Tíz fideszes európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz fordult a magyar közmédia hírszolgáltatásainak felfüggesztése miatt. A politikusok arra kíváncsiak, hogy a Magyar-kormány döntése összeegyeztethető-e az európai uniós joggal, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az Európai Médiaszabadság Rendelettel (European Media Freedom Act – EMFA).
Az Európai Parlament honlapján közzétett, E-003148/2026 számú írásbeli kérdést július 28-án nyújtotta be Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Gyürk András, Ferenc Viktória, Hölvényi György, Dömötör Csaba, László András, Schaller-Baross Ernő és Szekeres Pál, a Patrióták Európáért (PfE) frakció tíz magyar képviselője.
Az uniós médiaszabadság-szabályokra hivatkoznak
A képviselők beadványukban felidézik, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, beleértve az információk és eszmék közhatalmi beavatkozás nélküli megismerésének és közlésének szabadságát.
Deutschék arra is hivatkoznak, hogy az uniós médiaszabályozásnak biztosítania kell a közszolgálati média független és pártatlan működését. Külön megemlítik az Európai Médiaszabadság Rendeletet, amelynek egyik célja a média szabadságának és szerkesztői függetlenségének védelme a politikai és gazdasági beavatkozásokkal szemben.
Az EMFA 5. cikke valóban külön biztosítékokat ír elő a közszolgálati médiaszolgáltatók független működésére. A rendelet értelmében a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a közszolgálati média szerkesztői és működési függetlenségét, és megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a vezetők kinevezésére, elmozdítására és a finanszírozásra is.
Két kérdésre várnak választ az Európai Bizottságtól
A fideszes EP-képviselők konkrétan azt kérdezik az Európai Bizottságtól, hogy
1. összeegyeztethető-e az EU Alapjogi Chartájának 11. cikkével a Magyar-kormány azon döntése, amellyel felfüggesztette a magyar közszolgálati televízió, rádió és online hírportál hírszolgáltatásait;
2. összeegyeztethető-e a közmédia hírszolgáltatásainak felfüggesztése, illetve a kormánynak a közmédia működésébe történő beavatkozása a közszolgálati média függetlenségét és pártatlanságát védő uniós szabályokkal, különös tekintettel az EMFA-ra.
A kérdés megfogalmazása tehát nem pusztán azt veti fel, hogy jogszerű volt-e a hírszolgáltatások átmeneti leállítása, hanem azt is, meddig terjedhet egy tagállami kormány mozgástere a közszolgálati média működésének átalakításakor.
Az Európai Médiaszabadság Rendelet közszolgálati médiára vonatkozó rendelkezéseinek egyik lényegi célja éppen annak megakadályozása, hogy a közmédia szerkesztői működése vagy irányítása politikai ellenőrzés alá kerüljön. Az uniós jogszabály indokolása külön is kitér arra, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók az államhoz való intézményi közelségük és közfinanszírozásuk miatt különösen kitettek lehetnek a politikai beavatkozás veszélyének.
Most az Európai Bizottság válaszára várnak
A parlamenti kérdést július 28-án nyújtották be, az Európai Parlament adatlapját pedig augusztus 12-én frissítették legutóbb.
Az Európai Bizottság válasza egyelőre nem szerepel a dokumentum mellett.
A testület állásfoglalása azért is lehet érdekes, mert abból kiderülhet, miként értelmezi a Bizottság az EMFA közszolgálati médiára vonatkozó függetlenségi garanciáit egy olyan helyzetben, amikor maga a kormány avatkozik be a közmédia működésébe.
Az Európai Médiaszabadság Rendelet az egész Európai Unióban közös szabályokat vezetett be a média pluralizmusának és függetlenségének védelmére, ezen belül pedig külön szabályokat tartalmaz a közszolgálati média függetlenségére.
A rendeletet hevesen támadta az akkor még kormányon lévő Fidesz – erről itt írtunk.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Mészáros Lőrinc cégei továbbra is pénzt keresnek a közmédián
