Megválasztotta kedden az Országgyűlés a Független Közmédia Testület (FKT) hat tagját és elnökét. A testületbe bekerült Kollár Árpád költő, irodalomszervező is, akinek kiválasztásával kapcsolatban a Media1 az elmúlt hetekben több szakmai és intézményi összefonódást, valamint további, tisztázatlan körülményeket tárt fel.
A parlamenti szavazás egy olyan jelölési folyamat végére tett pontot, amelynek eljárásrendjét összesen kilenc médiaszakmai szervezet kifogásolta. Többek között azt nehezményezték, hogy a jelölő szervezetek képviselői ugyan jelen lehettek a Közszolgálati Tanács ülésén, de a döntésben azután már nem kaptak szavazati jogot. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábban szakmailag megkérdőjelezhetőnek és jogilag is kifogásolhatónak nevezte az eljárást.
Hat tagot választott meg a parlament, Bayer Judit lett az elnök
Az Országgyűlés a keddi ülésén
- Bayer Juditot 140 igen, 45 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett,
- Bálint Viktort 135 igen és 51 nem szavazattal,
- Hargitai Miklóst 134 igen és 52 nem szavazattal,
- Kollár Árpádot 140 igen és 54 nem szavazattal,
- Sükösd Miklóst 140 igen, 45 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett,
- Szabó Györgyöt pedig 134 igen és 52 nem szavazattal
választotta meg az FKT tagjává.
Bayer Judit elnökké választására külön szavazásban 134 képviselő mondott igent, 46-an nemmel voksoltak, hatan pedig tartózkodtak.
Bálint Viktor, Hargitai Miklós és Szabó György négy évre – de legfeljebb az új Országgyűlés megalakulásáig –, míg Bayer Judit, Kollár Árpád és Sükösd Miklós két évre kapott mandátumot. Megbízatásuk szeptember 9-én, holnap kezdődik.
A voksolást követően a megválasztott tagok és az elnök esküt tettek.
Kilenc médiaszakmai szervezet emelt kifogást
A mostani parlamenti döntést komoly szakmai vita előzte meg a Közszolgálati Tanács által lefolytatott kiválasztási eljárás miatt.
Kilenc médiaszakmai szervezet emelt kifogást az eljárás ellen. A tiltakozók között egymástól szakmailag és politikailag is jelentősen eltérő szervezetek voltak, így például a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Médiafórum Egyesület, és a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).
A kifogások egyik fő oka az volt, hogy bár a szakmai szervezetek jelöltjeit a Közszolgálati Tanács hallgatta meg, és a jelölő szervezetek képviselői tanácskozási joggal részt vehettek az ülésen, a tényleges kiválasztáskor nem szavazhattak.
A Media1 korábban azt is feltárta, hogy a Közszolgálati Tanács csak a jelölési határidő lejárta után ismertette azokat a szempontokat, amelyek alapján a pályázókat értékelte.
A rendszerből nem volt rekonstruálható az sem, hogy az egyes szempontok milyen súllyal estek latba, és milyen objektív mérőszámok alapján vették figyelembe például az egyes jelölő szervezetek úgynevezett társadalmi-szakmai súlyát. Ráadásul a Közszolgálati Tanács úgy zárt ki jelölteket, hogy nem biztosított jogorvoslati lehetőségeket számukra: az egyik jelöltet például azért zárták ki, mert a Közszolgálati Tanács szerint meghaladta az életrajza az 1500 karaktert: ebbe a karaktermennyiségbe azonban egy nagy tapasztalattal bíró szakember életútja nem fér bele, sokszor az iskolák, diplomák felsorolása is hosszabb terjedelmet igényel ennél.
Erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk:
Titkos maradt, pontosan hogyan választották ki Kollár Árpádot
A Közszolgálati Tanács az FKT médiaszakmai tagjelöltjeinek kiválasztásakor titkos szavazást tartott.
A testület később mindössze azt közölte, hogy Bayer Judit, Sükösd Miklós és Kollár Árpád kapta a három legtöbb szavazatot. Az egyes jelöltek pontos szavazatszámát, a teljes sorrendet és a ténylegesen szavazók névsorát azonban nem hozták nyilvánosságra.
