, hogy a 2024 április végén megküldött MKVK válaszlevélre a mai napig semminemű reakció nem érkezett, konkrétumok hiányában a kamarai tagság/nyilvánosság tájékoztatását nem tartottuk időszerűnek” – írta a kamara.
Túlterjeszkedés
Az Átlátszó cikkében hangot ad annak a kritikájának, hogy a Lánczi Tamás leveleiben megfogalmazott kérések szerintük túlterjeszkedni látszanak az SZH törvényi felhatalmazásán, ami egyrészt konkrét vizsgálatok esetében kötelezi az állami szerveket arra, hogy tájékoztatást adjanak a hivatalnak, másfelől lehetőséget ad az SZH-nak arra, hogy „más állami szervekkel és nem állami szervekkel megállapodást köthet a feladatai ellátáshoz szükséges tájékoztatás nyújtása érdekében”. A törvény azonban nem rendelkezik olyanról, hogy állami szerveknek pontosan az SZH kérései szerint kellene folyamatos információgyűjtést végezniük – emelte ki a lap..
Az ügyvédi és könyvvizsgálói kamarák válaszaiból az derül ki, hogy legalább ez a két köztestület Lánczi kéréseinek nagy részét nem vélte törvényesen teljesíthetőnek.
Nemzetközi tiltakozás, uniós kötelezettségszegési eljárás
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt a 2023 decemberében elfogadott „szuverenitásvédelmi” törvénycsomaggal hozta létre a fideszes többségű Országgyűlés „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében”. A szervezet első elnöke Lánczi Tamás politikai elemző, aki korábban a Fidesz parlamenti frakciójánál dolgozott, valamint annak a Figyelőnek is a főszerkesztője volt, mely a bíróság által törvénysértőnek minősített listát is publikálta az úgynevezett „Soros-zsoldosokról”.
A törvényt magyar civil szervezetek elfogadása előtt és után is kritizálták. A Társaság a Szabadságjogokért állásfoglalása szerint a törvény szövege „szándékosan pontatlan és tele van tágan értelmezhető parttalan fogalmakkal”, amikre hivatkozva az új hivatal „bármilyen érzékeny adatot megismerhet és lemásolhat”.
Idén februárban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Orbán-kormánnyal szemben, mivel szerintük a szuverenitásvédelmi törvény európai uniós alapjogokat sért.
Perelni kellett, hogy megismerhessék a „besúgó” hálózat építésének folyamatát
Idén május 17-én, az ügyvédi kamarának küldött kérések elutasítását követően került nyilvánosságra, hogy az SZH több más állami szervet és köztestületet is adatgyűjtési „együttműködéseket” célzó kérésekkel keresett meg. Az SZH ekkor közleményben arról írt, hogy a „megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ” kaptak, és az együttműködéseket megkezdték.
Az Átlátszó ezen a napon beadott közadatigénylésében az SZH együttműködést célzó levelezéseit, illetve a létrejött (bármilyen) megállapodásokat és szerződéseket kérte a hivataltól.
Miután a hivatal megtagadta az adatigénylés teljesítését, az Átlátszó sikeresen perelte az SZH-t a dokumentumokért. Az ítéletet követően kiadott iratok között a levelezések, és egyes, az együttműködési kérésekhez nem kapcsolódó szerződések találhatóak.
Az Átlátszó birtokába került iratok legalább egy ponton valószínűleg hiányosak: miközben a bíróság a május 16-tal bezárólag rendelkezésre álló dokumentumokat rendelte kiadni, az Átlátszónak elküldött iratok között nem található meg az MKVK válaszlevele. Ezt a levelet a könyvvizsgálói kamara tájékoztatása szerint „április végén” postázták. Az Átlátszónak így nincsenek ismeretei arról, hogy létrejöttek-e írásos megállapodások az együttműködésekről, és hogy ezeknek mi a tartalmuk.
Az Átlátszó által kiperelt dokumentumokat teljes terjedelemben itt lehet elérni pdf-ben.
A per után vizsgálat indult az Átlátszó ellen, amelynek vegzálásával azóta sem hagyott fel Lánczi és csapata
Mint arról a Media1 is beszámolt már, Magyarországon elsőként a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen indított „egyedi, átfogó” vizsgálatot a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A vizsgálat megindításáról június végén tájékoztatták az oknyomozó műhelyt.
A megkeresésre adott válaszban a portál szerkesztősége jogi érvekkel cáfolta, hogy válaszadási kötelezettségük lenne a feltett kérdésekre. A hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” ugyanis a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet.
A válaszlevelük után augusztus elején ismételt felszólítást (PDF) kaptak, amelyben a „szuverenitásvédők” azt írják, hogy a választói akarat értelmezésére vonatkozó okfejtés szerintük „téves jogszabályi hivatkozáson, és az abból levont hibás következtetésen alapul”. Az Átlátszó mindenesetre tartja magát a levelében foglaltakhoz, és továbbra sem működik együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal.
**
A Szuverenitásvédelmi Hivatal és az állami intézmények közötti levelezésről beszélgettünk Sarkadi Nagy Mártonnal, az Átlátszó újságíróval a Media1 podcast- és rádióműsorában, amit itt hallgathatnak meg.
Bodoky Tamás: „Nem akarunk emigráns újságírók lenni!” – interjú az Átlátszó főszerkesztőjével
A The Guardian az Orbán-kormány médiumok elleni putyini módszereiről ír
Megtagadta az Átlátszó napjaink ÁVH-jával, a Szuverenitásvédelmi Hivatallal az együttműködést
Szuverenitásvédelmi Hivatal a 444-nek: A médiát nem, az önök tevékenységét tartom veszélyesnek
MÚOSZ: „Békemisszióban háború indult a független sajtó ellen”
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
