Egy tervezetre hivatkozva vasárnap arról adott hírt a francia AFP hírügynökség és ennek nyomán a 444.hu portál, hogy már ezen a héten megtárgyalhatja az Európai Bizottság az újságírók és szerkesztőségek függetlenségét védelmezni hivatott új jogszabályi javaslatát.
A tervezett uniós rendelet célja, hogy biztosítsa az egyes szerkesztőségek szerkesztői függetlenségét a politikai hatalomtól és nagyvállalatoktól, és átláthatósági követelményeket írjon elő a tagállamok számára a médiatulajdonlással kapcsolatban.
A rendelet lehetővé tenné az Európai Bizottság számára, hogy a szabályok be nem tartása esetén eljárást kezdeményezzen egyes tagállamok ellen az európai bíróságok előtt.
A kezdeményezés egyik motorja a cseh Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki többször is kifejezte elégedetlenségét, amiért a Bizottságnak nincs érdemi mozgástere a médiaszektorok szabályzásában.
Fellépnének a KESMA-hoz hasonló médiakoncentráció ellen
Az AFP külön említi Magyarország és a 2018-ban létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) példáját, amivel az európai versenyszabályok idáig tehetetlennek bizonyultak, jóllehet nyilvánvalóan és brutálisan eltorzítják a magyar médiapiaci viszonyokat.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha minden tagállamnak kötelessége lenne értékelni a médiapiaci koncentrációt a pluralizmusra és a szerkesztői függetlenségre gyakorolt hatásuk szempontjából, bizonyos számú kritérium alapján.
Jön az Európai Médiatanács
A tervezet szól egy új Európai Médiatanács felállításáról is, amely egy intézményben tömörítené az egyes tagállamok szabályozó hatóságainak képviselőit.
A „szupertanács” minden olyan esetben véleményt és ajánlásokat fogalmazna meg, ha egyes nemzeti piacokon bizonyos fuzionálások vagy politikai beavatkozás útján túlzott médiakoncentráció valósulna meg.
Bizonyos kivételek figyelembevételével megtiltanák, hogy újságírók után kémkedjen az állam
A szöveg – a Pegasus kémbotrány nyomán – kitér a forrásvédelem biztosításának fontosságára, tiltja a kémkedést az újságírók és családtagjaik elleni megfigyelést – azzal a megengedéssel, hogy bizonyos körülírt helyzetekben ezek „nemzetbiztonsági szempontból” indokoltak lehetnek. (A megfigyelések Lengyelországban, Magyarországon és Görögországban is érintettek újságírókat.)
Foglalkozik a rendelet a közmédiával is
A rendelet foglalkozik a közszolgálati médiával is. Ezzel kapcsolatban előírnák, hogy minden esetben transzparens és megkülönböztetéstől mentes eljárások útján történjenek meg az intézményi vezetők kinevezései.
Szlovén példára hivatkozva a jelentés szól arról is, hogy a közmédia finanszírozását stabilan biztosítani kell. (2021-ben a volt szlovén miniszterelnök, Janez Jansa hónapokon át megvonta a pénzeket az STA nemzeti sajtóügynökségtől, mert nem értett egyet a szerkesztési irányelvekkel, emlékeztet a lap.)
Elítélte a szlovén kormányt a sajtószabadság elleni támadásai miatt az Európai Parlament
Átláthatóbb állami reklámok és tulajdonosi háttér
Az állami reklámok tekintetében szintén átláthatóságra van szükség a Bizottság szerint: a hatóságoknak nyilvánosságra kell hozniuk a költött összegeket és az ebből részesülő médiumokat. A tervezet szerint a nyilvánosságnak továbbá hozzá kell férnie az egyes médiumok tulajdonosainak nevéhez.
Az európai lapkiadók ellenzik a kezdeményezést: az Európai Magazinmédia Szövetség (EMMA) és az Európai Lapkiadók Szövetsége (ENPA) szerint a tervezet sértheti a befektetés és a vállalkozás szabadságát is, és nem indokolt a médiaszabályozás európai szintű harmonizálása.
Kemény harcok várhatók
Věra Jourová azt nyilatkozta: kemény harcra számít, főleg azokkal a tagállamokkal szemben, akik azt mondják majd, hogy a Bizottság el akarja kobozni a hatalmukat, továbbá azokkal az oligarchikus médiatulajdonosokkal, akik uralják ezeket a piacokat.
(AFP/444 nyomán)
További hírek érhetők el a Media1-en.
