fbpx
Radio Dikh és rtl.hu plakátok egy közterületi plakáthelyen Budapesten

Csökkent a magyar reklámpiac, elvitte az infláció a 2021-es bevételnövekedést, borúsak a kilátások a reklámbevételekből élő médiumok számára

Borús adatok érkeztek a Magyar Reklámszövetségtől a Media1-hez a média- és kommunikációs piac 2021-es bevételei kapcsán. A médiatorta adatok alapján hiába nőtt abszolút értéken a magyar reklámpiac, mivel a növekedést valójában elvitte a megemelkedett infláció, így reálértéken csökkenés figyelhető meg. Az is látszik, hogy a nagy külföldi internetes óriások, a Google és a Facebook elszívják a levegőt a magyar médiumoktól. Az állami reklámköltés továbbra is jelentős maradt a magyar reklámpiacon belül, de már ennek jelentős mértéke sem segített a piac meglehetősen kedvezőtlen helyzetén. A jövőbeni kilátások borúsak, mivel a forint gyengülése, a tovább súlyosbodó inflációs helyzet mind negatívan hat a piacra.

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke a most megjelent 2021-es reklámtorta (médiatorta) és kommunikációs torta adatok kapcsán kiemelte:

„Annak ellenére, hogy tavaly nominálisan gyakorlatilag minden szektor növekedésnek indult, a média- és kommunikációs költések reálértéke 2021-ben alulmaradt a 2019-es szinthez képest: 2021-ben 2019-hez képest a médiatorta hazai szeleteinek összteljesítménye -0,2 százalékkal, a kommunikációs torta -11,1 százalékkal csökkent reálértéken. Nem mehetünk el amellett sem, hogy a 2020-ban kezdődő COVID-válság 2021-ben is velünk maradt és jelentősen befolyásolta, nehezítette a médiapiac és a kommunikációs vállalkozások többségének működését, teljesítményét. Az állami reklámköltés növekedésének üteme megtorpant tavaly, és a felerősödő politikai kommunikáció, például a tavaly őszi előválasztások környékén sem voltak meghatározó hatással a számokra. A legfontosabb megállapítása az összegzésnek az, hogy 2021-ben ismét sokat erősödtek a globális platformok, egyértelmű, hogy a hazai kommunikációs iparág legerősebb szereplői a nemzetközi digitális vállalatok, a magyarországi médiapiac több mint egyharmadát kihasítva. Ez alapvető kérdéseket vet fel sok szempontból, például a Magyarországon előállított szerkesztett tartalmak jövőjével kapcsolatban, de – ahogyan ezzel részletesebben foglalkoztunk a KPMG-vel 2021-ben közösen készített ’Globális platformok hatása a magyar kommunikációs iparra’ című tanulmányunkban –, azon a téren is, hogy egyenlőtlen feltételek közt, eltérő jogi, adózási környezetben versenyeznek a globális és a helyi szereplők.”

Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke
Gulyás János, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke Fotó: MRSZ / Media1-archívum

Borús kilátások

A reklámipar 2021-ben épphogy mérsékelt lendületet vett a pandémia okozta válságból felocsúdva, de 2022. újabb próbatételeket tartogat. Gulyás János MRSZ-elnök a 2022-es kilátásokat így összegezte:

„2022. újabb próbatételek elé állít mindenkit: 2022 április elején választ az ország, javában benne vagyunk a kampány véghajrában. A választások eredménye mindenképpen erősen kihat a 2022-es médiapiacra. A szomszédunkban egy agresszor által indított szörnyű háború zajlik, aminek következményeit már mi is érezzük (energia-, élelmiszer árak, forint árfolyam és mindezek hatása a vásárlóerőre). Bár a teljes 2022-es évre még lehetetlen ennek pontos hatását prognosztizálni, mindenesetre nemcsak a kommunikációs iparágban, de a teljes magyar gazdaság szintjén is biztosan ismét nehéz év elé nézünk. Ezenkívül 2022-ben számos, eddig ideiglenesen »csendes« szabályozási kérdéssel is foglalkoznunk kell (például reklámadó év végéig van felfüggesztve; az óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. dec. 31.).”

A hazai média reklámbevétele reálértéken nem éri a koronavírus-járvány előtti szintet

2021-ben az MRSZ mérése szerint a médiatorta hazai média szeleteinél (televízió, lokális digitális tartalomszolgáltatók, sajtó, közterület, rádió, mozi) realizálódott reklámköltés 203,1 milliárd forint volt. A korábbi évek számaihoz viszonyítva a honi média biztató, ám félrevezető emelkedést mutatott fel tavaly (2020-hoz képest +15,6 százalékot, 2019-hez képest +8,2 százalékot).

A reálértéket nézve mindez azt jelenti, hogy a hazai média az elmúlt évben még mindig alulmaradt a 2019-es évi hazai média-reklámbevételi szinthez képest (-0,2 százalék).

A digitális szelet globális kihívói óriási növekedést tudtak felmutatni a magyarországi piacon: a teljes 2021-es médiatorta 33,4 százaléka, az online összbüdzsé mintegy 65,3 százaléka vándorol globális techcégekhez. (Globális szinten az online reklámköltés 75 százaléka, és így a teljes reklámköltés 40 százaléka a nagy techplatformok számlájára érkezik be.)

médiatorta 2019-2021 adatok
Médiatorta 2019-2021 adatok. Forrás: MRSZ. A kép kattintásra felnagyítható!

A kommunikációs torta is mínuszos reálértéken

2021-ben az MRSZ kommunikációs tortában helyet foglaló kommunikációs szektorok (kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, esemény, adatvezérelt marketing, marketingkutatás, pr, ambient) mérete 216,3 milliárd forint.

A 2020-as pandémia sújtotta évhez képest 2021-ben a kommunikációs torta szeletei ugyan összességében bizakodásra okot adó, 31,5 százalékos növekedést tudtak felmutatni, de ezt a számot erősen torzítja a rendezvény piac 2020-as lejmenetéhez képest realizálódott 2021-es növekmény (184,6%), hiszen reálértéken számítva ezen szektorok növekedése 2020-ról 2021-re a 26,4 százalékot éri el. 2019-hez viszonyítva a kommunikációs torta médiatortán túli szeletei 2021-ben összességében -2,7 százalékkal csökkentek, azaz nem érték el a pandémia előtti szintet sem, sőt, reálértéken -11,1 százalékkal csökkent a kommunikációs iparágnál realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége – állapítja meg az MRSZ.

Az MRSZ és társszövetségei egyébként ismét „finomítottak” a torták számai mögött rejlő módszertanon, így az egyes szegmenseknél 2019-ig visszamenőleg korrigált adatokat publikáltak A 2021-es számokat ennek megfelelően a korrigált 2019-2020 összadatokhoz viszonyították.

MRSZ kommunikációs torta 2019-2021
MRSZ kommunikációs torta 2019-2021. A kép kattintásra felnagyítható!

A teljes 2021-es MRSZ Médiatorta mérete: 304,9 milliárd forint

Tavaly a hazai médiaszereplők reklámbevétele 203,1 milliárd forint volt, amely reálértéken nézve nem éri el a 2019-es szintet. A 2021-es teljes MRSZ Médiatorta 304,9 milliárd forint, összességében a korábbi esztendőhöz képest 19,5 százalékkal, 2019-hez képest kisebb mértékben, 17,9 százalékkal nőtt. A 2021. évi teljes MRSZ Médiatortában elfoglalt vezető helyezésekben nem volt változás az elmúlt két évhez képest: (1) digitális globális, (2) televízió, (3) digitális lokális, (4) sajtó. (2019-ig visszamenőleg a digitális terület lokális és globális szeleteit külön tüntették fel.)

A hazai médiaszereplők bevételei
A hazai médiaszereplők bevételei. Forrás: MRSZ

A legnagyobb szeletet kihasító globális digitális médiaköltés 2021-ben 101,8 milliárd forintra rúgott, 2020-hoz mintegy 28,2 százalékos, 2019-hez képest 43,7 százalékos növekedést elkönyvelve. A digitális globális szereplők az itthoni piac legnagyobb szereplői: 33,4 százalékot birtokolnak a Médiatortában.

A digitális szegmens folyamatos, erős növekedésben van az elmúlt években, elsősorban a globális platformok növekvő térnyerésének köszönhetően: a digitális összteljesítmény 2021-ben 2020-hoz képest 27,3 százalékkal, 2019-hez képest pedig 37,3 százalékkal gyarapodott.

2021-ben már a magyar hirdetők online hirdetésekre költött reklámforintjainak 65,3 százaléka landolt a globális szereplőknél (2020-ban 64,8 százalék, 2019-ben 62,4 százalék, 2018-ban 55 százalék, 2017-ben 53 százalék, míg 2016-ban 51 százalék).

A televíziós 2021-es reklámköltés 75 milliárd forintra rúgott, ami látványos, 17,1 százalékos növekedés 2020-hoz képest, hiszen a kereskedelmi piac szépen korrigálta a 2020-as visszaesést, így a tévé piac +12,6 százalékos, előremutató változást tudott felmutatni a 2019-es adathoz viszonyítva is.

A sajtó reklámköltés 2021-ben 36,1 milliárd forint volt, vagyis -2 százalékot csökkent 2020-hoz képest, de így is megőrizte helyezését a Médiatortában.

2021-ben 24,5 milliárd forint a közterületi reklámköltés, ami 20,1 százalékos növekedés 2020-hoz képest. (7,9 százalék növekedés a 2019-es adathoz viszonyítva.)

2021 összesített rádiós piaci költése (RAME/HEROE) 11,2 milliárd forint, ami a korábbi évhez képest 11,3 százalék növekedést jelent, de még mindig nem éri el a 2019-es szintet.

A médiatortában – bár a legkisebbet szeletet hasítja ki – a mozi produkálta a legnagyobb növekedést: a pandémiás – mozibezárásokkal nehezített – 2020-as évhez képest 2021-ben 2,2 milliárd forintos teljesítménnyel 69 százalékos emelkedést felmutatva. A 2021-es mozis év tavaly júniusban startolhatott el, emiatt a 2021-es mozis reklámköltés, bár szépen gyarapodott, de még mindig csak lassan közelíti meg a 2019-es, COVID-válság előtti 3,2 milliárd forintos szintet..

Online reklámpiac

Novák Péter, az IAB Hungary elnökségi tagja, az Adex munkacsoport vezetője a digitális reklámköltések kapcsán kiemelte „Az IAB Hungary adatai alapján 2021-ben a hazai digitális reklámköltés értéke megközelítette a 156 milliárd forintot. Az előző évhez képest ez kiemelkedő, 27 százalékos növekedést jelent.

A gazdaság visszatérő dinamikája, a lakosság és a vállalatok életében ugrásszerűen felértékelődő digitalizáció áthatotta a teljes hazai digitális reklámpiacot, mind a 4 fő területe – a display (beleértve a social media marketinget), a search, a listing és az email marketing is – jelentősen bővült.

A nemzetközi trendekhez hasonlóan a hazai digitális hirdetési piac legdinamikusabban növekedő területei a programmatic hirdetési megoldások (+75%), az online video (+44%) és a továbbra is lendületesen növekvő social media marketing (+38%).

Jelentős bővülést mutat a közelmúltban induló digital audio reklámozás (+42%), valamint a gazdaság alakulására különösen érzékeny online álláshirdetési piac (+36%) is.”

online marketing, digitális marketing, online reklám
Fotó: stock / depotisphotos.com

Tévés piac

Dr. Tóth Csaba, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) elnöke a tévés piac számait összegezve kifejtette:

„Látványosan emelkedtek a televíziós reklámbevételek 2021-ben, így 17,1 százalékos növekedés mellett tavaly elérték a 75 milliárd forintot – derül ki a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) és az EY tanácsadócég elemzéséből.

A tévétársaságok és sales house-ok összesített adatai szerint a kereskedelmi költések a klasszikus tévés spotok esetében 58,6 milliárd forintot, míg a non-spot (mint például a termékelhelyezés és a műsorszponzoráció) jellegű hirdetéseknél 4,8 milliárd forintot eredményeztek, melyek a teljes reklámtorta 87 százalékát teszik ki. Az állami forrásokból származó megrendelések értéke, a TCR (társadalmi célú reklám) költéseket is figyelembe véve a 10 milliárd forinthoz közelítettek, ami a teljes piac 13 százalékát fedi le.

tévé, tv, távkapcsoló, tévénézés
Fotó: Stock / Depositphotos

A MEME és az EY immár 17. alkalommal elkészített felmérése alapján a kereskedelmi piac korrigálta a 2020-as visszaesést, aminek eredményeként tavaly a spot bevételek 18,3 százalékos, a non-spot pedig 14,7 százalékos bővülést mutattak a területen az előző évhez képest. Az állami hirdetések mindeközben 9,5 százalékkal nőttek.

Az árubarter ügyletek bevételei 2021-ben meghaladták az 1,8 milliárd forintot, azonban ezek figyelembevétele nélkül is látványosan bővült a reklámpiac, méghozzá 16,8 százalékkal 73,2 milliárd forintra.”

A sajtópiac

Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke a nyomtatott sajtópiacáról beszélt:

„A sajtó megőrizte helyét a médiatortában, 2021-ben a teljes sajtópiaci bevétel 109,858 milliárd Ft. A pandémia okozta gazdasági nehézségek, az értékesítési korlátozások ellenére a nyomtatott sajtó – minimális eltéréssel ugyan – de megőrizte az előző évben elért eredményeit. Stabilizálódott a print előfizetések száma és a digitalizációs folyamatok felgyorsulása mellett az olvasói bevételek is jelentősen növekedtek.

Az MLE összesítése alapján 2021-ben a „net-net” (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 36,123 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 53,196 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2021-ben 109,858 milliárd forint.

 

újságok vegyesen. Fotó: Ladányi András / Media1
Újságok vegyesen. Fotó: Ladányi András / Media1

Az évről évre emelkedő digitális tartalomhoz kapcsolódó bevételek jelentősen emelkedtek, a bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 20,539 milliárd forint online hirdetési árbevételt is realizáltak: ez az összeg jól mutatja, hogy a kiadók az online tartalomszolgáltatói piac hirdetési szeletéből is egyre jelentősebb részt tudhatnak magukénak. Mindez arra enged következtetni, hogy az emberek többet olvastak és azt várjuk, hogy ezek az új olvasási szokások fennmaradnak. További pozitív trend, hogy érződik már a támogatói programok hatása, egyre több online szerkesztőség tudta monetizálni tartalmait és az olvasói bevételek növekedtek, a kiadóknál egy digitalizációs ugrás volt.

A print médiumnak mindig is különleges szerep jutott a marketing csatornák összetételében, mert a kézzelfoghatóságuk lehetővé teszi a márkák számára, hogy érdemi fizikai kapcsolatba lépjen a fogyasztókkal. Bátorító tény, hogy a lapokban és a magazinokban megjelenő hirdetések hatékonysága gyakorlatilag semmit sem változott az elmúlt néhány évben és a sikeres marketingkommunikációnak továbbra is kihagyhatatlan része a print.”

A közterület

Hantosi Bálint, az MRSZ Out of Home (közterületi reklámpiaci) szövetség elnöke kifejtette: „2019-ről 2020-ra a hazai közterület (OOH) piacot sem kímélte az egész kommunikációs iparágat érintő bevétel csökkenés, mely összességében meghaladta a 10 százalékot. A pozitív változások már 2020 Q4-ben láthatók voltak a közterületi (OOH) szegmensben, mely kitartott az egész 2021-es évben.

