Hat jelentős médiaszakmai szervezet közös állásfoglalásban emelt kifogást a közmédia feletti tulajdonosi jogokat gyakorló új szervezet, a Független Közmédia Testület (FKT) szakmai tagjainak kiválasztási eljárásával kapcsolatban.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Repropress szerint a jelöltek meghallgatása előtt nem rendezték megnyugtatóan a résztvevők jogállását és szavazati jogát.
A hat szervezet – amelyek maguk is jogosultak voltak jelöltet állítani a testületbe – a Közszolgálati Tanácshoz fordult észrevételeivel és javaslataival. Az erről szóló levelezést kedden nyilvánosságra is hozták.
Nem világos, pontosan kik szavazhatnak
A médiaszakmai szervezetek egyik fő kifogása a 2010. évi CLXXXV. törvény, vagyis a médiatörvény rendelkezésének értelmezésével kapcsolatos.
Az Mttv. 85. § (4) bekezdése szerint a szakmai jelölteket a Közszolgálati Tanácsnak az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek, valamint a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg. A törvény úgy fogalmaz, hogy az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesznek javaslatot három jelöltre az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottságának.
A Közszolgálati Tanács által közzétett eljárási tájékoztatás ugyanakkor a jelölő médiaszakmai szervezetek képviselőinek csupán tanácskozási jogot biztosít, miközben más résztvevői köröknél szavazati jogról ír.
A hat szervezet szerint ez a szavazásra jogosultak körének a törvényben foglaltnál szűkebb értelmezését jelenti. Ezért úgy látják, hogy a meghallgatáson részt vevők szavazati jogának kérdése továbbra sincs megnyugtatóan rendezve.
A kiválasztási szempontokat sem tartják teljesnek
A szervezetek a jelöltek értékelésére kialakított szempontrendszert is kifogásolják. Emlékeztetnek arra, hogy a Független Közmédia Testület törvényben meghatározott feladatai jelentős részben tulajdonosi és vállalatirányítási jellegűek.
A testület hatáskörébe tartozik majd többek között:
- a közmédia vezérigazgatójának és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása;
- a könyvvizsgáló megbízása;
- az éves gazdálkodási terv és a mérleg elfogadása;
- a jelentős értékű szerződések jóváhagyása;
- valamint a hitelfelvételekről szóló döntések engedélyezése.
A Közszolgálati Tanács meghallgatási és értékelési szempontrendszere ehhez képest elsősorban a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra, továbbá a jogszabályok ismeretére helyezi a hangsúlyt.
A médiaszervezetek szerint ez nem fedi le teljeskörűen az FKT feladatainak ellátásához szükséges kompetenciákat. Ezért azt javasolták, hogy a kiválasztásnál értékeljék a jelöltek vállalatirányítási, gazdálkodási, pénzügyi és számviteli ismereteit, valamint az ezekhez kapcsolódó vezetői tapasztalataikat is.
A Közszolgálati Tanács válasza sem oszlatta el az aggályokat
A Közszolgálati Tanács augusztus 17-én válaszolt a felvetésekre. A médiaszakmai szervezetek azonban a válasz áttekintése után arra jutottak, hogy az abban szereplő érvelés több ponton nincs összhangban a Tanács ugyanebben az időszakban kiadott közleményeivel, illetve a jelölteknek megküldött tájékoztatókkal.
Álláspontjuk szerint ez különösen a nyilvános meghallgatás résztvevőinek szavazati jogával kapcsolatban vet fel további értelmezési kérdéseket.
„Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy észrevételeink célja nem az eljárás akadályozása, hanem annak elősegítése, hogy a Független Közmédia Testület tagjainak kiválasztása valamennyi érintett és a nyilvánosság számára is átlátható, kiszámítható és következetes módon, a törvény szellemének megfelelően történjen”
– közölték a szervezetek.
Hozzátették: különösen fontosnak tartják, hogy a résztvevők jogállását és szavazati jogát, valamint az értékelési szempontrendszer teljességét még a nyilvános meghallgatás kezdete előtt rendezzék.
A médiaszervezetek Közszolgálati Tanácsnak megküldött első levele itt, az arra adott válasszal kapcsolatos újabb levelük pedig itt érhető el.
Tizenegy jelöltet hallgatnak meg, a sajtó nem lehet jelen
Mint arról a Media1 korábban beszámolt, húsz médiaszakmai szervezet eredetileg tizenöt személyt jelölt az új tulajdonosi testületbe. A Közszolgálati Tanács azonban négy jelölést dokumentációs hiányosságokra, illetve formai hibára hivatkozva érvénytelenített, így tizenegy jelölt maradt versenyben. (Az egyik jelöltet, Alter Róbertet például a maximális 1500 karakter helyett hosszabb életrajza miatt zárták ki.)
A jelölteket augusztus 19-én, szerdán 10 órától hallgatják meg a közmédia budapesti, Kunigunda úti gyártóbázisán. Bár a meghallgatást nyilvános ülésként hirdették meg, a sajtó nem lehet jelen, és kép- vagy hangfelvételt is kizárólag a Közszolgálati Tanács készíthet, tehát a jelöltek sem. A testület azt ígérte, hogy a saját felvételeket később közzéteszi.
A kilenctagú Független Közmédia Testület gyakorolja majd a közmédia feletti tulajdonosi jogokat. Három tagját a kormánypártok, három tagját az ellenzéki pártok delegálhatják, további három személy pedig a most zajló szakmai kiválasztási eljárásból kerülhet a testületbe.
A Közszolgálati Tanács által kiválasztott három személyről végül az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága dönthet.
UPDATE 16:27:
A hírre Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) volt elnöke, a Ringier Hungary volt ügyvezetője szinte azonnal reagált: arról írt, szerinte már a Független Közmédia Testület felállítása előtt alapvető problémák merülnek fel a kiválasztás átláthatóságával, szakmai megalapozottságával és legitimációjával kapcsolatban. A Ringier Hungary volt vezérigazgatója úgy fogalmazott: a közmédia nem lehet politikai zsákmány, az a társadalomé – erről bővebben itt olvashatnak:
Bodacz Balázs a Hajdú Gábor-botrány után újabb volt HírTV-st vinne a közmédiához
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Őket jelölték a közmédia új tulajdonosi testületébe a médiaszakmai szervezetek
