Szinte mindenki kikosarazza a pártokat

Egyetlen kereskedelmi rádióban sem lehet közzétenni politikai reklámot és kereskedelmi tévében is csak egyetlen helyen. A megyei lapok sem fogadnak be politikai hirdetéseket. A kommunikációs tér beszűkülése főleg az ellenzéket érintheti hátrányosan a kampányban. Az ATV vezérigazgatója a Media1-nek nyilatkozott, idén miért nem fogadnak be politikai reklámot, ha tavaly még igen.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Egyedül maradt a kereskedelmi televíziók között az RTL Klub azzal a március 19-i bejelentésével, hogy befogad politikai reklámokat a május 26-i európai parlamenti választásokat megelőző kampányidőszakban. Ez a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) weboldaláról, a valasztas.hu-ról derül ki, ahol a minap közzétették, hogy mely nem közszolgálati lineáris médiaszolgáltatók tettek bejelentést arról, hogy műsoridőt biztosítanak a pártok üzeneteit tartalmazó szpotoknak az európai parlamenti választások idején.

A listában egyetlen médiaszolgáltatót találtunk, az RTL Klubot. Nem lesz politikai reklám sem a TV2 csatornán, sem a HírTV-n, de még a tavaly, az országgyűlési választás idején erre lehetőséget biztosító ATV-n sem.

Azok a pártok, akik a rádióhallgató választópolgárokat szeretnék megszólítani, legfeljebb az állami Kossuth Rádiót tudják használni erre a célra.

Ugyanis egyetlen kereskedelmi rádió sem ad erre lehetőséget, legalább az NVB-nél kötelező bejelentések elmaradása alapján.

Tévében, nem kereskedelmi csatornán az állami M1-en és a Duna TV-ben lehet reklámozni, a jogszabály adta szabályok között, ingyenesen.

A TV2  elutasító döntése nem meglepő, hiszen a kormányközeli tévé eddig sem fogadott el politikai reklámokat, ehelyett a tavalyi országgyűlési választásokon a Tények című műsorának műsorvezetői, a televíziós hírműsorkészítés alapvető normáit felrúgva, sőt jogszabálysértést is elkövetve tartották fontosnak tudatni egy videóban, hogy ők Orbán Viktor támogatói. Igaz, ezt már korábban sem volt nehéz kitalálni a Tények hírfeldolgozási gyakorlatából.

Az ATV vezetője szerint a nézettségnek ártott volna, ha befogadják a politikai reklámokat

A TV2-nél érdekesebb az ATV, ahol fordulat látszik, hiszen a tavalyi országgyűlési választáson az ATV még hajlandó volt leadni politikai reklámokat. A fordulat okáról a Media1 érdeklődő kérdést küldött Németh S. Szilárdnak, a csatorna vezérigazgatójának, aki vasárnap délben így magyarázta a döntést:

„Idén hosszabbak a reklámszüneteink, ezekért az amúgy ingyenes hirdetésekért nem szeretnénk tovább rövidíteni a műsorok hosszából. Bevétel nem lenne ebből, a nézettségnek viszont ártana.”

Az ATV egyébként nem teljesen elutasító a pártüzenetek kapcsán, ugyanis ahogy az Állami Számvevőszék választási oldalán megtalálható az árjegyzékük, pénzért a weboldalukon szívesen közzétesznek hirdetéseket a kampányban. A kormány „társadalmi célúként″ sugárzott hirdetéseivel szemben sem elutasítók, azokat is rendszeresen leadták adásban az elmúlt időszakban.

Marad a net és a sajtó, de a megyei napilapokban erre esély sincs

Az ellenzéki pártoknak egyébként most főleg az internet és a nyomtatott sajtó jelenthet alternatívát az üzeneteik eljuttatására. Az ÁSZ oldalán megtalálható nyomtatott és online árjegyzéklisták alapján azonban jellemzően csak a kormánytól független digitális és print sajtótermékek fogadnak be politikai hirdetéseket.

