„Uniós felmérés: Magyarországon jobb a média helyzete, mint Nyugat-Európában” – ezzel a hangzatos címmel jelentetett meg tegnap, csütörtökön az Index a Transzparens Újságírásért Alapítvány összefoglalója alapján egy anyagot a sajtószabadság helyzetéről.
A cím és az ebből következő tartalom már csak azért is meglepő, mert hasonló felméréseken rendre csúnyán teljesít a magyar médiahelyzet, de elég csak pár újságíróval beszélni ahhoz, hogy kiderüljön, milyen lehetőségei vannak egy politikával foglalkozó újságírónak Magyarországon.
Freedom House: tovább romlott a média helyzete Magyarországon
Az Index által hivatkozott írás szerint jobb ma Magyarországon az újságírók helyzete, mint Németországban vagy Franciaországban
„Bár az elmúlt években leginkább a magyar médiahelyzet kapcsán zajlanak viták az Európai Unióban, egy nemrégiben megjelent jelentés szerint hazánkban sokkal jobb újságírónak lenni, mint például Németországban vagy Franciaországban. Az Európai Bizottság által finanszírozott beszámoló szerint ezekben az országokban ugyanis komoly fizikai fenyegetésnek vannak kitéve a médiamunkások, ráadásul a sajtószabadságot is többször korlátozzák, mint Magyarországon” – idézi az alapítvány állításait az Index.
A felméréssel lapunk, a Media1 részletesen foglalkozott annak megjelenésekor, egy héttel a Transzparens Újságírásért Alapítvány előtt. Megírtuk, a friss jelentésben lesújtó képet festenek a magyar sajtószabadság 2022-es állapotáról.
A Lakmusz azonban kiszúrta, hogy az Index témával foglalkozó cikkének szövege azért kissé gyanús, és nem véletlen: az EXPMF szemlézett jelentése ugyanis egyáltalán nem tartja jónak a magyar helyzetet, hanem a Transzparens Újságírásért Alapítvány magyarázta félre az egészet:
a fő állítás ugyanis az, hogy a vizsgált országok közül (a kutatás nem vizsgálta az összes uniós országot) Magyarországon regisztráltak az egyik legkevesebb „sajtószabadság elleni támadást”.
A sajtószabadság elleni támadásnak számít a munkájukat végző újságírók fizikai megtámadása, az ellenük elkövetett szóbeli agresszió, magántulajdonuk (például munkaeszközeik) megrongálása, az ellenük indított bírósági perek, vagy annak korlátozása, hogy az újságírók tájékoztathassanak közügyekről. Ebből az jön ki, hogy Németországban 87 alkalommal érte támadás a sajtó munkáját, összesen 143 érintett újságíróval, Franciaországban 51 alkalommal, összesen 77 érintett újságíróval, Magyarországon viszont csak 11 incidenst regisztrált az MFRR projekt, összesen 13 érintettel.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány trükkjének lényege
A kutatás eleve nem tér ki arra, hogy egyrészt már csak lakosságarányosan sem mindegy, hányszor akadályozzák a sajtó munkáját (Magyarországhoz képest jóval nagyobb lakosságszámú országokról van szó), másrészt a tanulmány azt is részletezte, ezek milyen támadások voltak: Magyarországnál azzal kezdik az elemzést a jelentés szerzői, hogy itt „a sajtószabadság és a médiapluralizmus 2022-ben is komoly kihívásokkal küzdött, a 11 regisztrált eset pedig önmagában nem képes megmutatni, milyen tágabb, rendszerszintű problémákkal kellett szembenéznie az elmúlt évben is a független sajtónak.” Az elemzés itt kiemeli a média függetlenségének és sokféleségének tudatos kormányzati leépítését.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány ezeket a dolgokat manipulatív módon kihagyta saját anyagából, és kihagyta az Index is.
Ezt érdemes tudni a magyar újságírók lejáratására specializádódott alapítványról
Mint azt a Media1 megírta, a Transzparens Újságírásért Alapítványt a francia Observatoire du journalisme mintájára hozták létre, annak társszervezeteként, melynek célja lényegében, hogy hiteltelenítsen kiszemelt sajtóorgánumokat és szerzőiket. Korábban írtunk arról is, hogy az alapítvány egyébként nem működött transzparensen, évekre hiányoztak az alapítvány pénzügyi beszámolói. Később, amikor erről cikket írtunk, 0-kat küldtek be bevételi és kiadási oldalon, ami meglehetősen nonszensz.
Az alapítvány stratégiai igazgatója egyébként nemrég lett az a Szalai Szabolcs, aki a már kormányközeli kézbe került Indexnél is dolgozott a tömeges távozásokat követően, majd a lapnál kialakult belső feszültségeket követően az ATV Csoporthoz igazolt, majd a naphire.hu nevű bulvármagazinnál volt szerkesztő, ahonnan ugyancsak távozott.
Néhány hete, immáron az alapítvány egyik igazgatójaként a kormánypárti KESMA-hoz tartozó Mandiner című lap közölt vele egy beszélgetést, melyben kijelentette, hogy nem hisz az objektív és független újságírásban.
Jogszerű pártlapnak nevezni a Mediaworks újságját, végrehajtót küld a Törvényszék a kiadóhoz
Együttműködést kötött a fideszes médiaóriás és az Index anyavállalata
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