A Media1 korábbi vizsgálatakor az augusztus 19-i ülés jegyzőkönyve sem volt elérhető a Közszolgálati Tanács honlapján. Ezt azóta sem pótolták.
Ez azért vált különösen fontossá Kollár Árpád esetében, mert a Media1 két dokumentált személyi és intézményi átfedést is talált Kollár és az őt kiválasztó Közszolgálati Tanács tagjai között.
Erős Kinga és Győrffy Ákos is több szálon kapcsolódik Kollárhoz
A Közszolgálati Tanács két tagja, Erős Kinga és Győrffy Ákos egyaránt tagja annak a Nemzeti Kulturális Alaphoz tartozó Anyanyelvi Kultúra Kollégiumának, amelyben Kollár Árpád is kurátorként dolgozik.
Erős Kinga emellett a Magyar Írószövetség elnöke, miközben Kollár Árpád a szervezet választmányának tagja.
Győrffy Ákos szintén a Magyar Írószövetség választmányi tagja, továbbá korábban a Kollár által vezetett Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesülethez (MISZJE) kapcsolódó PesText egyik pályázatának zsűrijében is részt vett.
A Közszolgálati Tanács által később nyilvánosságra hozott videófelvételből megállapítható, hogy Erős Kinga és Győrffy Ákos is jelen volt az augusztus 19-i ülésen, amikor az FKT médiaszakmai jelöltjeit meghallgatták.
A nyilvános meghallgatás videófelvétele szerint egyikük részéről sem hangzott el Kollárhoz fűződő NKA-s, írószövetségi vagy egyéb szakmai kapcsolatukra vonatkozó kapcsolati vagy összeférhetetlenségi nyilatkozat.
A nyilvános adatokból nem állapítható meg, hogy Erős Kinga és Győrffy Ákos részt vett-e a Kollár Árpádról szóló későbbi titkos szavazásban, a szavazók névsorát és az egyes jelöltekre leadott voksok számát ugyanis a Közszolgálati Tanács nem hozta nyilvánosságra, így az sem ellenőrizhető, hogy a Tanács miként kezelte ezeket a dokumentált szakmai és intézményi kapcsolatokat. Ugyanakkor nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy Erős és Győrffy részt vettek az eljárásban, ahogy az előzetes folyamatban is, ez pedig súlyos kérdéseket vet fel az egész eljárás korrektségét illetően.
A Media1 korábban a Közszolgálati Tanácstól külön is megkérdezte, hogy Erős Kinga tett-e kapcsolati vagy összeférhetetlenségi nyilatkozatot, felmerült-e kizárása, illetve részt vett-e Kollár jelöltségéről szóló titkos szavazásban, de ezekre a kérdésekre cikkünk korábbi megjelenéséig nem érkezett érdemi válasz, Fábri György elnök kérdéseinkre azonban annyit mondott, hogy nincs mondanivalója a testületnek, és nem válaszolt arra sem, miért nem töltötték fel mindig legalább az augusztusi meghallgatás és szavazás jegyzőkönyvét az internetre. Újabb leveleket küldtünk, de a Közszolgálati Tanács, illetve Fábri nem reagált.
Az NKA-nál hasonló helyzetben kizárták Kollárt és Erőst a döntésből
A történet egyik különösen érdekes eleme, hogy egy másik döntéshozatali eljárásban a Kollárhoz kapcsolódó összeférhetetlenségi helyzetet dokumentáltan kezelték.
Az NKA Anyanyelvi Kultúra Kollégiumának 2026. július 23-i ülésén ugyanis a Kollár által vezetett MISZJE és az őt az FKT-be jelölő Tiszatáj Alapítvány támogatási kérelmeiről is döntöttek.
Az NKA a Media1 kérdéseire azt közölte, hogy Kollár Árpád előzetesen bejelentette összeférhetetlenségét, és az érintett pályázatok tárgyalásakor nem vett részt az értékelésben és a szavazásban.
A MISZJE pályázatánál Erős Kinga ugyancsak összeférhetetlenséget jelentett be, ezért ő sem vett részt annak elbírálásában.
A Közszolgálati Tanács Kollárt érintő kiválasztási eljárásából ezzel szemben nem került nyilvánosságra hasonló dokumentáció arról, hogy a Kollár és egyes tanácstagok közötti kapcsolatokat milyen módon kezelték.
Az ügy közérdekű jelentősége abból fakad, hogy a titkos szavazás részletes adatainak és a kapcsolatok kezelésére vonatkozó információknak a hiányában az eljárás ezen része nyilvánosan nem ellenőrizhető.
60 milliós MISZJE-díjazás, MMA-ösztöndíj és több mint 120 milliós NKA-támogatás
A Media1 Kollár Árpád pénzügyi és intézményi hátterével kapcsolatban is több adatot feltárt.
A MISZJE nyilvános átláthatósági jelentései szerint Kollár Árpád 2022 és 2025 között összesen bruttó 60,007 millió forint igazgatói és rendezvényekhez kapcsolódó díjazást kapott az általa vezetett szervezettől.
Kollár emellett elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2024 és 2027 közötti, hároméves művészeti ösztöndíját is, amelynek teljes bruttó összege 7,2 millió forint.
A Kollárt az FKT-be jelölő Tiszatáj Alapítvány pedig a kormány civil szervezetek támogatásait összesítő adatbázisa szerint 2022 és 2026 között összesen 120,547 millió forint NKA-támogatásban részesült.
Ezek az adatok önmagukban nem jelentenek jogsértést vagy összeférhetetlenséget. Jelentőségük ugyanakkor abból adódik, hogy az FKT a közmédia működését, vezetését és jelentős gazdasági döntéseit befolyásoló testület, ezért tagjainak állami intézményekhez, támogatási rendszerekhez és más döntéshozókhoz fűződő kapcsolatai közérdeklődésre tarthatnak számot.
Kollár hátteréről itt írtunk részletesen:
Az ombudsman elé is eljutott a kiválasztási eljárás
A Közszolgálati Tanács eljárásával kapcsolatos kifogások végül az alapvető jogok biztosához is eljutottak.
Ifj. Tényi István közérdekű bejelentésében többek között az értékelési szempontok nyilvánosságra hozatalának időzítését, a titkos szavazás eredményeinek átláthatatlanságát és Kollár Árpád szakmai kapcsolatrendszerét is kifogásolta. Tényi egyébként az Országgyűlés Művelődési Bizottságánál közérdekű bejelentést is tett.
Nem töltötték be mind a kilenc helyet
Az FKT a médiatörvény alapján kilenctagú testület: három tagját a kormányoldal, három tagját az ellenzéki frakciók, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölhetnek.
A parlament most hat tagot választott meg.
A művelődési bizottság korábban kétszeri nekifutásra sem támogatta a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix, a KDNP által jelölt Martí Zoltán, valamint a Mi Hazánk jelöltje, Moys Zoltán továbbjutását.
A bizottság ugyanakkor támogatta a médiaszakmai szervezetek által kiválasztott Bayer Juditot, Kollár Árpádot és Sükösd Miklóst, valamint Bálint Viktort, Hargitai Miklóst és Szabó Györgyöt.
A törvény értelmében a Független Közmédia Testület akkor is megalakulhat, ha nem töltik be valamennyi helyét: elegendő, ha a frakciók és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztja az Országgyűlés.
Jelentős hatalom kerül az új testület kezébe
Az FKT létrehozásáról a médiatörvény 2026-os módosítása rendelkezett. A testület feladata a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása és függetlenségének védelme.
Az FKT azonban nem pusztán szakmai vagy tanácsadó grémium: jelentős irányítási és gazdasági jogkörökkel rendelkezik.
Egyebek mellett szerepe van a közmédia vezérigazgatóinak megválasztásában és felmentésében, felügyelőbizottsági tagokat és könyvvizsgálót választhat, továbbá jelentős gazdálkodási és pénzügyi döntések fölött is ellenőrzési, illetve jóváhagyási jogkörökkel rendelkezik.
A testület összetétele ezért hosszú időre meghatározhatja, milyen irányban működik tovább a magyar közszolgálati média.
Tényi István az Országgyűléshez fordult a közmédia-testület vitatott kiválasztása miatt
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
