Önnek is joga van...gondolkodni

A magyar állam maradt a médiapiac legnagyobb hirdetője

A vezető, állami hirdető a hazai médiapiacon a Miniszterelnöki Hivatal, de a legnagyobb költők között ott van a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. is.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Nem hozott szignifikáns különbséget az elmúlt év a magyar reklámszektorban az előző esztendőkhöz viszonyítva. A magyar piac növekedésének alapját továbbra is az állami szervezetek költései biztosítják, miközben a piaci szereplők nem fordítottak többet reklámra tavaly mint 2018 előtt. A kelet- és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző kiadvány, a CANnual Report most megjelent ötödik kötete szerint a legnagyobb állami hirdetők az alábbi szervezetek:

  • Miniszterelnöki Hivatal
  • Szerencsejáték Zrt.
  • Nemzeti Erőforrás Minisztérium
  • Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM)

A kiadvány arra is rámutat, hogy az állami szereplők milliárdos reklámköltéseinek a mértéke azért is szembeötlő, mert

többek között a legnagyobb hirdetők éves rangsorában az ötödik helyen álló Magyar Telekom 60 százalékkal kevesebbet fizetett ki reklámra, mint a Miniszterelnöki Hivatal 2018-ban.

Az állam az élen

A tanulmány kitér arra is, hogy az elmúlt öt évben jelentős változások zajlottak le a hazai reklámiparban. Ebben a szektorban a közel hét esztendős böjttel felérő gazdasági válság után 2016-ban volt először tapasztalható fellendülés.

A hirdetői bizalom azonban még később állt helyre és csak 2017-től emelkedtek a költéseik, valamint ezzel párhuzamosan a marketingbüdzséik is.

A CANnual Report szerint a gyógyszer és a kereskedelmi szektorok hagyományosan jól tartották magukat, illetve még erősödtek is a recessziós időszakokban, de messze nem tudtak olyan jelenlétet elérni, mint az állami cégek.

A digitális az élen, de a Facebook és a Google sok pénzt elvisz a magyar piacról

Jelentős átrendeződésen ment át öt esztendő alatt a digitális költések volumene és iránya hazánkban. Először 2015-ben előzte meg a digitális hirdetésekre fordított összegek mértéke a tévés reklámköltéseket. Ráadásul négy éve még döntően a magyar médiatulajdonosoknál maradt a legnagyobb bevétel az online felületeken elköltött milliók után. Ez alig két év alatt átalakult. 2017-ben már több mint a hirdetési büdzsék felét a Google és Facebook vitte el.

A nyomtatott sajtó, a rádió és a közterület a jelentés megállapítása szerint nem mutatott élénk forgalmat 2014 után sem. Jellemzően ezek a szegmensek vagy stagnálnak, vagy mérsékelten emelkednek, amit jelentős mértékben befolyásolja az állami hirdetők szerepvállalása.

GDPR és más jogi akadályok az online hirdetők előtt

Az idén öt éves CANnual Report rámutat arra is, hogy a hazai az internetfogyasztás növekedése (73 százalékról 80 százalékra) ellenére a hirdetők nem igazán tudták kihasználni az online felületekben rejlő lehetőségeket a GDPR és más jogi akadályok miatt, aminek meg is lett a kedvezőtlen hatása.

Az online videó gyártása drága maradt. A mobil piacra pedig jellemző, hogy a kis képernyő nem felel meg a teljes hirdetői tartalom átadására, és nem képes azonnali konverziót szállítani számukra a legtöbb esetben. A mobil tehát a tanulmány szerint még sokáig nem veszi el a desktop hirdetési büdzséket.

Magyarországon is erősödhet a fizetős tartalom szerepe

Kedvező hír lehet, hogy a CANnual Report előrejelzései szerint a jövőben erősödni fog a fizetős (és ezért hitelesnek gondolt) tartalmak fogyasztása a magyarok körében, ami azt is hozza magával, hogy bővülnek a reklámmentes felületek. Párhuzamosan ezzel a folyamattal és egyben az ingyenes tartalom hanyatlásával a hirdetőknek, médiaügynökségeknek fel kell készülniük a személyre szabható, egyedileg célozható reklámokat kiszolgáló technológiák alkalmazására.

Utóbbiak költségei komoly kihívást jelenthetnek majd a piac szereplőinek, akik már jelenleg is nehezen képesek megtartani a költséghatékonyságukat – figyelmeztet a tanulmány.

Mindent egybevetve 2020 után sem fog a magyar médiapiac struktúrája jelentősen változni. Abban csak csak reménykedni lehet, hogy a sajátos magyar körülmények nem gátolják majd az iparág fejlődést – állapítja meg a CANnual Report, mely a www.wecan.net oldalról tölthető le e-könyv formájában 29 euróért.

A CANnual Report kapcsán írott néhány nappal ezelőtti másik írásunkból az is kiderül, hogy szintet lépett Közép- és Kelet-Európában a digitális reklámpiac, de továbbra is erős maradt a tévé is.

Borító: A Miniszterelnöki Hivatal „felvilágosító” kampánya járókelők által átalakítva, korábban. Fotó: Ladányi András, Media1

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

Klubrádió

Ismét a Médiatanács kezében a Klubrádió sorsa

Kérelmet adott be pár hete az éppen ma a 18. születésnapját ünneplő, pár éve a Médiatanács által majdnem teljesen elnémított rádió a 2021 elején lejáró médiaszolgáltatási jogosultságának meghosszabbítása ügyében a grémiumhoz. Stock Richárd vezérigazgatót erről kérdezte a Media1.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!