Megszólalt Grósz Judit, a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztos a Független Közmédia Testület (FKT) médiaszakmai tagjelöltjeinek kiválasztása körül kialakult egyre hevesebb vitában. A miniszteri biztos szerint a kormány nem szólt bele az eljárásba, az alapítványok jelölési joga nem ütközik a médiatörvénybe, a gazdasági szaktudás hiánya pedig külső szakértők bevonásával pótolható.
Grósz Judit a LinkedInen közzétett bejegyzésében azt írta, az elmúlt napokban több kérdés és eltérő értelmezés jelent meg a közmédia új irányítási rendszerével kapcsolatban, ezért kérdés-felelet formájában foglalta össze álláspontját az eljárásról, az érintett testületek szerepéről és a következő lépésekről.
Grósz Judit szerint a Közszolgálati Tanács független a mindenkori kormánytól
A kormánybiztos elsőként arra a kérdésre reagált, hogy miért nem változtatták meg a Közszolgálati Tanács – korábbi nevén Közszolgálati Testület – még az előző kormányzati időszakban kialakult összetételét.
Grósz azt írta, hogy a Tanács idén márciusban alakult meg, akkor még Közszolgálati Testület néven, és a közmédia társadalmi felügyeletét látja el. Hangsúlyozta, hogy tagjait nem választják: a testület egyik felét a társadalom nem politikai intézményeinek delegáltjai, másik felét pedig a törvényben meghatározott területeken működő, kisorsolt civil szervezetek képviselői alkotják.
„Ez a rendszer alapvetően független attól, ki van kormányon”
– fogalmazott a kormánybiztos.
Hozzátette: a teljes kiválasztási rendszer újraindítása tovább késleltette volna az eljárást, és emiatt később indulhatott volna el a közmédia új, végleges vezetőjének kiválasztására irányuló pályázat is.
A Közszolgálati Tanács ősszel három további taggal bővül: a gyermekvédelmi, a környezetvédelmi és a kulturális szakterület is képviseletet kap. Grósz szerint ez nem a jelenlegi tagság lecserélését, hanem új társadalmi területek bevonását jelenti.
A kormánybiztos szerint a kormány nem szólt bele a kiválasztásba
Grósz Judit azzal kapcsolatban is állást foglalt, hogy jogszerűen zajlott-e az FKT három médiaszakmai tagjelöltjének kiválasztása.
A kormánybiztos leszögezte:
„A Tanács meghallgatással kapcsolatos döntéseibe a kormány nem szól bele.”
Szerinte a Közszolgálati Tanács szervezetileg és döntéshozatalában is elkülönül a kormánytól, továbbá törvényi felhatalmazása van az eljárás részleteinek meghatározására.
Grósz közölte: a Tanács dönthetett volna úgy is, hogy a jelölő médiaszakmai szervezetek részt vehetnek a szavazásban, végül azonban ennek ellenkezőjéről határozott, és ezt még a meghallgatás előtt nyilvánosságra hozta.
A kormánybiztos azt írta, értesülésük szerint a döntés egyik oka az volt, hogy a szakmai szervezetek szavazati joga kiüresíthette volna a Közszolgálati Tanács szerepét, hiszen bizonyos esetekben több jelölő szervezet vehetett volna részt a döntésben, mint ahány tagja a Tanácsnak van.
Számszaki ellentmondás maradt a magyarázatban
Grósz Judit azzal érvelt, hogy húsz szervezet összesen tizenöt személyt jelölt, négy szervezet jelöltjét azonban később kizárták, így végül tizenhat jelölő szervezet és tizenegy jelölt maradt versenyben. A Közszolgálati Tanácsnak tizennyolc tagja van.
A kormánybiztos bejegyzésében azt írta, hogy ez a létszám meghaladja a Tanács tizennyolc tagjának számát. Ez azonban csak az eredetileg jelentkező húsz szervezetre igaz: a Grósz által is említett, kizárások utáni tizenhat szervezet már kevesebb a Tanács tizennyolc tagjánál. (FRISSÍTÉS 19:44: Grósz Judit jelezte nekünk, hogy a bejegyzését hírünk megjelenése után frissítette, benne ezeket a számokat javította.)
A jelölő szervezetek szavazásból történő kizárása miatt korábban hat jelentős médiaszakmai szervezet emelt kifogást. A tiltakozók szerint az előzetesen ismertetett eljárásrend alapján a jelölő szervezetek képviselői is részt vehettek volna a kiválasztásban, de a Közszolgálati Tanács a meghallgatás előtt úgy döntött, hogy kizárólag saját tagjai és a közmédiás szakszervezetek két delegáltja szavazhat.
Később a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is csatlakozott a tiltakozókhoz hetedikként, és jogilag kifogásolhatónak nevezte a történteket.