Összességében elmondhatjuk, hogy COVID-válság negatív hatását magunk mögött tudhatjuk és a 20 százalékos növekedéssel a hazai OOH szektor újra „régi” fényében tündököl, hiszen a 2021-es bevételek a 2019-es szintet is meghaladták. Azonban ha mélyebben is megvizsgáljuk a számokat az elénk táruló kép, már nem annyira pozitív. 2019-ről 2020-ra a visszaesés mértéke nagyon magas volt. A 2019-es évhez viszonyított növekedés sem érte el az 2 évre vetített infláció mértékét, tehát reálértéken a 2021-es év nem közelítette meg a 2019-es év bevételeit.

politikai plakátok, közterület, outdoor, reklámpiac, kampány 2022, választás
Plakátok egy budapesti ház falán a 2022-es országgyűlési választások előtt
Fotó: Ladányi András / Media1

A számok boncolgatásán túl fontos kiemelni, hogy a hazai közterületi cégek erőn felül teljesítve küzdötték le a válságot és állították újra emelkedő pályára az iparágat. A piaci szereplők rengeteg munkát és energiát fektettek abba, hogy a kieső kulturális és rendezvény kommunikáció helyére új szegmenseket hozzanak az OOH piacra.

Nagyon sok munka áll még előttünk, hiszen külső negatív környezetben és az egyre fokozódó piaci versenyben kell végrehajtani egy komplex megújulást. A hagyományos eszközök értékeinek megtartása mellett a digitalizáció egyre jelentősebb szerepet kap a hazai OOH piacon. A magas minőségű és kiemelkedő hatékonyságú digitális eszközök száma évről-évre exponenciálisan nő és egyre nagyobb szeletet hasít ki a „hagyományos” közterületi hirdetési szereltből.

Nehéz megjósolni, hogy mit várunk 2022-től és az azt követő évektől. Nehéz elvonatkoztatni a külső körülményektől (COVID19 járvány, ukrán háború), de az elmúlt évek megmutatták az iparág erejét. A legnehezebb helyzetben is fejlődött a teljes piac és várhatóan 2022-ben nem csak nominálisan, hanem reálértékben is növekedni tud a hazai OOH piac.”

Rádiós piac

Turi Árpád, a rádiókat tömörítő RAME elnöke a rádiós piac helyzetképet foglalta össze:

„A koronavírus járvány hullámai és a változó intenzitású korlátozó intézkedések ellenére a hallgatók 2021-ben ismét bebizonyították, hogy mindennapi társuknak tekintik a rádiót és a megváltozott helyzetben sem mondanak le kedvenc műsoraik hallgatásáról, így az első lezárások után, 2021-ben azonnal visszakúsztak az átlag napi és a heti hallgatottsági eredmények a járványhelyzet előtti szintre, sőt bizonyos célcsoportokban és idősávokban még meg is haladták azt.

Iparági remények szerint a 2021-es pozitív hallgatottsági trend a 2022-es évben is megmarad és a rádió sikeres platformként szolgálhatja a kereskedelmi partnerek kommunikációs aktivitásait.

Sportrádió: Szöllősi György tulajdonos és Harsányi Levente műsorvezető a mikrofonnál
2022.01.17 A Sportrádió első adása: Szöllősi György és Harsányi Levente a mikrofonnál. Foto Tumbász Hédi TUM

A járvány hullámvasútra ültette a rádiós bevételeket is, de az iparág szorgos szereplőinek kitartó, szakmai munkája nyomán, a 2020-as visszaesés után, 2021-ben jelentős bővülést tapasztaltak a rádiós szereplők spot és non spot területeken is, így a bevételi volumen ismét megközelítette a 2019-es, járvány előtti szintet.

2022 első negyedévében, az ukrajnai események jelentős, előre nem látható hatással lehetnek a rádiós iparág bevételi szintjére is, hiszen a nemzetközi szankciók, az euró árfolyam folyamatos változása és az egyéb gazdasági kockázatok folyamatosan változó környezetet teremtenek a gazdaság szereplői számára, ami természetesen hatással lehet a rádiók üzleti teljesítményére is. A negatív folyamatokat a rádiós szereplők a rádió mint médium hatékonyságának, rugalmasságának és gyorsaságának folyamatos bizonyításával, illetve a még magasabb szintre emelt ügyfélkiszolgálással tudják ellensúlyozni. A rádiós szereplők egy emberként bíznak a konfliktus mielőbbi lezárásában és abban, hogy az iparág a második negyedévben ismét csak a sikeres rádiós projektekre koncentrálhat majd.”

