Belénessy Csaba nyilvános bejegyzése szerint a honvédségnek lenne is erre kiépített rendszere, amivel cenzúrázni lehetne a médiát. Ő egyébként a tulajdonosa a Dunaújvárosi Médiaháznak.
Az ATV újságírója szerencsésebb volt, amikor szintén megpróbálták elvenni tőle a szót. A TASZ eközben arra figyelmeztet, hogy a kormány világjárvány esetén sem térhet ki a sajtó kérdései elől, hiszen a titkolózás látszatával is bizalmatlanságot kelthet a polgárokban.
Az utolsó pillanatban gondolta meg magát a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó Dunántúli Napló egy cikk közlése kapcsán.
Az MSZP a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökéhez, valamint a legfőbb ügyészhez fordult a Politico cikkében hétfőn feltárt cenzúragyanús ügyek miatt. A Polt Péternek írott levelet egyúttal feljelentésnek is tartja a levelet író politikus.
Az egyik feketelistára került személy, a világhírű fiatal svéd klímaaktivista, Greta Thunberg mellett a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap is reagált a Politico azon hétfői cikkére, mely bemutatta, milyen módszerekkel tart vissza információkat, illetve tilt le embereket a magyar állami médiavállalat, illetve mit kell csinálni kényes témák esetén. Az MTVA az ügy kapcsán különböző hírportálokat kezdett vadul támadni.
A Magyar Távirati Iroda nem hajlandó beszámolni arról, hogy jogerősen is elvesztette a közmédia azt a pert, amit az állami médiavállalatnál gyakorivá vált hírhamisítások miatt az MTVA székházába belépő DK-s országgyűlési képviselők indítottak a kihajításukkal összefüggésben.
A YouTube üzemeltetője, a Google szerint a PestiSrácok megsértette a közösségi oldal szerződéses feltételeit, közösségi szabályait. A PestiSrácok és a melléjük álló Schiffer András jogász, volt LMP-s politikus máris cenzúrát kiáltott.
Hiába mondta ki elsőfokon a bíróság, hogy az újságíró nem követett el bűncselekményt, az ügyészség sikeresen fellebbezett, hogy folytatódhasson a Dezső András elleni eljárás. Az újságíró korábban megírta, hogy a közmédia egy elítélt svéd nőt szólaltatott meg.
A lapkiadókat tömörítő érdekvédelmi szervezet szerint a mindennapi újságírás jelentős korlátozását vonhatja maga után, ha a jövőben tömegesen fordulnak elő a Fővárosi Törvényszéken született ideiglenes intézkedéshez hasonló döntések. Az MLE szerint össze kell hangolni a személyes adatok védelmét a tájékozódáshoz fűződő joggal.
Törökországban annak idején „nemzetbiztonsági aggályokra” hivatkozva tiltották le a hozzáférést a népszerű közösségi enciklopédiához, de az alkotmánybíróság szerint az oldal betiltása a szólásszabadságot korlátozta, ráadásul semmilyen súlyos tartalom volt az oldalon, ahogy azt a helyi médiahatóság állította.
