Az újságírók hiteltelenítésével foglalkozó, a magyar médiahelyzetet ideálisnak láttatni próbáló Fidesz-közeli Transzparens Újságírásért Alapítvány (Ojim) lett az első próbálkozó, aki a Media1 megalapítása után 4 és fél évvel az első sajtópert elindította lapunk ellen. Lapunk ellen még soha senki nem tette meg ezt: nem véletlenül, hiszen lapunk korrekt tájékoztatásra törekszik és még az olyan káros szervezetekkel is korrekten igyekszünk bánni, mint az újságírók lejáratására szakosodott alapítvány.
Ennek ellenére most, hogy a lapunk érezze a törődést, rögtön két pert is indított ellenünk az alapítvány, szerintünk teljes mértékben megalapozatlanul.
Az alapítvány részéről az egyik perben azt kifogásolták, hogy a Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője és Partos Bence, a Transzparens Újságírásért Alapítvány alapítója közötti közéleti vitájáról szóló cikkünkben megírtuk, hogy Partos „kamuzott”, amikor azt állította, hogy az alapítványa átláthatóan működik. Ez nem igaz, hiszen az alapítvány eddig minden évben késedelembe esett 2018-as alapítása után az esedékes éves pénzügyi beszámolói közzétételével, amit törvény ír elő minden alapítvány számára. Előfordult (lásd birosag.hu oldalon, a civil szervezetek közzétételei menüpont alatt), hogy közel egy évet is csúszott a törvényileg kötelező beszámoló leadásával a Partos vezette szervezet, ráadásul éveken át meglehetősen szürreális módon 0 Ft bevételt és 0 Ft kiadást vallottak be, amikor végül mégis hajlandók voltak beküldeni valamit a bíróságnak, miközben az alapítványnak van weboldala, ami önmagában is költséget kell, hogy jelentsen. Emellett az alapítvány részéről korábban e-mailben bevallották a Media1 érdeklődésére, hogy bizonyos költségeket Partos mint magánszemély fizetett ki. Tehát egyes költségek nem kerülnek bele a szervezet pénzügyi nyilvántartásaiba, a nyilvántartás nem mutat valós képet a gazdálkodásával kapcsolatban. Kimondtuk tehát, hogy átláthatatlan, ami átláthatlatlan, és ezért képesek voltak perbe rángatni bennünket.
Az alapítvány mint elsőrendű felperes és a másodrendű felperes, a távolmaradó Partos Bence jogi képviselője a mai tárgyaláson megpróbálta meggyőzni a bíróságot, hogy a felperesek nem minősülnek közszereplőnek, ezért nem kötelesek tűrni a rájuk vonatkozó kritikus állításokat. A jogi képviselő a kormányközeli alapítványt egy alulról építkező civil szervezetnek próbálta láttatni. Kikérték maguknak, hogy ne lennének átláthatók. Szerintük az teljesen normális, hogy éveken át nem voltak költségeik és bevételeik.
Igenis közszereplő és tűrni köteles a kritikát
A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy az alapítvány és az alapítója részt vesz a közéletben, vitaesteket szervez, így a szervezettel kapcsolatos kijelentések a közélet megvitatásának elválaszthatatlan részét képezik.
A bíróság különféle bizonyítékokat is tanulmányozva megállapította, hogy a Media1 cikke 100%-ban megfelelt a jogszerűségnek. Az, hogy az alapítvány átláthatatlan, egy vélemény, egy következtetés, amire a Media1 abból következtetett, hogy az alapítvány évről évre mindig késedelmesen nyújtotta be pénzügyi beszámolóit, ráadásul több éven át 0-s beszámolók voltak ezek, és a Media1 cikke előtt felperesi részről elismerték, hogy bizonyos alapítványi költségeket magánszemélyként fizetett ki az alapítvány helyett Partos. Emiatt a Media1 okkal következtetett arra a bíróság szerint, hogy az alapítvány által késedelmesen közzétett, 0-s pénzügyi beszámolók nem adnak valós képet az alapítvány pénzügyi helyzetével kapcsolatban. Alap nélkül követeltek továbbá a felperesek helyreigazítást azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy 2018 vége felé vagy 2019 februárjában távozott-e a Mandiner éléről Partos, ez ugyanis olyan lényegtelen kérdés, ami nem ad alapot helyreigazítás követelésére.
Nem kell tehát helyreigazítást közölnie a Media1-nek ebben az ügyben. Lapunk főszerkesztője, Szalay Dániel személyesen is megjelent a tárgyaláson, kérte jegyzőkönyvezni, hogy a Media1 ellen indított eljárásokat úgynevezett visszaélésszerű, SLAPP-típusú pernek tartja, amivel a közélet szabad megvitatását, az alapítvány hátterének kivesézését kívánják korlátozni a felperesek, végsősoron tehát a transzparencia ellen kívánnak tenni, miközben saját zászlajukra ezt a nevet tűzték ki. (Ilyen, úgynevezett SLAPP-perek ellen fogadott el a múlt héten az Európai Parlament uniós irányelvet, amit a tagállamoknak is át kell ültetniük jogrendjükbe.) Szalay hangsúlyozta, hogy a Media1 mint működése óta mindig, ezen esetekben is korrekten járt el, és valósághűen tájékoztatott.
Partos Bencének és az alapítványnak kell fizetnie a per- és ügyvédi költség 100%-át
Mivel a Media1 Kamuzott a Transzparens Újságírásért Alapítvány alapítója az Átlátszó főszerkesztőjével készült vitán a szervezet gazdálkodásával kapcsolatban című cikke a Székesfehérvári Törvényszék ítélete szerint teljesen jogszerű állításokat tett, így szerencsére az ügyben nem a perbe citált lapunknak, hanem a felpereseknek, az alapítványnak és Partos Bencének kell megfizetnie a teljes per- és ügyvédi költséget.
Az alapítvány teljes perveszteségét hozó ítéletet később foglalja írásba a bíróság, ennek kézhetvétele után a felek, ha kívánnak, 15 napon fellebbezhetnek ellene.
Egy másik peres ügyben is csak részsikert tudott elérni az alapítvány, de az ellen fellebbezünk
Ami a másik, Most a Válasz Online-nak ment neki a különös pénzügyi hátterű kormányközeli alapítvány – a lap visszaválaszolt című cikkünket illeti, abban az esetben némi részsikert el tudott érni velünk szemben az alapítvány a bíróságon. Próbáltak mindenbe belekapaszkodni, de eredeti kereseti igényüket leszállította a bíróság, tehát a perköltség egy részét is nekik kell viselniük.
A támadott cikkben arról írtunk, hogy a csak nevében transzparens Transzparens Újságírásért Alapítvány úgy közölt lejáratócikket a Válasz Online című lappal kapcsolatban, hogy az alapítvány a Válasz Online válaszát nem várta ki, ahogyan azt a Válasz Online is megerősítette részünkre. A bíróság arra – az álláspontunk szerint egyértelműen téves – következtetésre jutott ezzel kapcsolatban, hogy ebben az ügyben még nekünk kellene helyreigazítást közölnünk.
Pedig a felperes alapítvány jogi képviselője a bírósági tárgyaláson elismerte, hogy az alapítvány tényleg nem várta ki, hogy választ kapjon a Válasz Online-tól, és a Válasz Online csapata így már csak egy, a saját lapjában megjelent válaszcikkben tudott reagálni a róluk megjelent lejáratóanyagra.
Az alapítvány azt állította, hogy egy meg nem határozott időpontban később frissítette az eredeti anyagát és úgymond mégis leközölte a Válasz Online-t támadó anyagra a Válasz Online-on a lejáratóanyag megjelenése után leközölt választ. Álláspontunk szerint a Székesfehérvári Törvényszéknek azonban cikkünk egészét kellett volna értelmeznie, melyből világosan kiderül, hogy a mi cikkünk arról szólt, hogy az alapítvány úgy közölt lejáratóanyagot a Válasz Online-ról, hogy a lejáratóanyag közlése előtt nem várták meg a választ a Választól, illetve a Válasz Online épp azért írt a saját felületére válaszcikket, mert az alapítvány ki sem várva a választ közölte a portált kikezdeni próbáló lejáratóanyagot. Az, hogy az alapítvány utólag (ráadásul meghatározhatatlan időpontban, kérdéses körülmények között) belenyúlt a lejáratóanyagába, frissítette azt a Válasz Online cikkének linkjével (ami lehetett akár a Media1 a történteket dokumentálni kívánó cikke után is), épp azt támasztja alá, hogy előzőleg, az alapítvány által közölt lejáratóanyag publikálásig nem tette meg ezt az alapítvány. A Media1 ebben az ügyben fellebbezést nyújt be, bízva abban, hogy a másodfokon eljáró bíróság kijavítja az ítélet szerintünk néhány hibás, téves részét. (Egyébként ez utóbbi ítélet sem vonta kétségbe, hogy a Media1-nek joga van átláthatlannak nevezni az alapítvány működését.)
Összességében a ma kihirdetett két, velünk kapcsolatos, egyelőre nem jogerős ítéletek tanulságát már most levonhatjuk, nevezestesen azt, hogy az alapítvány jogszerűen nevezhető átláthatatlannak, Partos Bence állítása az alapítvány átlátható gazdálkodásával kapcsolatban törvényesen nevezhető kamuzásnak. Ezzel kapcsolatos álláspontunkat csak tovább erősítette mindaz, amit a tárgyalásokon és arra készülve megismerhettünk e káros és zavaros alapítvány gazdálkodásával kapcsolatban. Ilyen zavaros gazdálkodás esetén nem minket kellene perelni, hanem rendet tenni a saját házuk táján és először megteremteni a transzparenciát.
Korábban egyébként ez az alapítvány lobbizta ki a Fidesznél a sajtóban megvalósuló rágalmazás és becsületsértés büntethetőségének megszüntetését, ami miatt akkor a PestiSrácok főszerkesztője jelezte, hogy pezsgőt bontanak.
Így készül az EU, hogy megvédje az újságírókat a visszaélésszerű perektől
Még több hír érhető el a Media1.hu oldalon. Megtalálhat minket Facebookon is.
