A hvg.hu és a HVG hetilap úgy döntött, befogad politikai hirdetést a közelgő országgyűlési választás és népszavazás előtti kampányban – erről számolt be péntek este előbbi lap az internetes oldalán. Azt írták, hogy a január 18-i határidőre leadta nyilatkozatát és árlistáját a kiadó az Állami Számvevőszék számára, melynek honlapján a többi médiuméhoz hasonlóan hamarosan látható is lesz az árjegyzék.
Még pénteken derült ki az is, hogy a Válasz Online a Telexhez hasonlóan döntött. Vagyis a Heti Válasz volt újságírói által létrehozott, közösségi finanszírozású lap elutasító a politikai hirdetésekkel kapcsolatban.
Stumpf András főszerkesztő a Facebookon közölte pénteken, hogy egyhangú szavazást hozott a stáb a kérdésről és arra jutottak, hogy nem fogadnak be politikai hirdetéseket. Azzal magyarázzák ezt, hogy nem akarják elrondítani az oldalt kampányüzenetekkel, és „nincs az a pénz”, amiért ez nekik megérné.
Mint arról a Media1 elsőként beszámolt, a pártok az Indamediához is hiába fordulnak, ha hirdetni szeretnék politikai ígéreteiket, ugyanis az Index.hu, a napi.hu és az Indamedia valamennyi egyéb kiadványa egységesen nemet mondott a politikai hirdetésre, nem adtak le az ÁSZ-nak árlistát.
Fotó: Ladányi András / Media1
Több napja számoltunk be arról, hogy a Central Médiacsoport termékei eltérően viszonyulnak a politikai hirdetésekhez. Például a pártok hiába szeretnének megjelenni a 24.hu nyitóoldalán üzeneteikkel, erre nem lesz lehetőségük, de a lap bizonyos aloldalain (ide tartozik például a belföld rovatba) igen, ahogyan a Nosalty nevű receptoldalon és más centrálos digitális lapok egy részén is. A nyomtatott magazinjaik sem egységesek: a kiadóhoz tartozó Nők Lapja termékportfólió nemet mond a politikai hirdetésekre, a Story magazin viszont kész befogadni ezeket. Arról, hogy melyik centrálos lap fogad be kampányhirdetést a választások előtt, itt található részletesebb összeállításunk.
Megírtuk már azt is, hogy az RTL.hu és az RTL Klub úgy döntött, befogad politikai reklámot. Online platformjuk esetében díjazás ellenében van erre lehetőség, a tévében viszont ingyenesen, a törvény ugyanis csak díjmentes közlést tesz lehetővé a tévétársaságok számára, már ha hajlandók erre. Az RTL Magyarország további tévécsatornái politikai reklámtól mentesek lesznek.
Az ATV Csoport és a ViacomCBS – akihez a Music Television, a Comedy Central és a Paramount Channel tartozik – már jelezte, nem fog leadni kampányszpotokat.
A TV2-ről és a HírTV-ről egyelőre nem tudni még, hogyan döntött.
Az állami tévécsatornáknak ugyanakkor törvény írja elő, hogy kötelesek sugározni a pártok reklámjait – lásd erről különálló hírünket, amiből kiderül, kinek hány perc jár.
A hvg.hu említette meg, hogy a 2021 decemberében publikált 2022-es nyomtatott hirdetési tarifalistájában a kormányközeli médiabirodalom (KESMA/Mediaworks) hirdetési felületeit értékesítő Salesworks is azt közölte, hogy egyik lapjuk sem fogad be hirdetéseket politikai pártoktól. Hogy ez a kampányidőszak alatt megváltozik-e, egyelőre nem közölték.
Lapunk, a Media1 befogad politikai hirdetést, amennyiben erre igény mutatkozik – persze csakis úgy, hogy egyenlő feltételeket biztosítunk minden esetleges érdeklődő párt és egyéb szervezet számára, egységes árlistánkat a január 18-i, államilag szabályozott határidőig weblapunkon nyilvánosságra is hoztuk, valamint eljuttattuk az Állami Számvevőszék számára, amelynek honlapján hamarosan ugyancsak elérhető lesz.
Meg is indokoltuk, miért döntöttünk így. A Media1 álláspontja az, hogy a szólás- és információszabadságnak része, hogy a pártok és egyéb szervezetek – szigorúan a szerkesztőségi, független tartalomtól megkülönböztetve – a választások előtt közvetlenül is megszólíthassák a választókat, eljuttathassák részükre politikai üzeneteiket hirdetések segítségével, amennyiben a hirdetési szolgáltatás árát megfizetik.
Úgy véljük, egy kereskedelmi hirdetésben, például egy hagyományos termék vagy szolgáltatás (mosópor, távközlés stb.) reklámjában a hirdetők ugyancsak egyoldalú közléseket tesznek arról, hogy termékeik milyen kiválóak, hogy ezek értékesítését támogassák – az olvasó pedig tisztában van vele, hogy ezt az állítást a hirdető a saját termékére vonatkozólag tette és nem a szerkesztőség állítása. Nincs ez másképp a politikai hirdetéseknél sem, ahol a pártok szintén el akarnak adni valamit: a programjukat, és érthető módon annak pozitívumait emelik ki a hirdetésben. Ennek mentén ahogy a kereskedelmi hirdetőket, úgy a politikai hirdetőket sem zárjuk ki. Persze azt is megértjük, ha valaki ezt a kérdést másként látja – a döntés minden egyes esetben az adott médiumé.
Ahogy a médiumokat, úgy az olvasókat is megosztja a kérdés
Nem csak az egyes médiumok viszonyulnak eltérően a kérdéshez, az olvasókat is megosztja a kérdés. A Válasz Online facebookos bejelentése alatt például néhányan bírálták a lapot, amiért nem fogad be választási hirdetéseket, mivel többen úgy vélik, ezzel a kormány malmára hajtja a vizet, melynek megannyi egyéb felülete van, hogy kommunikáljon a szavazókkal, az ellenzéknek viszont alig, és ezzel csak tovább szűkülnek az opcióik. Volt, aki úgy fogalmazott, a lap finnyáskodik.
Volt, aki azt írta, nincs jelentősége a döntésnek, mert a pártok átszoktak a Facebookon való hirdetésre.
Mások viszont például a Media1-nek amiatt írtak, mennyire egyetértenek a Telex döntésével, hogy elutasítja a politikai hirdetéseket, és kérték, adjuk át gratulációnkat a döntéshez.
További hírek találhatók a Media1.hu oldalon. Csatlakozhat hozzánk Facebookon, feliratkozhat napi hírlevelünkre, és ott vagyunk a Twitteren is.
