Öt pontban fogalmazta meg követeléseit Kocsi Ilona, a legnagyobb taglétszámú hazai újságírószakmai szervezet elnöke.
Csak akkor támogatná a médiával kapcsolatos uniós jogszabályt az NMHH, ha a részletszabályok megalkotását a tagállamokra bízzák. A Koltay András vezette médiahatóság szerint a piacra lépési mechanizmusok, a közszolgálati média működése és az állami hirdetések esetében kérdéses és vitatható a tervezett szabályozás jogalapja, kerete és terjedelme.
Négy pontban fogalmazta meg a párizsi központú nemzetközi szervezet, hogy mit is kér a két miniszterelnök-jelölttől.
A Media1 megtudta, hogy nem méri többé a Magyar Terjesztés-ellenőrzési Szövetség (MATESZ) a Michaeli, Schwartz & Brit Mediához tartozó 168 Óra hetilap példányszámát, így a hirdetők, beleértve a kormányzatot is, úgy döntenek a lapban megjelenő hirdetések megrendeléséről, hogy nincs olyan független fél, aki auditálná, hány háztartásba jut el a lappal a hirdetés. A mérés leállása alkalmából ránéztünk az elmúlt időszak példányszám-adataira, és meglehetősen szomorú trendet tapasztaltunk. A mérés leállításának okáról megkérdeztük Milkovics Pált, a kiadó vezérigazgatóját is.
Csütörtökön és pénteken Budapesten ülésezik az International Press Intitute (IPI) igazgatótanácsa, hogy az áprilisban esedékes parlamenti választás előtt a médiaszabadságot érintő magyarországi kihívásokra irányítsa a figyelmet. Ismert politikusokkal és újságírókkal is találkoznak.
Arató András szerint az ő saját, többségi tulajdonrésze garanciát jelent a rádió függetlenségére nézve, akkor is, ha Bar Josef Itamar izraeli állampolgár kisebbségi tulajdonosként jelen lehet a rádió közgyűlésein. Egy interjúban beszélt erről.
Ez az összeg mindössze két szerződésből adódott össze.
A kedvezményezettek között van a Magyar Divat & Design Ügynökség, a Visit Hungary, a Petőfi Irodalmi Ügynökség, a Magyar Államadósság Kezelő Központ, a Magyar Államkincstár és a Miniszterelnökség is.
Polyák Gábor azt is mondta, a közmédia költségvetése fenntarthatatlan, és sportcsatornára sincs szüksége. Sok függ attól is, hogy az ellenzéknek sikerül-e megszereznie a kétharmadot, ennek hiányában ugyanis például a Médiatanáccsal sem tudnának érdemben mit tenni. Egy „sajtószabadság-biztoshoz hasonló intézményt” azonban ebben az esetben is létrehoznának.
A nemrég pártot alapító milliárdos arról beszélt, hogy a kereskedelmi médiavállalatok éves költségvetésének megfelelő összeg is elegendő lenne az állami médiavállalat működéséhez. Emellett szerinte csökkenteni kellene a kormányzati szervezetek és az állami tulajdonban lévő vállalatok kommunikációs és hirdetési kiadásait is.
