Nőttek a hazai televíziós reklámbevételek 2019-ben és már meghaladták a 63 milliárd forintot – derül ki a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete és az EY tanácsadócég ma közzétett elemzéséből. Ugyanakkor biztosra vehető a MEME és az EY szerint, hogy az idei évben komoly visszaesés várható a hazai tévés piacon.
Közel félmilliárd forintba kerülhetett az adófizetőknek, hogy Orbán Viktor kormánya sajtóhirdetésekben kívánt nekik áldott, békés karácsonyt, és ebben a kalkulációban a tévés hirdetések még nem, illetve csupán a három országos napilapban megjelent sajtóhirdetések vannak benne. A hirdetések egy része egyébként késve, karácsony után jelent meg.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kifogásolja a szerződés létrejöttének körülményeit és magát a szerződést is, melynek köszönhetően 2020-tól újabb három évig a felcsúti gázszerelőből lett dollármilliárdos is gazdagodik azon, hogy az állam hirdetést helyez el az állam valamelyik tévéjében vagy rádiócsatornán, esetleg a hirado.hu-n.
A Media1 egyik olvasója fotót küldött arról, hogyan jelent meg a Délmagyarország.
A vezető, állami hirdető a hazai médiapiacon a Miniszterelnöki Hivatal, de a legnagyobb költők között ott van a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. is.
Gulyás János, az MRSZ tavaly év végén megválasztott elnöke egy interjúban azt is mondta, nem gondolja, hogy összefüggene a reklámadó 2022-ig történő felfüggesztése és az, hogy a Fidesz szeretne visszatérni az Európai Néppárt közelébe. A Magyar Reklámszövetség egyébként nagyon üdvözli a döntést, ahogy szimpatizál a médiatörvény reklámszabályozást érintő részével is.
Szorult helyzetbe került a Rádió 1, mivel mérések szerint a rádió egy ideje már alig kap állami reklámbevételt, ez pedig komoly érvágás a cég számára. Ráadásul a Médiatanács hamarosan további városokban némíthatja el a hálózatot, melyet már így is több nagy ütés ért nemrég. Bakai Mátyás, a cég ügyvezetője eközben saját hangján próbálja letagadni magát, a cég pedig nem teszi közzé pénzügyi beszámolóját.
A magyar hírmédiumok 40 százaléka a bevételeik több mint harmadát a Nemzeti Együttműködés Rendszere, azaz az állam adja. Ha e termékeknek piaci alapon kellene talpon maradniuk, jelentős részük újratervezésre kényszerülne, állapítja meg egy napokban publikált elemzés.
A társadalmi célúként vetített reklámok azt adják a nézők tudtára, hogy Magyarország jobban teljesít. Legutóbb 2014-ben hirdetett az RTL Klubon a kormányzat hasonlóképp.
