fbpx
A Főszerkesztők Fóruma első felvonása a MÚOSZ-ban.

„Mi történne a Mercedesszel, ha hirdetne nálunk?” – főszerkesztők beszélgettek a nyomtatott sajtó túlélési esélyeiről

A MÚOSZ által szervezett beszélgetésen György Zsombor, a Magyar Hang ügyvezető főszerkesztője, Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője és László János, a Nyomtass Te is főszerkesztője beszélt. Közös bennük, hogy mindhárman az elmúlt évek viszontagságos médiapiaci körülményei között alapítottak nyomtatott lapot Magyarországon. Szó esett a lapalapítás és üzemeltetés nehézségeiről, heti egy kávé árának jelentőségéről, üzlet és politika viszonyáról, de arról is, hogy az említett lapok konkurensei-e egymásnak.

Főszerkesztők Fóruma – Túlélési esélyek: új lapok a nyomtatott piacon címmel szervezett beszélgetést a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Szerda esték a MÚOSZ-ban programsorozat keretében.

A beszélgetés moderátora Kocsi Ilona, a MÚOSZ elnöke volt, résztvevői pedig György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője, valamint László János, a Nyomtass Te is! főszerkesztője.

Áldás vagy átok?

Az első kérdésre, miszerint áldják vagy átkozzák azt a napot, amikor lapot indítottak, György Zsombor úgy felelt: nem igazán volt más választási lehetőségük. Példaként a Népszabadság esetét hozta fel – az ott dolgozók úgy gondolták, nem tűnhet el egy lap nyom nélkül, azonban ennek éppen ellentettje történt;

manapság egy lap megszűnése már nem vet komoly társadalmi hullámokat.

Ők is felfogták egy-két nap után, hogy ez a Magyar Nemzettel sem fog másként történni. Abban viszont reménykedtek, hogy megjelenik a háttérben néhány befolyásos ember, aki akár anyagilag, akár tanácsokkal mögéjük áll, ez azonban egyáltalán nem történt meg.

A Simicska Lajos tulajdonában lévő Magyar Nemzet utolsó, 2018. április 11-én megjelent lapszáma.
A Simicska Lajos tulajdonában lévő Magyar Nemzet utolsó, 2018. április 11-én megjelent lapszáma. Fotó: Kasza János / Media1

Úgy fogalmazott: az első pillanattól kezdve „koldultak”, például közterületeken, és így lett pénz, hogy el tudják indítani a lapot. Amikor érdeklődőknek elárulták, hogy nincs pénzük és nem áll mögöttük senki, azt mondták nekik, hogy felejtsék el, nincs értelme – mivel azonban volt egy érdeklődési hullám, elkészítették a körülbelül 40.000 példányszámban fogyott Szamizdat Magyar Nemzetet, ami erőt adott nekik. A Magyar Hang elindítása sok fáradsággal és nehézséggel járt.

Magyar Krónika, Magyar Hang, Figyelő és más lapok egy újságosnál. Fotó: Ladányi András, Media1
Magyar Krónika, Magyar Hang, Figyelő és más lapok egy újságosnál. Fotó: Ladányi András, Media1

Lakner Zoltán is hangsúlyozta, hogy más választási lehetőségük nekik sem volt. A 168 Óránál sokan dolgoztak a megszűnt Népszabadságtól, mely egyszerre jelentett kohéziót és tapasztalatot a szerkesztőségnek. Bár a napi működés a Jelen esetében sok „kínlódással” jár, áldja, hogy nincsen mögöttük senki, akinek meg kellene felelni, és aki megmondaná, mit szabad és mit nem. Gondolkodtak azon, hogy jó lenne egy nagy befektető, azonban ilyen nincs, melynek hátránya is van, így például a napi nehézségek. Nem találkoznak azonban megfelelési kényszerekkel. A szerkesztőségnek volt egy „magja”, akik azt a döntést hozták, hogy bárhogy is alakul a helyzet, együtt szeretnének dolgozni.

László János szerint se nem áldás, se nem átok; kényszerből csinálni kell. Hogy ez újság vagy egy darab papír, úgy felelt, a legolcsóbb és legegyszerűbb dolgot keresték, így jött az A4-es lap. Ezt kombinálták az internettel, a cél pedig az lett, hogy ezt mindenki kinyomtathassa otthon, és hétről hétre beteríthessék vele az országot. Sokat osztogatták Budapesten támogatókat és partnereket keresve, ezalatt pedig találkoztak más, hasonló sorsú, korábbi kollégáikkal.