Külső szakértővel pótolnák a gazdasági kompetenciákat
A kormánybiztos arra a kritikára is reagált, hogy a három továbbjutó médiaszakmai jelölt – Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező – között egyetlen gazdasági vagy vállalatirányítási szakember sincs.
Grósz Judit elismerte, hogy a három jelölt szakmai háttere elsősorban tartalmi és jogi, nem pedig gazdasági jellegű, de szerinte tapasztalatuk releváns a közszolgálati média szempontjából.
A kormánybiztos azzal érvelt, hogy a törvény lehetővé teszi külső gazdasági szakértő bevonását, ezért a pénzügyi és gazdálkodási szempontok érvényesülése nem egyetlen testületi tag szaktudásától függ.
A Media1 korábban részletesen bemutatta, hogy az FKT nem pusztán tartalmi vagy etikai tanácsadó testület lesz, hanem jelentős tulajdonosi és gazdasági jogosítványokkal rendelkezik majd. Egyebek mellett vezérigazgatókat és felügyelőbizottsági tagokat választhat, dönthet a könyvvizsgálók személyéről, jóváhagyhatja az éves gazdálkodási és pénzügyi tervek fő összegeit, ellenőrizheti a finanszírozást, valamint jelentős szerződésekről, hitelfelvételekről és vagyoni ügyekről is határozhat.
A kormánybiztos szerint ugyanakkor a testület teljes összetétele csak szeptemberre alakul ki, ezért korai lenne a jelenlegi három szakmai jelölt alapján megítélni az egész FKT kompetenciáit.
Grósz Judit szerint alapítvány is állíthatott jelöltet
A bejegyzés kitért arra a vitára is, hogy jogszerűen jelölhette-e a Tiszatáj Alapítvány Kollár Árpádot az FKT-be.
Grósz Judit szerint a médiatörvény három kategóriában rendelkezik a nem politikai szakmai szervezetek jelölési jogáról, de nem határozza meg, hogy ezeknek milyen jogi formában kell működniük.
„Így az, hogy egy jelölő szervezet alapítvány, önmagában nem jogszabálysértés”
– írta a kormánybiztos.
A Media1 korábbi cikkében bemutatta: az alapítványi jelöléssel kapcsolatban azért merült fel kifogás, mert a vonatkozó szabályozás és felhívás több helyen tagsággal rendelkező szervezetként hivatkozott a jelölőkre, miközben az alapítványnak jogi értelemben nincs tagsága.
Kollár Árpád kiválasztása ezenkívül a Nemzeti Kulturális Alap egyik kollégiumában betöltött korábbi tagsága, valamint a Tiszatájhoz és a Magyar Írószövetséghez fűződő szakmai kapcsolatai és az MMA-tól kapott ösztöndíja miatt is kérdéseket vetett fel. Az ügyben a Media1 cikke után az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához is közérdekű bejelentés érkezett.
Nincs jogorvoslat, a parlament hozza meg a végső döntést
Grósz Judit szerint az előkészítő eljárási döntésekkel szemben azért nincs jogorvoslati lehetőség, mert az FKT tagjainak megválasztását megelőző szakaszról van szó. Hangsúlyozta, hogy a jelölés még csak javaslattétel, a végső döntést az Országgyűlés hozza meg.
A következő lépés a három médiaszakmai jelölt meghallgatása lenne az Országgyűlés Művelődési Bizottságában. Erre ma, kedden került volna sor, de a TISZA Párt kezdeményezésére elhalasztották a meghallgatást, hogy előbb tisztázhassák a szakmai szervezetek által felvetett aggályokat.
A három kiválasztott jelölt, Bayer Judit, Kollár Árpád és Sükösd Miklós ugyancsak közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt írták, hogy elkötelezettek a közmédia demokratikus megújítása mellett, ugyanakkor összeférhetetlennek tartják, hogy a közmédia kereskedelmi és „NER-es” konkurenseinek érdekeit képviselő szervezetek kivennék a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanács kezéből.
Grósz Judit szerint a kiválasztási folyamat még messze nem ért véget, következő lépése a parlamenti bizottsági meghallgatás lesz.
Grósz Juditot idén júniusban bízta meg Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a közmédia átalakításáért felelős miniszteri biztosi feladatokkal. Grósz Judit 2024 végéig az RTL Magyarország vezérigazgató-helyettese volt.
Tiltakozik a MÚOSZ: jogilag kifogásolhatónak tartják a közmédia új testületének kiválasztását
Media1-exkluzív: Őket választották ki a közmédia új tulajdonosi testületébe – még borulhat a névsor
Tényi István az Országgyűléshez fordult a közmédia-testület vitatott kiválasztása miatt
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
