fbpx
Friderikusz Sándor, az Életünk története díszletei között

A Blikk főmunkatársa mellett Friderikusz ügyében egy kormányközeli újságíró-szervezet is vizsgálatot sürget

Tegnapi közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség úgy fogalmazott, reméli, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) „ezúttal megpróbál végre nevéhez méltóan viselkedni, és vizsgálatot indít a Friderikusz Sándor körül kirobbant botrány miatt.” Egyúttal reményüket fejezték ki, hogy az eset kapcsán Friderikusztól visszavonja a Pulitzer-emlékdíját a díjat odaítélő kuratórium és hasonlót várnának az 1997-ben odaítélt Toleranciadíj grémiumától is.

A MÚOSZ-t már máskor is bíráló kormányközeli újságíró-szervezet, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Magyar Nemzetnek vasárnap eljuttatott, valamint a szervezet honlapján közvetlenül is elérhető közleményében felidézte az előzményeket, vagyis azt, hogy lapunk, a Media1 egy múlt heti cikkében arról írt, hogy Friderikusz Sándor e-mail címéről egy tavaly elhunyt, széles körben ismert televíziós rendező, Csenterics Ágnes nevével egyező aláírással („a Friderikusz Produkció sajtósa”) a Friderikusz Produkció közleményt a Blikk című napilapnak, miközben ilyen névvel egyetlen sajtós sem érhető el, ilyen nevű sajtós nem ismert. A kiadott közlemény stílusa, szóhasználata és a körülmények alapján erős a gyanú, hogy a „kiflis” sajtónyilatkozatot valójában maga Friderikusz Sándor írhatta Csenterics neve mögé bújva.

Az állítólagos, de senki által nem ismert és nem látott sajtós nyilatkozatában az állt, hogy Friderikusz idén indult podcastjának eddigi körülbelül két tucatnyi epizódja 31 millió forint kiadással és 25 millió forint veszteséggel járt a podcaster számára, majd bírálta a podcast volt hirdetőjét (Douwe Egberts kávémárka), amiért szerződése lejáratával nem hosszabbította meg reklámszerződést a podcastjával, valamint megkérdőjelezte azon emberek erkölcsi hozzáállását, akik nem hajlandók fizetni számára az ingyenes videómegosztóra feltöltött tartalmaiért: a nézőket a tévés műsorvezetőként is tevékenykedő podcaster kiflitolvajokhoz hasonlította, kiváltva ezzel a nézők egy részének haragját.

Friderikusz nem cáfolta meg lapunk, a Media1.hu állításait, hanem először nem reagált a gyanús ügy kapcsán írásban küldött kérdésekre és telefonhívásainkat sem fogadta, majd végül egy YouTube videóban személyemet, Szalay Dánielt, a Media1.hu főszerkesztőjét kezdte el meglehetősen személyeskedően támadni egy közel 5 perc időtartamú videóban, és erősen kétértelmű dolgokat mondott arról, van-e egyáltalán sajtósa, pláne Csenterics Ágnes, azaz az elhunyt tévés rendező nevével megegyezően:

„Ha van sajtós, akkor sem fog szóba állni vele, mert nem hagyom neki, ha nincs sajtós, a végeredmény ugyanez.”

Friderikusz igyekezett bosszúhadjáratként feltüntetni a sajtósa létezésével kapcsolatos tényfeltáró munkát.

Másnap, múlt héten pénteken Virág Márton, a Blikk főmunkatársa, dühös újságíróként (azaz nem a lapja nevében) a 168.hu-nak nyilatkozva azt mondta, várja a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) állásfoglalását, mivel szerinte kegyeleti és médiaetikai kérdést is felvet, hogy az elhunyt ismert tévés rendező nevét használva jelent meg a Friderikusz Produkció nyilatkozata, valamint azt sem tartotta helyénvalónak, hogy Friderikusz érdemi cáfolat helyett az ügyet feltáró Media1-et és főszerkesztőjét kezdte el támadni.