A befogadó jelentősebb médiumok ott van HVG, a Ringier Axel Springer terméke, a Blikk, illetve a nagyok közül a Central Médiacsoport termékei, vagy például a 168 Óra, a Magyar Narancs, a Magyar Hang és a Népszava is.

A fideszes médiaalapítvány, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány által bekebelezett megyei napilapokban azonban például nem lehet hirdetni, pénzért sem. Vagyis ezek a lapok inkább lemondanak bevételről, mintsem közzé kelljen tenniük esetleg ellenzéki hirdetéseket is. Kieső bevételeiket persze a hozzájuk általában befolyó közpénzek bőven kompenzálják.

Nem lehet hirdetni a kampány pártokat az Origón sem, ahogy a Fidesz-közeli Magyar Nemzetben sem.

A második Orbán-kormány alatt gyorsult fel a kampányeszközök korlátozása

A második Orbán-kormány idején megváltoztatott jogszabályi környezet miatt a kereskedelmi tévétársaságok kizárólag ingyen sugározhatnak reklámot, és erről előzetesen nyilatkozniuk kell a Nemzeti Választási Bizottság felé.

A nyomtatott és digitális sajtótermékek viszont kérhetnek pénzt is, de előzetesen be kellett jelenteniük az Állami Számvevőszéknek a politikai árlistájukat. Miután azonban az Orbán-kormány gyakorlatilag maga alá gyűrte a hazai sajtó jelentős részét, így várható volt, hogy például a megyei napilapokban nem lehet majd megszólítani a választókat, akkor sem, ha valaki kész lenne fizetni a hirdetésért. A kormányzati üzenetek eközben más módon ott vannak a lapokban.

Az ellenzéki pártoknak egyébként nincs könnyű dolga akkor sem, ha közterületen, plakáthelyen kívánnak hirdetni. A plakáthelyek túlnyomó többsége már régebben Fidesz-közelbe került, de miután Simicska Lajos kapitulált a tavalyi országgyűlési választás után, a korábban az ő érdekeltségében lévő reklámhelyek is a Nemzeti Együttműködés Rendszerének részévé váltak.

A Media1 minden párt hirdetését befogadja

A Media1 egyébként, ahogy azt korábban az Állami Számvevőszék felé határidőben bejelentette, kész befogadni politikai hirdetéseket, ha erre valamely párt részéről igény mutatkozik és a közzétenni kívánt hirdetés megfelel a vonatkozó törvényi és reklámetikai előírásoknak.

A jogszabályok alapján a politikai hirdetések befogadóinak egyenlő feltételeket kell biztosítania a pártoknak, így egyéni kedvezményeket a közzétett listaártól eltérve nem nyújthatnak. A Media1 politikai árlistája honlapukon és az ÁSZ weboldalán is megtalálható.

Kiemelt kép: Az Európai Bizottság elnökét támadó, nemzetközi vihart kavaró, és a Fidesz EPP-tagságának felfüggesztéséhez vezető korábbi, társadalmi célúként közzétett hirdetés a Blikkben. Fotó: Ladányi András / Media 1

Szóljon hozzá!

Az Index és az Indamedia irodájának helyet adó Budasquare irodaház homlokzata

Bodolai László szerint Erdélyi Superman Zsolt magánakciója volt a videó, amivel leváltatná az Index főszerkesztőjét a NER-közeli Indamediának tanácsot adó egykori SZDSZ-es kampányguru

Erdélyi Superman Zsolt nyilvános videója szerint Dull Szabolcs helyett olyan főszerkesztőre lenne szükség az Index élén, aki „nem sz*rja össze magát egy kakukkos órától, és egy külsős tanácsadótól”. Bírálja az Indexet azért is, amiért hozzájárulást kér olvasóitól az Index a működésére. A Media1 felhívta Dull Szabolcsot, valamint Bodolai Lászlót, az Index.hu Zrt. elnökét, mit szólnak a legújabb fejleményekhez.