A 24.hu azt írja, hogy a Fővárosi Törvényszék az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte Orbán Viktor kormányfő és a lap között tavasz óta zajló sajtó-helyreigazítási perben.
A bíróság szükségesnek tartja annak értelmezését, hogy az uniós joggal és elvárásokkal összeegyeztethető-e az a gyakorlat, amely egy másik tagállamban közölt médiatartalom szemlézése, vagyis puszta ismertetése esetén is főszabály szerint előírja a valóság bizonyításának kötelezettségét a szemléző médium számára
– írja a lap.
A bíróság végzése szerint az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített értékekkel és jogokkal ellentétes módon és mértékben válna korlátozottá a sajtó szabadsága és az állampolgárok független médiatermékek sokféleségéhez való hozzáférési joga, ha a médiaszolgáltatóra az a kötelezettség hárulna, hogy a külföldi médiatermékben megjelent tartalom szemlézésekor is bizonyítania kell a szemlézett tartalom valóságtartalmát.
A Törvényszék szerint a független médiatartalmak sokféleségéhez való hozzáférés akkor biztosítható, ha a szemle esetében a valóság bizonyítására vonatkozó kötelezettség nem vagy csak korlátozottan terheli a médiumot. Ellenkező esetben a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadsága válna korlátozottá.
A Törvényszék a 24.hu és a kormányfő közötti peres eljárást felfüggeszti az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának befejezéséig.
Az előzetes döntéshozatal ítéletei kötelezőek mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind a tagállam összes bírósága számára.
Orbán tucatnyi lapot perelt
Mint arról a Media1 beszámolt, a 24.hu májusban első fokon pert nyert Orbán Viktorral szemben, aki – több más orgánumhoz hasonlóan – azért perelte be a 24.hu-t, amiért szemlézte Hans Reisch, a Spar vezérigazgatójának az osztrák Lebensmittel Zeitungnak adott interjúját, amelyben a cégvezető arról beszélt: a kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a Spar csoport. Az élelmiszeripari szaklapban megjelent, elsőként az Economx által szemlézett cikk szerint a Spar vezetője úgy fogalmazott: Orbán különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, amire a Spar úgy reagált, hogy feljelentést tett az Európai Bizottságnál, másrészt átszervezte a magyarországi működését, hogy így védjék a céget „Orbán karmaitól”. A beszámoló szerint a miniszterelnök azt kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.
A 24.hu a szemle közlése után kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot azzal kapcsolatban, hogy valóban kérte-e a kormányfő egyik rokonának a tulajdonszerzés lehetőségét a Sparban, ám erre a kérdésre nem érkezett egyértelmű válasz. Ugyanakkor majdnem három héttel később Orbán (magánszemélyként) helyreigazítási kérelmet juttatott el a laphoz. A kormányfő azt állította, hogy valótlan tényt híresztelt a portál akkor, amikor közzétette Reisch állítását arról, hogy a befektetés lehetőségét kérte rokona számára.
Közügyek megvitatását lehetetlenítené el, ha ne lehetne szemlézni egy ilyen ügyet
A Fővárosi Törvényszéken született májusi ítélet lényege az volt, hogy az a közügyek és a kormány gazdaságpolitikájának megvitatása körébe sorolta a szóban forgó nyilatkozat közlését, amit ráadásul a lap csak idézett, nem kommentált. A 24.hu így első fokon megnyerte a pert, a kormányfőnek a nem jogerős ítélet alapján meg kell fizetnie 205.740 forint perköltséget és 36 ezer forint bírósági illetéket. Ezt az ítéletet azonban később hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla, mondván, hogy egy át nem vett idézéssel kapcsolatos permegszüntető végzést csak az ítéletben és nem előtte bírált el a Törvényszék. Erre az eljárási hibára hivatkozva kötelezte új eljárásra a Fővárosi Törvényszéket és indult újra a per.
Ahogy arról a Media1 is beszámolt, miután Orbán több sajtópert is elvesztett már másodfokon, a Kúria időközben számára kedvező módon megsemmisítette az első- és másodfokú bíróság ítéletét annak a sajtópernek a felülvizsgálati tárgyalásán, melyet a miniszterelnök a Pécsi Stop ellen indított, amiért a lap szintén szemlézte a Spar vezérigazgatójának az osztrák lapban megjelent nyilatkozatát. A miniszterelnök keresetét előbb a Pécsi Törvényszék, majd másodfokon a Pécsi Ítélőtábla is elutasította, és Orbán Viktort kötelezte a perköltség megfizetésére. A Kúria azonban megfordította az ügyet és helyt adott a kormányfő felülvizsgálati kérelemének, és kimondta, hogy a Pécsi Stop köteles helyreigazítást közölni a Spar vezérigazgatójának szavai miatt.
A 24.hu ügyében született, az uniós bírósághoz fordulásról szóló végzésben a Törvényszék azt írja: a felperes a keresetét arra alapozza, hogy a 24.hu valótlanságot híresztelt a személyével kapcsolatosan azzal, hogy a Spar Austria vezérigazgatójának nyilatkozatát közzétette az osztrák lapban megjelent interjú alapján. Azt nem vitatja Orbán Viktor, hogy a szemlében megjelentek a vezérigazgató nyilatkozatát hitelesen tartalmazzák, csak azt, hogy az általa elmondottak nem felelnek meg a valóságnak. Azt is hangsúlyozza az első fokon a lap javára döntő bíróság, hogy a sérelmezett szövegrész témája a kormány gazdaságpolitikájával, azaz a közügyek gyakorlásával függ össze, így az ahhoz kapcsolódó tényállítások is élvezik a szabad véleménynyilvánításhoz való jog védelmét, míg a miniszterelnökként kiemelt közszereplő felperes magánautonómiájának védelme másodlagos szerepet kap ez esetben. Megállapította azt is, hogy a sérelmezett cikkben a lap kommentár és következtetések nélkül közölte az osztrák lapban megjelentetett írás tartalmát.
A Fővárosi Törvényszék ezekben a kérdésekben várja az uniós bíróság iránymutatását
- A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet 2024. november 8-ától alkalmazandó 3. cikkét kell-e alkalmaznia a nemzeti bíróságnak november 8-át követően az alapügyben, mely esetében a jogvita alapját képező írás 2024 márciusában jelent meg?
- Amennyiben igen a válasz, úgy a rendelet 3. cikkét az Európai Unió Alapjogi Chartájában biztosított véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadsághoz való joggal összefüggésben úgy kell-e értelmezni, hogy egy másik tagállamban szerkesztői felelősség mellett közölt médiatartalom szemlézése esetén az általában a sajtószervre rótt bizonyítási teher a szemlézett médiatartalomban foglalt tények bizonyítására vonatkozóan nem felel meg a rendelet 3. cikkében foglalt követelményeknek? (Ez a cikk azt mondja ki, hogy a tagállamok tiszteletben tartják a médiaszolgáltatások igénybe vevőinek azon jogát, hogy szerkesztői szempontból független médiatartalmak sokféleségéhez férjenek hozzá.)
- Amennyiben nem, úgy a közösségi joggal és különösen az Alapjogi Charta 11. cikkével összhangban áll-e az a tagállami joggyakorlat, miszerint egy sajtótermék egy másik tagállam sajtótermékében közzétettek bemutatására csak akkor jogosult, ha a szemlézett tartalom valóságát bizonyítani tudja, annak ellenére, hogy a sajtóközlemény egyértelműen jelzi, hogy szemlézett tartalomról van szó?
Orbán Viktor másodfokon, jogerősen is pert vesztett a Hírklikk ellen a Fővárosi Ítélőtáblán
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
