fbpx
MTI

Növekvő hírcenzúráról szivárogtattak az MTI munkatársai

A Magyar Távirati Iroda dolgozói szerint 2011 óta folyamatosan romlik a helyzet és egyre többször fordul elő, hogy nem írhatnak meg bizonyos közérdekű témákat. Vannak más furcsaságok is.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Az MTVA botrány után ezúttal egy másik közmédiás szervezeti egységről, az MTI-ről ír a Szabad Európa. A lap a nemzeti hírügynökségnél dolgozó egykori és jelenlegi informátorokra hivatkozva egyebek mellett azt állítja, hogy arra kötelezték az újságírókat, hogy az Origótól vegyenek át híreket, de olyan utasításokat is kaptak, hogy ne írjanak olyan kényes témákról mint például a papi pedofília. Korlátozott az is, mi jelenhet meg olyan közérdekű ügyekről mint a koronavírus-járvány.

Leépítések, témájukról levett szakértők

A Szabad Európa felhívta a figyelmet arra is, hogy a Fidesz 2010-es újbóli hatalomra kerülése után az MTI-nél felgyorsultak az elbocsátások, holott a közmédiumok, köztük  Magyar Távirati Iroda állami támogatása évről évre növekedett.

A hírügynökség egyik forrása azt mondta, „régebben sok jó újságíró dolgozott az MTI-nél, az egyes szakterületeknek megvoltak a gazdái, akiknek exkluzív információi és mélyebb ismeretei voltak az adott területről”, az utóbbi tíz évben az átszervezésekre hivatkozva azonban a szakértőket lassan levették saját témáikról. Sokak szerint éppen ezért nem egy egyszerű átszervezésről van szó, sokkal inkább egy fokozatos centralizálásról és a hírügynökségi anyagok „lebutításáról”.

Eltűnő műfajok

Az elmúlt időszakban tipikus sajtóműfajok is eltűntek az MTI-ről. Korábban az MTI-n rendszeresen lehetett olvasni interjúkat politikusokkal, de mára ezek nagyon megritkultak, ahogyan a fontos eseményekről készült tudósítások is – említette a hírügynökség egyik dolgozója.

Az egyik informátor beszámolt arról a működési módról is, hogy egy politikai döntés esetén

„ma már csak azt hozzuk le, hogy mit mond róla a kormány. Nem rakunk mögé hátteret, hogy miről szól valójában a döntés, min változtat, hogy esetleg miért rossz”

Limitálják a külföldi bírálatok szemléjét

Egy másik MTI-s munkatárs, aki még 2010 előtt került a céghez, és még most is ott dolgozik, azt mondta:

„Az MTI-ben fokozatosan vezették be a cenzúrát 2011-2012-től kezdve.”

Az első intézkedés egyébként, amivel szembesült az illető, az az volt, hogy utasításba kapták,

a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait ne nagyon szemlézzék.

Korábban az volt az eljárás, hogy azokat a Magyarországra vonatkozó híreket, amelyek a fontosabb külföldi újságokban jelentek meg, külön hírben átvette az MTI. A jelenlegi kormányt azonban már akkor erősen bírálták a külföldi lapok, ezért azt mondták az MTI vezetői az újságíróknak, hogy csak úgy jelenhetnek meg külföldi cikk alapján írások, ha több cikket summáznak egy bekezdésbe. „Felesleges, hogy egy ilyen kritikaáradatot átvegyünk” – hangzott az indoklás.

Az is gyakori, hogy egyes témákat hiába javasolnak a munkatársak. „2010 első feléig működött az a rendszer, hogy ha az újságírók vetettek fel témát, esetleg saját értesülésük volt egy érdekes témában, akkor arról örültek a szerkesztők. A kormányváltás után hamar kiderült, hogy ilyen kezdeményezéseknek nincs többé terepe. Akkor kell egy téma, ha a szerkesztő kér arról anyagot.”

Nem egyeztetett kérdést tett fel Orbánnak, elbocsátották

A cikkben szóba kerül Kárpáti János, aki 1981-től dolgozott a távirati irodánál, 2007-től brüsszeli tudósítóként. lett. Mindössze öt évre a Fidesz hatalomra kerülése után, 2015-ben azonban véget ért a 34 éven át tartó MTI-s pályafutása, mivel egy brüsszeli eseményen egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak. A miniszterelnök ekkoriban próbálta napirenden tartani a halálbüntetés kérdését, és ez sokaknál kiverte a biztosítékot az Európai Néppártban. Kárpáti János ennek kapcsán tett fel kérdéseket Orbán Viktornak, de nem sokkal az incidens után hazahívták az újságírót Brüsszelből és kirúgták.

„Az apparátus nem tudta elviselni, hogy ezt kérdeztem. Pedig soha nem mondták ki, hogy a kérdéseket előre egyeztetni kellene”

– nyilatkozta Kárpáti János.

Az MTI belső struktúrája is változott

A források elmondták, hogy 2010 előtt, ha egy újságíró beküldött egy anyagot, azt ellenőrizte a témagazda, és a napi hírfolyamot ellenőrző turnusvezető jelentette meg. Kisebb hírek esetében viszont sok dolgozónak volt kiadási joga. Ezzel a joggal azonban egyre kevesebben rendelkeztek idővel, viszont akinek ez a joga megmaradt, átkerült a Duna Médiaszolgáltató Zrt.-hez. Ezzel egyidejűleg nőtt az „egyeztetésköteles” témák listája, amely anyagokat egyenesen a főszerkesztő-helyettesek egyikének kell tovább küldeni.

Az informátorok egyhangúan azt állították, hogy ezek a különleges bánásmódban részesülő anyagok sokáig nem jelentek meg, vagyis szerintük a főszerkesztő-helyettesek is továbbíthatták ezeket az írásokat valahová. Azt, hogy pontosan kinek az asztalán landoltak a  legkényesebb anyagok, a források sem tudták megmondani, de felmerült Németh „Pitbull” Zsolt és Bende Balázs neve is, és legfelső körökben Rogán Antal neve is.

Ilyen titkolózás sose volt. A korábbi kormányok is próbáltak beleszólni a munkába, de messze nem annyira, mint most

– közölte az egyik bennfentes a lapnak.

A cikk egyébként további konkrét példákat is említ az MTI-vel és az ott dolgozók szabadságfokának jelentős lecsökkentése kapcsolatban.

Az MTI a szabad sajtó napja előtt is cenzúrázott | Media1

A Magyar Távirati Iroda nem engedte, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége sajtónapi közleményt tegyen közzé, még pénzért sem. A MÚOSZ egyébként egy fontos bejelentést is tett a közleménybe.

További hírek találhatók a Media1.hu-n! Kövessen bennünket RSS vagy hírlevelünk segítségével.

Borítókép: YouTube/MTVA – tv műsorok, filmek, zene
Szóljon hozzá!