Mozi

Kiss Zsuzsanna, a Cinema City/New Age Advertising média értékesítési igazgatója elmondta:

„A 2021-es mozis év nyár elején indult, amikor újra kinyithattak a filmszínházak. Ennek ellenére 2021-ben több olyan hetünk is volt, ahol a nézettségi számok megelőzték az egyik legsikeresebb év, 2019 azonos időszakának a nézettségi eredményeit olyan filmekkel, mint a Pókember: Nincs Hazaút vagy 007 Nincs Idő Meghalni. Ennek is köszönhetően novemberben és decemberben több film esetében a maximális reklámblokkot kihasználva futottak a filmek a mozivásznon, így 69 százalékot tudott nőni a mozi média 2020-hoz képest. Tavaly premier dömping volt és idén még inkább az lesz – hiszen teljes működési évvel számolunk és a filmek még mindig sorban állnak, hogy a vászonra kerüljenek. Csak hogy néhány filmet említsünk, 2022-ben jön a Top Gun Maverick, az Avatar régvárt folytatása, vagy a Doctor Strange, Jurassic World, Thor és a Minyonok következő részei is.”

A Mammut2 felújított mozija
A Mammut2 felújított mozija

A 2021-es MRSZ Kommunikációs torta mérete 524,2 milliárd forint

Tavaly a kommunikációs szektorok reklámbevétele 216,3 milliárd forint, reálértéken nézve 2019-hez képest 11,1 százalékkal csökkent a kommunikációs iparágnál realizálódott marketingkommunikációs bevételek összessége.  A tavalyi évi MRSZ Kommunikációs torta 524,2 milliárd forint volt, azaz 24 százalékkal nagyobb a 2020-as pandémiás mérethez viszonyítva, de a legutolsó koronavírus előtti évhez (2019-hez) képest csak 7,2 százalékot gyarapodott a volumene.

A Kommunikációs tortában a kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokon és pr-en kívül a másik négy szektor csökkenést realizált 2021-ben 2019-hez képest -9,5 és -37,7 százalék között mozogva.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2021-ben 97 milliárd forintot fordítottak a hirdetők. A rendezvénypiacon 2019-ről 2020-ra érzékelhető jelentős, 70 százalékos árbevétel kiesés mértéke 2021-ben csökkent a 2019-es, pandémia előtti évhez képest. A rendezvény szektor 2021-es évre 51,2 milliárd forint árbevételt jelentett, ami a 2019-es (60 milliárd forint árbevételű) békeév számának 85 százalékát teszi ki. Az adatvezérelt marketing (direktmarketing) szektor mérete 2021-ben 33,7 milliárd forint lett.

A pandémia által okozott 2020-as visszaesés után, 2021-ben összességében már javuló tendencia rajzolódik ki (8 százalékos növekedés), de az adatvezérelt kommunikációs ágazat bevételei még nem érték el a járvány előtti időszak értékeit. 2021 júliusától a címezetlen reklámkiadvány terjesztési piacról kivonult a Magyar Posta, az átrendeződés eredménye a 2022-es mérésben lesz látható.

2021-ben a marketingkutatási piac konszolidált mérete 17,74 milliárd forintot tett ki. Ez 11,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. A 2021-es public relations (pr) reklámköltés 14,9 milliárd forint, ami 12,7 százalékos növekedés 2020-hoz képest és 2,6 százalékkal magasabb a 2019-es (pandémia előtti) számhoz viszonyítva. Az ambient szektor 2021-ben 1,8 milliárd forintot tett ki, ugyan növekedett 2020-hoz viszonyítva (19,6 százalékkal) de még mindig jelentősen elmarad a 2019-es 2,9 milliárd forintos szinthez képest.

A kreatív- és médiaügynökségi szolgáltatások, rendezvény, adatvezérelt marketing (direktmarketing), marketingkutatás, pr és ambient szegmensek háttere:

Blaskó Nikolett, a MAKSZ elnöke hangsúlyozta: „A kreatív és médiaügynökségi szolgáltatásokra 2021-ben 97 milliárd forintot fordítottak a hirdetők, mely számottevő, 15 százalékos növekedés a megelőző évhez képest. A piaci hirdetők és márkák növekvő marketing és kommunikációs aktivitása okozta a bővülést, ellentétben a 2020. évben tapasztaltakkal.