Később Fellegi Mária, Csenterics Ágnes, a tavaly elhunyt rendező hozzátartozója, az RTL Magyarország volt vezető vágója (aki korábban dolgozott együtt Friderikusszal is, családjának pedig több évtizedes ismeretsége fűződött Friderikuszhoz) felháborodottan nyilatkozott az esetről a Media1-nek, visszaélésnek nevezte, ami történt, és jogi lépéseket is kilátásba helyezett néhai édesapjának tavaly elhunyt felesége nevének használata miatt. Fellegi érthetetlennek nevezte, hogyan tehetett ilyesmit Friderikusz a családdal, akit ráadásul jól ismert, hiszen a család egyik tagja tanította Friderikuszt az ELTE jogi karán.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség vasárnapi közleményében azt írja:

„őszintén reméli, hogy Virág Márton, a Blikk újságírója célt ér a felhívásával, s ennek eredményeként az utóbbi időben csak a vagyona felélésével foglalkozó MÚOSZ ezúttal megpróbál végre nevéhez méltóan viselkedni, és vizsgálatot indít a Friderikusz Sándor körül kirobbant botrány miatt.” Hozzátették: kíváncsian várják azt is, hogy a rendszerváltoztatás után szinte kizárólag baloldali újságíróknak odaítélt Pulitzer-emlékdíjat, valamint az 1997-ben kapott Toleranciadíjat megtarthatja-e az egykori tévés személyiség.

Azt is írják:

„Szövetségünk elfogadhatatlannak tartja, hogy egy ilyen súlyos etikai ügy ne maradjon felderítetlenül, akármilyen múltú vagy tekintélyű médiaszereplőről legyen is szó. Helyeseljük Virág Márton szándékát, s csatlakozunk hozzá: vele együtt várva el, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, ha már hivatalból nem indított vizsgálatot, legalább most tegye ezt meg” – nyomatékosította álláspontját a médiaszövetség.

Leszögezték, hogy elvárják a szakmai szervezetektől, akármilyen oldalon is állnak, hogy alapos és hiteles eljárást folytassanak le, és amennyiben bebizonyosodik a súlyos szakmai és emberi vétség, hozzák meg a szükséges intézkedéseket és zárják ki maguk közül az elkövetőt, akárkiről legyen is szó.

Felidézték azt is, hogy az állítólagos „sajtós” Csenterics Ágnest például a Facebookon, a legnagyobb szakmai portálon, a LinkedInen, Instagramon, Tiktokon, a telefonkönyvben sem lehetett megtalálni. Nem ismerik újságírók és kommunikációs szakemberek (pr-esek) sem, az RTL munkatársai sem ismerik, de még Máté Krisztina – Friderikusz Sándor RTL-es tévéműsorának, az Életünk történetének a producere – sem halott arról, hogy állítólag van Friderikusznak sajtósa, pláne ilyen néven, mint a tavaly elhunyt, sokak által ismert tévés rendezőé. Friderikusz mindezek ellenére a maga részéről lezártnak nevezte az ügyet a YouTube videójában.

Virág Márton egyébként azt is mondta, őt magát mélységesen felháborítja, hogy Friderikusz egy halott ember nevével visszaélt. Azt is mondta, amikor Friderikusz „Szalay Dániel-féle” újságírókról beszél, akkor „az újságírás alapjait kérdőjelezi meg, hiszen Szalay csak azt tette, ami a sajtó feladata, amikor utána járt, hogy létezik-e az a személy, aki a sajtónak nyilatkozott”. Virág azt is kifejtette, hogy szerinte abban a videóban, amiben Friderikusz reagált a produkcióját ért vádakra, „maszatolt”, ahelyett, hogy tisztázta volna, voltaképpen ki írta és küldte el a Blikknek Csenterics Ágnes nevével a nyilatkozatot.

Virág azt mondta Friderikuszról, szerinte „abban a pillanatban, amikor kitette azt a videót, ledöntötte a saját szobrát. Ilyen jelenségnek nincs helye a médiában” – közölte a véleményét a Blikk főmunkatársa.

„Nagyon súlyos emberi és szakmai hibát vétett a Pulitzer-díjas Friderikusz, aki nem méltó a Pulitzer-díjra. Ez a kéregetés a Damu Roland szintje, csak ő adja hozzá a nevét és az arcát. Az pedig már a Damu Roland szintje alatt van, hogy egy halott ember nevével visszaél” – fejtette ki Virág Márton.

Friderikusz a csütörtök esti videója óta nem szólalt meg, pedig több szerkesztőségből is keresték őt kérdésekkel.

További hírek

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások