Egyedül maradt a kereskedelmi televíziók között az RTL Klub azzal a március 19-i bejelentésével, hogy befogad politikai reklámokat a május 26-i európai parlamenti választásokat megelőző kampányidőszakban. Ez a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) weboldaláról, a valasztas.hu-ról derül ki, ahol a minap közzétették, hogy mely nem közszolgálati lineáris médiaszolgáltatók tettek bejelentést arról, hogy műsoridőt biztosítanak a pártok üzeneteit tartalmazó szpotoknak az európai parlamenti választások idején.
A listában egyetlen médiaszolgáltatót találtunk, az RTL Klubot. Nem lesz politikai reklám sem a TV2 csatornán, sem a HírTV-n, de még a tavaly, az országgyűlési választás idején erre lehetőséget biztosító ATV-n sem.
Azok a pártok, akik a rádióhallgató választópolgárokat szeretnék megszólítani, legfeljebb az állami Kossuth Rádiót tudják használni erre a célra.
Ugyanis egyetlen kereskedelmi rádió sem ad erre lehetőséget, legalább az NVB-nél kötelező bejelentések elmaradása alapján.
Tévében, nem kereskedelmi csatornán az állami M1-en és a Duna TV-ben lehet reklámozni, a jogszabály adta szabályok között, ingyenesen.
A TV2 elutasító döntése nem meglepő, hiszen a kormányközeli tévé eddig sem fogadott el politikai reklámokat, ehelyett a tavalyi országgyűlési választásokon a Tények című műsorának műsorvezetői, a televíziós hírműsorkészítés alapvető normáit felrúgva, sőt jogszabálysértést is elkövetve tartották fontosnak tudatni egy videóban, hogy ők Orbán Viktor támogatói. Igaz, ezt már korábban sem volt nehéz kitalálni a Tények hírfeldolgozási gyakorlatából.
Az ATV vezetője szerint a nézettségnek ártott volna, ha befogadják a politikai reklámokat
A TV2-nél érdekesebb az ATV, ahol fordulat látszik, hiszen a tavalyi országgyűlési választáson az ATV még hajlandó volt leadni politikai reklámokat. A fordulat okáról a Media1 érdeklődő kérdést küldött Németh S. Szilárdnak, a csatorna vezérigazgatójának, aki vasárnap délben így magyarázta a döntést:
„Idén hosszabbak a reklámszüneteink, ezekért az amúgy ingyenes hirdetésekért nem szeretnénk tovább rövidíteni a műsorok hosszából. Bevétel nem lenne ebből, a nézettségnek viszont ártana.”
Az ATV egyébként nem teljesen elutasító a pártüzenetek kapcsán, ugyanis ahogy az Állami Számvevőszék választási oldalán megtalálható az árjegyzékük, pénzért a weboldalukon szívesen közzétesznek hirdetéseket a kampányban. A kormány „társadalmi célúként″ sugárzott hirdetéseivel szemben sem elutasítók, azokat is rendszeresen leadták adásban az elmúlt időszakban.
Marad a net és a sajtó, de a megyei napilapokban erre esély sincs
Az ellenzéki pártoknak egyébként most főleg az internet és a nyomtatott sajtó jelenthet alternatívát az üzeneteik eljuttatására. Az ÁSZ oldalán megtalálható nyomtatott és online árjegyzéklisták alapján azonban jellemzően csak a kormánytól független digitális és print sajtótermékek fogadnak be politikai hirdetéseket.
A befogadó jelentősebb médiumok ott van HVG, a Ringier Axel Springer terméke, a Blikk, illetve a nagyok közül a Central Médiacsoport termékei, vagy például a 168 Óra, a Magyar Narancs, a Magyar Hang és a Népszava is.
A fideszes médiaalapítvány, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány által bekebelezett megyei napilapokban azonban például nem lehet hirdetni, pénzért sem. Vagyis ezek a lapok inkább lemondanak bevételről, mintsem közzé kelljen tenniük esetleg ellenzéki hirdetéseket is. Kieső bevételeiket persze a hozzájuk általában befolyó közpénzek bőven kompenzálják.
Nem lehet hirdetni a kampány pártokat az Origón sem, ahogy a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben sem.
A második Orbán-kormány alatt gyorsult fel a kampányeszközök korlátozása
A második Orbán-kormány idején megváltoztatott jogszabályi környezet miatt a kereskedelmi tévétársaságok kizárólag ingyen sugározhatnak reklámot, és erről előzetesen nyilatkozniuk kell a Nemzeti Választási Bizottság felé.
A nyomtatott és digitális sajtótermékek viszont kérhetnek pénzt is, de előzetesen be kellett jelenteniük az Állami Számvevőszéknek a politikai árlistájukat. Miután azonban az Orbán-kormány gyakorlatilag maga alá gyűrte a hazai sajtó jelentős részét, így várható volt, hogy például a megyei napilapokban nem lehet majd megszólítani a választókat, akkor sem, ha valaki kész lenne fizetni a hirdetésért. A kormányzati üzenetek eközben más módon ott vannak a lapokban.
Az ellenzéki pártoknak egyébként nincs könnyű dolga akkor sem, ha közterületen, plakáthelyen kívánnak hirdetni. A plakáthelyek túlnyomó többsége már régebben Fidesz-közelbe került, de miután Simicska Lajos kapitulált a tavalyi országgyűlési választás után, a korábban az ő érdekeltségében lévő reklámhelyek is a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részévé váltak.
A Media1 minden párt hirdetését befogadja
A Media1 egyébként, ahogy azt korábban az Állami Számvevőszék felé határidőben bejelentette, kész befogadni politikai hirdetéseket, ha erre valamely párt részéről igény mutatkozik és a közzétenni kívánt hirdetés megfelel a vonatkozó törvényi és reklámetikai előírásoknak.
A jogszabályok alapján a politikai hirdetések befogadóinak egyenlő feltételeket kell biztosítania a pártoknak, így egyéni kedvezményeket a közzétett listaártól eltérve nem nyújthatnak. A Media1 politikai árlistája honlapukon és az ÁSZ weboldalán is megtalálható.
