Az ÁSZ csütörtöki, a Media1-hez is eljuttatott és a honlapján is elérhetővé tett éles hangú közleményben felhívja az április 3-i országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek figyelmét, hogy a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak elszámolása tekintetében fokozott felelősségük van. Az ÁSZ felidézi, hogy 2021. december 23-án kézikönyvet adott ki a „2022-es országgyűlési választáson induló jelöltek és jelölőszervezetek szabályos közpénzfelhasználása és elszámolása, valamint a közvélemény, illetve az újságírók szakszerű tájékoztatása érdekében” – a kézikönyv ide kattintva érhető el.
Ezt követően a pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerv úgy fogalmaz,
„Úgy látszik a hvg.hu, illetve az index.hu munkatársai még nem vették a fáradtságot, hogy elmélyüljenek a kézikönyvben, és így az Állami Számvevőszéknek tulajdonított hazugságokat terjesztenek a közösségi médiában megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak kampányelszámolásáról. Mindezt úgy, hogy a kampánypénzek felhasználását törvényi előírás alapján ellenőrző Állami Számvevőszéket nem keresték meg”.
A vita tárgya: beleszámít-e a kampányköltésbe a közösségi médiában elhelyezett hirdetés
Az ÁSZ aláhúzza, hogy a honlapjukon közzétett kézikönyv külön kitér arra, hogy a közösségi médiafelületek használatának elterjedése következtében ezek a felületek a politikai véleményformálásban is egyre jelentősebb mértékben vannak jelen.
Két pontban fogalmazták meg, hogy állításuk szerint mik a tények:
- „A közösségi médiafelületeken megjelenő, politikai hirdetés jellegű tartalmak nem minősülnek a választási eljárásról szóló törvény szerinti politikai hirdetésnek, mivel annak megjelenési felülete csak sajtótermék vagy filmszínház lehet, a közösségi médiafelületek pedig nem tartoznak bele a médiatörvény szerinti sajtótermék fogalmába. Az ÁSZ a témát részletesen feldolgozta az »Elemzés – A választási kampányidőszakban, az egyes médiafelületeken megjelenő politikai hirdetések jogszabályi környezete« című dokumentumban”. Ez ide kattintva érhető el.
- „Ezzel együtt, mivel a közösségi médiafelületeken megjelenő politikai hirdetés jellegű tartalmak is alkalmasak a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, ezért a közösségi médiafelületeken megjelenő hirdetések kampányeszköznek, a kampányidőszakban történő használatuk pedig kampánytevékenységnek minősülnek. Erre tekintettel a választási eljárásról szóló törvény kampánytevékenységre vonatkozó előírásait a közösségi médiában a kampányidőszakban megjelenő tartalmak esetében is alkalmazni kell”.
Mint emlékeztetnek, a kampánytörvény 5 millió forintos korlátozást állít fel a kampányidőszak alatti, választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokkal kapcsolatban „a közösségi médiában megjelenő tartalmakért fizetett ellenérték tekintetében, a kampánytevékenység ezen formáját alkalmazó egyéni jelölteket, jelölő szervezeteket fokozott felelősség terheli a választások tisztaságának megőrzéséért, az 5 millió forintos keret betartása szempontjából”.
Ezt kifogásolhatta az ÁSZ
Az Állami Számvevőszék a kiadott tájékoztatásban nem nevezi meg konkrétan a kifogásolt cikkeket. A Media1 egy keresést követően egy, a hvg360-on egy szerdán megjelent interjút talált, amelyet a portál Bene Mártonnal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének főmunkatársával készített. Az interjút ezután a mai, csütörtöki napon az Index.hu is szemlézte.
Az interjúban Bene kijelentette, hogy a közösségi média az egyik legfontosabb kampányfelület lesz a most következő választáson, majd felidézte, hogy a legutóbbi, 2018-as választások óta 2019-ben a Facebook bevezette az Ad Libraryt (Hirdetéstárat), melynek köszönhetően már pontosabb képet kaphatunk a közösségi felületen elköltött összegekről. Bene ezután megemlítette a fideszes Koncz Zsófia a legutóbbi időközi országgyűlésiképviselő-választáson történt ügyét, amikor – mint Bene fogalmazott – Koncz „csak a Facebookon többet költött, mint amennyit a teljes kampányára költhetett volna legálisan”.
A hvg360 Bene szavait a következő módon egészítette ki az interjúban:
„Az Állami Számvevőszék később azt közölte, Koncz Zsófia szabályosan költött a kampányra, a Facebook-hirdetéseket viszont nem vették figyelembe, mert »a közösségi médiában közzétett hirdetések nem szoríthatóak be a jelenlegi politikai hirdetésekhez kapcsolódó hazai jogszabályok közé«. Vagyis ez alapján nem számít kampányköltésnek”
– írta a lap, megemlítve az ÁSZ a 2021 végén kiadott tájékoztatójával kapcsolatos kiegészítést. A Számvevőszék vélhetően ezt a részt kifogásolta:
„Az év végén kiadott tájékoztatóban viszont már azt írták, a közösségi médiafelületen megjelenő hirdetés is kampányeszköz, így ezeket is figyelembe kell venni”.
Az ÁSZ a következőket írta ezzel kapcsolatban a mostani közleményében:
„Az Állami Számvevőszék (…) a törvényi előírás szerint csak a jelöltek és jelölőszervezetek által közzétett pénzügyi elszámolásokban rögzített adatokat és a közzétett elszámolásokat alátámasztó számviteli bizonylatokat értékelheti. Ebbe a körbe csak azokhoz a kifizetésekhez kapcsolódó bizonylatok tartoznak, amelyek szerepelnek a jelölt, illetve a jelölőszervezet elszámolásában. A kampánytevékenységgel kapcsolatosan felmerülő olyan kifizetések ellenőrzését, amelyeket a jelölt vagy jelölőszervezet az elszámolásában nem jelenít meg, az ÁSZ számára a törvény nem teszi lehetővé.
Helyreigazítási eljárásokat helyezett kilátásba az Állami Számvevőszék
A közleményt az ÁSZ azzal zárta, hogy fokozottan él majd a helyreigazítás jogi lehetőségével az általuk valótlannak vélt híresztelések kapcsán:
„a 2022-es kampánypénzek elszámolásával, illetve számvevőszéki ellenőrzésével kapcsolatban valótlanságokat közlő, ezzel a jelölteket, a jelölőszervezeteket, illetve a széles közvéleményt félrevezető sajtóorgánumokkal szemben fokozottan él majd a helyreigazítás jogi lehetőségével a 2022. április 3-i választásról szóló információk pontossága és objektivitása érdekében”.
Arra nem tértek ki, hogy jelen esetben indítanak-e helyreigazítási pert.
További híreket talál a Media1-en!
