Mától a kritikus esti csúcsidőben lekapcsolják, napközben pedig minimálisra veszik digitális reklámfelületeik világítását a Magyar Reklámszövetség közterületi reklám tagozatának tagjai, akik a kezdeményezéshez történő csatlakozásra kérnek minden hazai szereplőt.
A Magyar Reklámszövetség szerint sok százmilliós bevételkiesést is okozhat az új fővárosi reklámrendelet, ezért azt kérik, hogy a döntés előtt készüljön nyilvános hatástanulmány, és induljon érdemi szakmai egyeztetés.
A Magyar Reklámszövetség és több társszakmai szervezet üdvözölte, hogy a TISZA-kormány 2026. július 1. után is 0%-on tartja a reklámadót. Az MRSZ szerint azonban a piac számára az jelentene valódi megnyugvást, ha a különadót végleg kivezetnék.
A Magyar Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) és a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szükségesnek tartja rögzíteni álláspontját a Kontroll május 4-i műsorában elhangzott Balásy-interjú kapcsán:
6,2%-kal nőtt 2025-ben a reklám- és kommunikációs piac, de reálértéken még mindig elmarad a 2019-es szinttől. Közben átrendeződés történt: a közterület megelőzte a sajtót a médiatortában. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) ma, kedden, nem sokkal ezelőtt közzétette a 2025-ös reklám- és kommunikációs piaci adatokat.
A magyar reklámszakma legendás úttörője, Sas István emlékének ápolására és a jövő marketingkommunikációs szakembereinek inspirálására idén is megrendezték a Sas István Reklámversenyt a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU).
Úgy módosult a 2026-os adócsomag-tervezet, hogy az a jövő évben csak fél évre, június 30-ig függesztené fel a korábban nagy politikai játszmák eszközévé vált reklámadót. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) szerint a 7,5%-os adókulcs visszavezetése visszavetné a gazdaságot és a médiapiacot, ezért egyeztetéseket szorgalmaznak a kormánnyal. Cikkünkben felidézzük a reklámadóval kapcsolatos korábbi politikai játszmát is.
A Media1 podcast- és rádióműsorának vendége volt Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) elnöke.
A legjelentősebb hazai kommunikációs szakmai szervezetek példaértékű együttműködésében elkészült az első átfogó magyar AI-kézikönyv, jelentette be Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke a Media1 hétfői rádióműsorában. A dokumentum célja, hogy egy átlátható keretrendszer mentén, bármely érintett iparági szereplő számára gyakorlati útmutatást kínáljon az AI felhasználásának transzparens és etikus módjára – különös tekintettel a fogalmi, tartalomelőállítási, jogi és szabályozási, etikai, alkalmazási, adatbiztonsági, teljesítménymérési, valamint együttműködési területekre. Az AI-kézikönyv – úttörő jellege miatt – iránymutatásként szolgálhat más szakterületek és felhasználók számára is. Íme a részletek az AI Guide-dal kapcsolatban és az interjú Kovács Tiborral, az MLE elnökével.
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszervezeti a törvényalkotókat „A közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezet felülvizsgálatára kérik a jogalkotóktól. A reklámszakmai szervezetek szerint a törvény súlyos gazdasági károkat okozna Magyarországnak. A szakmai szervezetek segítséget, szakmai konzultációt ajánlottak fel az illetékes döntéshozóknak.
