fbpx
Álhír, fake news, valótlanság, dezinformáció.

Élesedik az álhírek elleni küzdelem, érdekes statisztikák érkeztek

Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Mint azt az NMHH a Media1-nek megküldött közleményében hangsúlyozta, a körvonalazódó uniós szabályozás mellett az is elkerülhetetlen, hogy az emberek maguk is tegyenek a tudatosabb tartalomfogyasztásért.

„Bill Gates szétosztja vagyonát az erről szóló hírt továbbküldők/megosztók között. Emberevő óriáspókok üldözik a katonákat Irakban. Aki elég régóta használ internetet, valószínűleg találkozott már az ezekről szóló lánclevelekkel, közösségimédia-posztokkal. Az álhírek műfaja azóta már szinte önálló iparággá vált és egyre nagyobb tömegben, tudatos stratégiákkal terjesztve ömlenek az internethasználókra” – fogalmazott a médiahatóság.

5 jellemző ismertetőjegy segíthet felismerni az álhíreket

Mint a legtöbb álhír, a fenti két példa is magán hordja a fake news öt legjellemzőbb ismertetőjegyét:

  1. közismert személyből vagy eseményből indul ki (Bill Gates, iraki háború);
  2. közérdeklődésre tart számot;
  3. erős érzelmeket generál (pénz iránti vágy, pókoktól való félelem);
  4. szaknyelvnek maszkírozott stílusban szólal meg;
  5. látszólag tudományos tekintélyekre hivatkozik.

Ha mindez együtt van, jó eséllyel számos megosztásra, kattintásra, hozzászólásra tarthat számot az adott hír vagy hirdetés. A fenti mechanizmus a COVID-járvány alatt ért el az (eddigi) csúcsára. Az NMHH közleménye szerint ez nem csoda, ugyanis minden együtt volt, ami termékeny talajt adhat a dezinformációnak: a járvány közös tapasztalata, az információéhség, a kollektív félelem, ráadásul mindezt bezárkózva, az internetet fürkészve élték át az emberek.

Alhírek, fake news, valótlanságok.
Fotó: stock / Depositphotos

A járványról szóló félretájékoztatás-dömping volt a témája annak az átfogó uniós felmérésnek is, amelynek az utolsó fejezetét június elején publikálta az Európai Bizottság.

A jelentések azon platformok álhírellenes intézkedéseit vizsgálják, amelyek aláírták a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet.

Ezek a cégek: a Google, a Meta, a Microsoft, a Twitter és a TikTok. A kódex eredetileg 2018-ban született meg, de 2021 májusában az Európai Bizottság a továbbfejlesztésére tett javaslatokat, annak érdekében, hogy a platformok erősebb eszközöket kapjanak a dezinformáció elleni küzdelemhez.

„A megerősített kódex és az elfogadás előtt álló digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) együtt kiszámíthatóbb, szilárdabb keretet nyújt a káros tartalmak elleni fellépéshez”

– nyilatkozta Věra Jourová és Thierry Breton uniós biztos.

Magyar részletek is kiderültek

A platformok moderációs intézkedéseinek március-áprilisi statisztikájából kiderül:

a Google csak Magyarországon közel negyvenezer hirdetést távolított el a kódex alapján (globálisan több mint 33 milliót), a Microsoft is több mint 9 millió ilyen hirdetést törölt két hónap alatt. Facebook-tartalomból 78 ezret, Instagram-posztból közel tízezret távolított el a Meta, míg a Twitter 6.700 bejegyzést és 527 fiókot függesztett fel.

A platformok által a jelentéstételi időszakban végrehajtott Covid-specifikus intézkedések

A jelentésekben azonban minden cég hangsúlyozta: a tartalmak, profilok és hirdetések felülvizsgálata csak egy részét képezi a Coviddal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelmükben. Emellett hivatalos, ellenőrzött tájékoztató felületeket hoztak létre mint például a Microsoft közösségi oldalán, a LinkedInen, együttműködtek tényellenőrző szervezetekkel mint a Meta, vagy a Team Halo globális egészségügyi kutatócsoporttal mint a TikTok.

A felhasználó teheti a legtöbbet: fontos a tudatos tartalomfogyasztás

A hatékony szabályozás és a techcégek önszabályozása mellett felhasználóként is tehetnek az emberek az álhírek ellen a tudatos tartalomfogyasztással. Érdemes gyanúval élni, ha:

  • egy cikk címe a józan észnek ellentmondó állítással akar kattintásra bírni,
  • ha láthatóan hamis vagy régi fotót használnak egy friss hírhez,
  • ismeretlen, sosem hallott vagy túl általános webcímen elérhető oldalon szerepel a hír,
  • helyesírási hibákat, halmozott írásjeleket, magánvéleményeket tartalmaz a szöveg,
  • név nélkül, vagy sehol máshol nem szereplő álnévvel jelenik meg a tartalom,
  • források nélkül vagy hamis, visszakereshetetlen forrásokkal támasztja alá állításait,
  • feltűnően sok, vagy a cikkhez szorosan kapcsolódó hirdetés szerepel az oldalon.

Az NMHH szerint a jogi eszközök mellett a legnagyobb siker az, ha a médiahasználók elég tudatosak ahhoz, hogy akkor is felismerjék a megtévesztő tartalmat, ha az átcsúszik a platformok szűrőjén – fontos például, hogy az emberek ne sodródjanak az árral, hanem az igazsághoz ragaszkodva, több forrásból, kritikusan tájékozódjanak.

Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!

Borító: stock / Depositphotos
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások