Közérdekű bejelentéssel fordult Tényi István az Országgyűlés Művelődési Bizottságához a közmédia feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Független Közmédia Testület (FKT) szakmai tagjainak kiválasztása során tapasztalt, általa visszásságoknak nevezett jelenségek miatt – derül ki a feljelentéseiről ismertté vált Tényi a Media1-hez is eljuttatott leveléből.
A beadványt Tényi kedden küldte meg a parlamenti bizottságnak, másolatban pedig Szentkirályi Alexandrának, a testület elnökének, valamint a Media1.hu-nak is eljuttatta.
A hat médiaszakmai szervezet kifogásaira hivatkozik
Tényi István bejelentésében arra a közös állásfoglalásra hivatkozik, amelyről kedden számolt be a Media1. Ebben hat médiaszakmai szervezet – a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és a Repropress – emelt kifogást a kiválasztási eljárással kapcsolatban.
A szervezetek szerint nem rendezték megnyugtatóan, hogy pontosan kik rendelkeznek szavazati joggal a jelöltek meghallgatásán. Azt is kifogásolták, hogy az értékelési szempontrendszer elsősorban a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra fókuszál, miközben az FKT-nak jelentős tulajdonosi, vállalatirányítási, gazdálkodási és pénzügyi feladatai lesznek.
Tényi szerint a szakmai szervezetek részvételi joga kiüresedhet
A közérdekű bejelentésben Tényi azt írta: alapvető jogértelmezési vita alakult ki a Közszolgálati Tanács és a jelölő szervezetek között a médiatörvény alkalmazásáról.
A bejelentő szerint a jogszabály az ülésen részt vevők egyszerű többségéhez köti a három szakmai jelölt kiválasztását. Ezzel szemben a Közszolgálati Tanács eljárási tájékoztatója alapján a jelölő médiaszakmai szervezetek képviselői csupán tanácskozási joggal vehetnek részt az ülésen.
Tényi úgy véli, ez kiüresítheti a szakmai szervezetek részvételi jogát, és ellentétes lehet a közszolgálati média függetlenségének védelmét szolgáló törvényi célokkal.
A kiválasztási szempontokat is aránytalannak tartja
A beadvány másik fő kifogása az értékelési szempontrendszerre vonatkozik. Tényi szerint az nem fordít megfelelő figyelmet arra, hogy a Független Közmédia Testületnek a közmédia gazdálkodásának és működésének ellenőrzésében is meghatározó szerepe lesz.
Az FKT hatáskörébe tartozik majd többek között a közmédia vezérigazgatójának és felügyelőbizottsági tagjainak megválasztása, a könyvvizsgáló megbízása, az éves gazdálkodási terv és a mérleg elfogadása, továbbá egyes jelentős értékű szerződések és hitelfelvételek jóváhagyása.
Tényi szerint ezért a pályázók vállalatirányítási, gazdálkodási, pénzügyi, számviteli és vezetői tapasztalatait is megfelelő súllyal kellene figyelembe venni.
Uniós és alkotmányos követelményekre is hivatkozott
A közérdekű bejelentés az Európai Tömegtájékoztatási Szabadságról szóló Rendeletre, vagyis az EMFA-ra, valamint az Európa Tanács közszolgálati média irányításáról szóló ajánlásaira is hivatkozik.
Tényi álláspontja szerint az európai normák alapján a közszolgálati média vezetőinek és felügyeleti szerveinek kinevezési eljárásának átláthatónak, nyitottnak, megkülönböztetéstől mentesnek és objektív szempontokon alapulónak kell lennie. A beadványban az Alaptörvény sajtószabadságra és tisztességes eljárásra vonatkozó rendelkezéseit is felidézte.
Három intézkedést kér a parlamenti bizottságtól
Tényi István azt kéri az Országgyűlés Művelődési Bizottságától, hogy:
- vizsgálja felül a Közszolgálati Tanács eljárási gyakorlatát, különös tekintettel a jelölő szervezetek szavazati jogára;
- kezdeményezze az értékelési szempontrendszer módosítását, hogy abban a gazdálkodási és menedzsmenttapasztalat is megfelelő súllyal szerepeljen;
- hangolja össze a hazai jelölési eljárást az európai uniós átláthatósági követelményekkel és jó gyakorlatokkal.
A bejelentő szerint minderre az eljárás törvényessége és a közbizalom helyreállítása, valamint az új intézmény „hitelességi válságának” megelőzése érdekében lenne szükség.
Kovács Tibor is „hitelességi válságról” beszélt
Mint arról a Media1 beszámolt, a hat médiaszakmai szervezet fellépésére kedden Kovács Tibor, a Ringier Hungary volt vezérigazgatója és a Magyar Lapkiadók Egyesületének volt elnöke is élesen reagált.
Kovács szerint már a Független Közmédia Testület felállítása előtt alapvető kérdések merültek fel a kiválasztás átláthatóságával, szakmai megalapozottságával és legitimációjával kapcsolatban. Úgy fogalmazott:
„Ez nem eljárástechnika. Ez hitelességi válság már a rajtnál.”
A volt Ringier-vezér szerint a közbizalmat nem lehet kommunikációval előállítani, a közmédia pedig nem lehet politikai zsákmány, mivel az a társadalomé.
Korábban négy jelölt kiesett
Az eljárást már korábban is viták kísérték. Mint arról a Media1 elsőként beszámolt, a tizenöt jelölt közül négynek a jelölését dokumentációs hiányosságokra, illetve formai hibára hivatkozva érvénytelenítették.
A kiesők között volt Alter Róbert István, Egri Pál, Bakonyi Péter és Sára Balázs. Alter Róbert jelölését például azért nem fogadták be, mert szakmai önéletrajza meghaladta az előírt 1500 karakteres terjedelmet – utóbbit egyébként nagyon könnyű elérni, ha valaki jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik.
A versenyben maradt tizenegy jelölt meghallgatását augusztus 19-én, szerdán tartják a közmédia budapesti, Kunigunda úti gyártóbázisán. Bár az eseményt nyilvános ülésként hirdették meg, a sajtó nem lehet jelen, és kép- vagy hangfelvételt is kizárólag a Közszolgálati Tanács készíthet.
A kilenctagú Független Közmédia Testületből három tagot a kormánypártok, hármat az ellenzéki pártok delegálhatnak. További három szakmai tag kiválasztása a most vitatott eljárás keretében történik: a végső döntést az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága, vagyis a Művelődési Bizottság hozhatja meg.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