Huszics György, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség elnöke az adatvezérelt marketing (direkt marketing) piacot kommentálta: „A pandémia által okozott 2020-as visszaesés után, 2021-ben összességében már javuló tendencia rajzolódik ki (8 százalékos növekedés), de az adatvezérelt kommunikációs ágazat bevételei még nem érték el a COVID előtti időszak értékeit, inkább a várt „visszapattanás” jeleként értékelhetők.

2021 júliusától a címezetlen reklámkiadvány terjesztési piacról kivonult a Magyar Posta, az átrendeződés eredményét a 2022-es mérésben láthatjuk majd. A digitális megoldások piaca 15 százalékponttal tudott növekedni, erősítve (66%) vezető súlyát a teljes adatvezérelt tortában. Pozitív várakozásra az adhat okot, hogy nagyobb a bizalom az outsource piaci szolgáltatásban, erősödik a contact centerekre fordított figyelem és megújítási igény, illetve a továbbra is növekvő e-kereskedelemhez kapcsolódó ügyfélszolgálat bővülhet még a következő időszakban.”

2021-ben a marketingkutatási piac konszolidált mérete 17,74 milliárd forintot tett ki. Ez 11,8 százalékos növekedés az előző évhez képest. A növekedésből 7,6 százalékpontnyi az organikus növekedés, a további 4,2 százalékpontnyi a monitorozott piaci szereplők számának bővüléséből származó rész.

Kassai Endre, a PMSZ elnöke elmondta: „A 2020-ban tapasztalt nagymértékű visszaesést követően bíztunk abban, hogy 2021-re a folyamat megfordul, és enyhe növekedést fogunk látni a kutatási piacon, amelynek mérete ugyan még nem éri el pandémia előtti évek volumenét, de óvatos optimizmusra ad okot. A számok szerencsére visszaigazolták ezt a várakozásunkat”

Bacher János, az Impetus Research vezetője hozzátette:

„A kutatócégek árbevétele ugyan növekedni tudott a megelőző nehéz évhez viszonyítva, ugyanakkor a növekedés dinamikája nem igazán volt erős, az organikus növekedés gyakorlatilag alig haladta meg az infláció mértékét. A járványhelyzet érdemben nem gátolta egyes adatfelvételi módszerek alkalmazását mint 2020-ban, így ilyen korlátokba nem nagyon ütköztek a piaci szereplők. A lassúnak mondható bővülés így inkább a piaci igények korlátozott dinamikájú növekedésének eredménye.”

Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke elmondta:

„Tovább erősödött a PR a kommunikációs mixben. A klasszikus reklámok mellett a történetekre épülő kommunikáció, a különböző érintettek még erőteljesebb bevonása a márkakommunikációban mind-mind a PR szemléletű kampányokat és hosszabb távú programokat erősítik. A hagyományos PR ügynökségek lassan, de biztosan bővülő szolgáltatás-portfólióval szolgálják ügyfeleiket és az egyébként elsősorban reklám-, kreatív- és marketingkommunikációra szakosodott ügynökségek is egyre inkább fordulnak PR vezérelt megoldásokhoz.

Ez látszik a tavalyi évre vonatkozó számokban, ahol az általános árbevétel 6,8 százalékos növekedése mellett a kifejezetten PR vonatkozású bevételek 12,7 százalékkal növekedtek. Azt látjuk, hogy a márkák egyre inkább fordulnak az értékeken alapuló kommunikáció felé, több érintetti kapcsolatot a párbeszédre alapuló, kétirányú kommunikáció jellemez – ez a mi területünk, tehát ez egyértelműen a PR erősödését jelenti.

Gazdasági megközelítésből is jó látni azt, hogy a hagyományos PR ügynökségek a szélesebb szolgáltatási portfólióval nagyobb büdzsék alapján tudják segíteni ügyfeleiket; és a PR típusú feladatok megjelenése hagyományos marketingügynökségnél is egyértelmű a PR szelet erősödését jelzi a kommunikációs mixben.”