A Nyomtass Te is mozgalom szegedi konferenciája.
A Nyomtass Te is újságai a mozgalom szegedi konferenciáján korábban. Fotó: nyomtassteis.hu

Politika?

Kocsi Ilona szerint a Jelen helyzete annyiban különbözik a másik két lapétól, hogy az nem a politika, hanem egy, a tulajdonossal kialakult belső ellentét hívta életre. Lakner Zoltán ezt másként látja, szerinte annak, hogy ők a 168 Óránál nem folytathatták, a politikának masszív szerepe volt. Mivel 2020 tavaszán, a pandémia megjelenésekor indultak, egy csomó pénzük „bennégett”, mivel a lap nem tudott megjelenni, de kiadások már voltak.

Jelen című újság
A Jelen című újság egy újságosnál korábban. Fotó: Ladányi András / Media1

Elmondása szerint lasszóval lehet olyan hirdetőt találni, aki névvel-címmel-telefonszámmal egy hirdetést hajlandó feladni egy olyan újságban, amiben közéleti, kormánykritikus tartalmak jelennek meg, így a keletkezés és a működés is politikai befolyásoltság alatt áll.

György Zsombor elmondása szerint a Magyar Hangnál három hónapig fizetés nélkül dolgoztak, állandó támadássorozat mellett. Az olvasók hónapok múltán jöttek, jelenleg körülbelül 12.000 példányszámot tudnak értékesíteni. Folyamatosan járják az országot és a világot. Felhozta azt is, hogy az utcán kell „kergetniük” Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, mivel a Kormányinfóra nem engedik be őket. Kreatívnak kell lenni, ugyanis gyakorlatilag nincs hirdetés. Csak a kulturális szférából hirdetnek náluk néha, autó- és élelmiszeripari cégek viszont nem, pedig az „ellenzékinek hitt” sajtóban is vannak ilyen hirdetések, mivel ezek skatulyában vannak.

„A hatalom egy dolgot nem szeret, ha nem tud kontrollálni és nem tud skatulyázni, így egyszerre — akivel ezt nem tudja megtenni, azt borzasztóan gyűlöli.”

A Magyar Hang főszerkesztője szerint meg kell találni a túlélés módjait; a kulcs az olvasó, aki megveszi az újságot, vagy fizet online a fizetőkapuért. Heti egy kávé áráért már lehet támogatni egy sajtóorgánumot.

Amatőr megoldások

László János szerint a Nyomtass Te is! sikerének kulcsa, hogy amatőr megoldásokkal jutnak el vidéki olvasókhoz. Nem mindenkinek van internete, de akinek van, az sem feltétlenül „bújja” a politikai híreket. Ők az újságok cikkeit rövidítik és közérthetővé teszik.

Azért van szükségük pénzre, hogy tudjanak nyomtatni és benzint fizetni, hogy sok helyre eljuthassanak rendszeres jelleggel. László elmondása szerint, ahol több éve rendszeresen jelen vannak, ott azt tapasztalják, hogy az emberek kikerülnek a „bekerített állapotból”.

Üzleti vállalkozás – hogyan élnek meg a hetilapok?

Lakner Zoltán elárulta: a Jelen esetében megfigyelhető egy erős budapesti bázis, azonban előfizetőik fele vidéki. Szeretnének a megyei jogú városokban is intenzívebben jelen lenni, majd bővítenék a kört kisebb, vidéki települések irányába is. Probléma, hogy ők elsősorban tartalomelőállítók, azonban jelenleg minden más, így például a hirdetésszervezés és a kiadás is az ő feladatuk. Céljuk, hogy megpróbálják úgy kialakítani saját belső működésüket, hogy meg tudjanak élni biztonságosan a saját bevételeikből.

A Nyomtass Te is esetében az üzleti modell a „csoda”, mondja László János; kellene 4-5 főállású ember legalább, hogy a lap profibb legyen. Azért nem kiegyensúlyozottak, mivel nem akarják megismételni a százmilliárdokból működő állami média tartalmát. Pártok neveit egyébként már legalább egy éve nem írták le – mondta.

György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője szerint lehet olcsón újságot csinálni külsősökkel, de ez hosszútávon nem működik; főállású emberek kellenek, aminek ára van. Ezt azonban elő kell teremteni, ami „ijesztő” összeggé nő idővel. A nyomdaköltség és a bérek húszmilliós nagyságrendű kiadást jelentenek havonta. Továbbra is 90 százalékban a nyomtatott lapeladásokból élnek, az online-ból kevés bevétel származik, de ott is erőteljesen jelen kell lenni. A komolyabb anyagok már fizetőkapu mögött vannak, azonban a „közszolgálati” tartalmakat ingyenesen elérhetővé teszik. A fennmaradó 10 százalék adományokból és a minimális hirdetésekből áll össze. Utóbbihoz kapcsolódva: úgy kalkulálnak, mintha nem lenne, azok ugyanis a teljes bevétel 5 százalékát sem érik el. Ők meglepődtek ezen, és bár néha tudnak tárgyalni jelentősebb cégekkel vagy diplomatákkal, ilyenkor fontosnak érzik leszögezni, hogy ők nem könyöradományt, hanem piaci alapú hirdetéseket várnak a németországi székhelyű nagy vállalatoktól.

Szégyelljék magukat a nagy német cégek gyávaságuk miatt!

„Az, hogy Magyarországon a médiaviszonyok olyanok, amilyenek, és kézműves eszközökkel kell életben tartani szerkesztőségeket, abban leginkább a német hátterű cégeknek óriási a felelőssége, és szégyelljék magukat, ezt mondjuk ki. Mi történne a Mercedesszel, ha hirdetne nálunk?”

– teszi fel a kérdést a Magyar Hang főszerkesztője, hozzátéve, hogy az autóipari vállalat az egyik, amelyikkel éppen tárgyalnak.  Nem hiszi, hogy egy ilyen hirdetés miatt elbuknák a támogatásokat, és szégyelljék magukat, mert gyávák. Pici mozgást éreznek az Amerikai Egyesült Államok irányából az elnökváltás óta, náluk is megjelent egy hirdetés a nyugati értékek melletti kiállásról.

A Nyomtass Te is főszerkesztője egy vidéki független portál példáját hozta fel, melynél egy világcég hirdetése után mások is mertek az érintettnél hirdetni.

György Zsombor hozzáfűzte: az értékesítés kulcsfontosságú, az, hogy a kisebb településekre is eljussanak. A nagy, nyugati hátterű kiskereskedelmi láncok bevették kínálatukba a Magyar Hangot, az Aldi azonban eleinte nem. Ezzel úgy küzdöttek meg, hogy először beleírtak a panaszkönyvbe, majd azt csinálták, hogy ők vittek az üzletbe a lapból, amit ott hagytak a polcokon, ezzel „meghekkelve a rendszert”. Végül aztán bevették a kínálatba az újságot. Magyar láncok közül csak 1-2 kivétel van, a CBA azonban nem tartozik közéjük – jegyezte meg a főszerkesztő.

Konkurensek?

Arra a kérdésre, hogy konkurensei-e egymásnak, a Magyar Hang és a Jelen főszerkesztői úgy feleltek, hogy nem. Egészséges rivalizálás előfordulhat, azonban szeretnének valós piaci körülmények között versenyezni.

A Nyomtass Te is főszerkesztője úgy felelt, „mi azért küzdünk, hogy megszűnjünk” – utalva arra, hogy a sokszínű, kiegyensúlyozott tájékoztatás helyreállításával rájuk már nem lenne szükség.

Függ-e a jövőjük a 2022-es választások eredményétől?

György Zsombor szerint a hatalom nagyon kreatív, így nem tudják. Védettnek érzik magukat, ugyanis kényszerből Pozsonyban, Szlovákiában nyomtatják a lapot, ami egyúttal biztonságot is ad. Fontosnak tartja azonban, hogy milyen reakciókat vált majd ki az eredmény.

Nem Orbán Viktor az ellenségük, hanem az apátia, az érdektelenség és a félelmek.

Lakner Zoltán hangsúlyozza: a szabad piacon is meg lehet bukni. Egy újságnak nem az a célja, hogy politikai kampányt folytasson.

László János szerint egy esetleges ellenzéki győzelem sem vezetne az első napon a Nyomtass Te is megszüntetéséhez, ugyanis nem tudni, mennyi idő alatt venné át a médiát egy új hatalom. Ha viszont Orbán Viktor újabb négy évig folytatná, nem tudja, lenne-e lelki ereje még tovább működtetni a lapot.

A teljes beszélgetés visszanézhető ide kattintva.

További híreket talál a Media1-en! Csatlakozzon hozzánk Facebookon, iratkozzon fel napi hírlevelünkre, RSS-feedünkre, Twitter-csatornánkra, és ha teheti, járuljon hozzá a működési költségeinkhez egy tetszőleges összeggel.

Kiemelt fotó: MÚOSZ / YouTube

 

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások