A Liberties Rule of Law Report 2023 egy átfogó értékelés az igazságszolgáltatás, a korrupció, a médiaszabadság, a fékek és ellensúlyok, a polgári tér és a rendszerszintű emberi jogi kérdések helyzetéről, és 2022 leglátványosabb eredményeit mutatja be ezeken a területeken, elkészítésében 45 emberi jogi civil szervezet vett részt tizennyolc országból. Magyarországról szóló részét (ami elérhető ITT) a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet készítette.
Még mindig jellemző, hogy a kormányok visszaélnek a világjárvány idejéből velünk maradt gyorsított törvényhozási eljárásokkal, és továbbra is elhallgatnak információkat a nyilvánosság elől. Ezzel megakadályozhatják a polgárokat az aktív közéleti szereplésben, és abban, hogy beleszólhassanak a közügyek alakulásába – állapítja meg a Berlinben székelő Civil Liberties Union for Europe (Liberties) 507 oldalas jelentés.
Az egész EU-ban romlik a jogállamiság helyzete
Dénes Balázs, a Liberties ügyvezető igazgatója a Media1-nek is elküldött közleményében így nyilatkozott:
„Az európai kormányoknak fel kellene ismerniük, hogy ha nem ápolják a demokráciájukat, azzal megnyitják az utat a szélsőséges politikusok előtt, akik nem haboznak majd az egész rendszert lerombolni.”
A jelentés arra is kitér, hogy jogállamiság terén Magyarország és Lengyelország továbbra is a legrosszabb helyen áll. Ezen pedig az sem változtatott, hogy az EU pénzügyi forrásokat tart vissza Magyarországtól és tárgyal Lengyelországgal. Ugyanis a jelentés szerint a két ország vezetőinek célja a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése és a választások elvesztésének megnehezítése.
Egész Európában romlott a média helyzete
Az is kiderült, hogy tavaly ismét nehezebbé vált Európában az újságírók és a független média helyzete: Lengyelország és Magyarország kormánya továbbra is propaganda terjesztésére használta a közszolgálati médiát, Szlovákiában és Svédországban pedig veszélybe került a kormánytól való függetlenségük.
„Az, hogy a[z Európai] Bizottság nyitott a civil szervezetek értékeléseire és javaslataira, a demokratikus működés evidenciája. Ám az olyan országokban, amelyek kormányai nemhogy nem kíváncsiak a civil társadalom felől érkező kritikákra, hanem igyekeznek is azokat elhallgattatni, a bizottsági konzultáció jelentősége megnő: így a szervezeteknek lehetőségük van, legalább közvetve, az álláspontjukat a döntéshozók tudomására hozni. Magyarország sajnos ezen országok közé tartozik”
– mondta el Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.
Nagyon másképp bánnak a kritikus sajtóval Európában, mint Orbán Viktor
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