Rókusfalvy Gábor, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének alelnöke hangsúlyozta:

„A rendezvényszektor helyzete a korlátozások tavaly májusi feloldását követően fokozatosan javult. Az igazi újraindulás nyár végén jött el, amit aztán erős őszi időszak követett. Ez főként annak köszönhető, hogy ezekben a hónapokban számos korábban lemondott vagy elhalasztott eseményt pótoltak a szervezők, illetve az év végi rendezvények közül is többet előrehoztak. Az ősz a konferenciaturizmus számára is mozgalmas volt, elsősorban a kisebb, belföldi rendezvényeket tekintve. Nemzetközi szinten kisebb mértékű aktivitás volt jellemző, ami elsősorban az érvényben lévő utazási korlátozásokkal volt magyarázható. Novembertől a romló járványadatok következtében újabb lemondáshullám indult el, amelynek első lépése az egészségügyi rendezvények tiltása volt. Az egyéb, üzleti rendezvények megtartását hiába nem korlátozták, a járvány terjedése miatt a megrendelők a belső céges rendezvények és partnerpartik halasztása mellett döntöttek. Ez leginkább a multinacionális székhellyel rendelkező vállalatok esetében volt igaz. A tapasztalt nehézségek közül kiemelhető, hogy a rendezvényszektorban dolgozó szakemberek munkáját kiszámíthatatlanná teszi a jelentősen lerövidült megrendelési idő. A megrendelők inkább kivárnak és az utolsó pillanatban dől el egy-egy rendezvény sorsa, amivel komoly kihívás elé állítják a szervező és szolgáltató oldalon tevékenykedő cégeket. A rövid határidők miatt az is nehézséget okoz, hogy elegendő embert találjanak a rendezvények kiszolgálásához, hiszen komoly munkaerőhiánnyal küzd a szektor. 2020 óta jelentősen megnőtt a pályaelhagyók száma, akiket most a cégek nehezen tudnak visszacsábítani a rendezvények világába.

Összességében elmondható, hogy a 2021-ben a 2020-as évhez képest javult a helyzet, hiszen jóval több rendezvényt tartottak, mint a COVID első évében, de a 2019-es szintet továbbra sem érték el a rendezvényügynökségek. A korábban évi 10-15 százalékos árbevételi növekedési potenciál a humánerőforrás és egyéb költségek drágulása mellett még hosszabb ideig nem lesz megközelíthető, de a cégek bíznak abban, hogy a 2019-es árbevétel 2022-ben már elérhető, sőt meghaladható lesz.”

Baráth Károly, az Ambient Szövetség elnöke hozzátette:

„A korábban dinamikusan fejlődő ambient piacon az ügyfelek költései 2020-ra minden előzetes várakozásnál is jobban csökkentek. A 2021-es év megmutatta, hogy a szegmens túl van a mélyponton és mintegy 20 százalékos növekedéssel az egyik legnagyobb fejlődést mutatta a hazai reklámpiacon. Fontos kiemelni, hogy ezzel a jelentős növekedéssel sem érte el az ambient szektor a válság előtti szintet, mely elsősorban a COVID19 világjárvány miatti korlátozások és a bizonytalan lezárásoktól való hirdetői félelemnek tudható be. A tendencia és annak iránya jó, mely alapján a következő években jelentős növekedéssel kalkulálunk.”

A reklámtorta adatokról beszélgettünk a Media1 podcastjában Gulyás Jánossal, az MRSZ elnökével, a beszélgetés IDE KATTINTVA érhető el.

Iratkozzon fel a Media1 Telegram-csatornájához, hogy azonnali értesítést kaphasson a legfrissebb hírekről!

Csatlakozzon a Media1-hez Facebookon is, ahol kommentálhatja híreinket!

További híreinkért kattintson ide!

Borító: Radio Dikh és rtl.hu plakátok egy közterületi plakáthelyen Budapesten. Fotó: Media1 / G.D.
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

/** * andre clever */